Az utókor ezekben a napokban emlékezik meg nagy orientalista tudós és utazó, Vámbéry Ármin halálának évfordulójáról. Nyomában pedig a Hidvégi-Üstös Pál által vezetett Közép-Ázsia-Expedíció jár, jelenleg éppen Kazahsztánban.
ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
Szegény család gyermekeként született és sajnálatos módon mindössze 3 éves volt, amikor a bal lába megbénult, de ennek ellenére élete végéig így utazott, és járta be az akkori körülmények közepette a Keletet. Már nagyon fiatalon szembeötlő tehetségnek bizonyult, nem csoda hát, hogy segítséget kapott a tanuláshoz.
A piaristák tanítják, de Sopronba kerülve az evangélikus líceumban is tanulhat. Rendkívüli tehetség, főleg a nyelvek területén járatos, és alig 16 éves, amikor már remekül beszéli a latint, a franciát és a németet. Mindeközben szláv nyelveket, angolt, kikapcsolódásként pedig skandináv nyelveket is tanul.
Tanulmányai alatt önellátó: házitanítóként keresi meg a kenyérrevalót. Roppant érdeklődő fiatalember, aki a török irodalommal való ismerkedése során még törökül is megtanul. Ismerte Vörösmarty Mihályt, találkozik Arany Jánossal, akivel barátságot ápol a későbbiekben is.
Korának elismert tudósa, barátságos ember. Eötvös József báró támogatásával 1857-ben Konstantinápolyba utazhatott, ahol 4 évet töltött. Itt a keleti élet szokásaival ismerkedik közelről, és nyelvet tanít Husszein Daim pasa házában. A rá jellemző tökéletességre utal, hogy remekül beilleszkedik a török életstílusba. Olyannyira, hogy Mullah Ahmed efendi baráti segítségével a híres török államférfi, Fuad pasa titkárává válhat.
Tudásszomja csillapíthatatlan, legalább húsz különböző keleti tájszólást tanul meg, és tanulmányokat tesz közzé - helyi források alapján - a magyarok történelmi vonatkozásairól. Itt, Konstantinápolyban jelent meg első műve 1858-ban, amely egy német-török és török-német szótár volt. Két év múltán már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
UTAZÁSAI
1861 őszén fel kívánja kutatni a magyarok őshazáját, ezért szunnita dervisnek öltözve, Rasid Efendi néven indul útnak Konstantinápolyból. Egészen Teheránig eljut, sőt átutazza Közép-Ázsia sivatagait, megfordul Tabriz, Zandzsan, Kazvin, Iszfahán és Siráz településein, átkel a Kaszpi-tengeren. Annyira járatos a keleti kultúrában, hogy Szamarkandban, a helyi emír sem tudja leleplezni valódi személyiségét, pedig sejtését megalapozandó, hosszasan kikérdezi Vámbéryt, akinek sikerül meggyőznie vendéglátóját igazhitű voltáról. Ajándékoktól roskadva indul tovább innen.
Európai ember eladdig még nem jutott el az általa felkeresett helyekre. Kerüli a bajt, első utazása során körültekintő óvatossággal jegyzetel. Később Angliába utazik, ahol kiadják a Travels in Central Asia című írását, melynek alapját a titokban készített jegyzetei képezik. Az angliai látogatása során elismert, ünnepelt ember ekkor Vámbéry Ármin. A tudóst a Royal Geographical Society tiszteletbeli tagjává választja, sőt a királyi udvar is örömmel fogadja.
1872-ben megszületik fia, Rusztem, és részt vesz a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, amelynek később két évig elnöke is volt. Főbb művei még az említett német-török szótár mellett a Dervisruhában Közép-Ázsián át, a Vándorlásaim és élményeim Perzsiában, Az iszlám a XIX. században, a Keleti életképek, A magyarság keletkezése és gyarapodása és a Nyugat kultúrája Keleten.
Tekintettel rendkívüli tapasztalatára és tudására, az ázsiai helyzet kiváló szakértőjeként sok esetben fordul hozzá az angol és a török kormány, különböző tanácsokért. Európában számos helyen választották tudományos társaságok tagjává. A Budapesti Tudományegyetemen tanít 1904-ig, amikor is nyugalomba vonul.
Ha érdekel a Vámbéry-hagyaték, melyet fia, Rusztem ajándékozott a Magyar Tudományos Akadémiának, akkor keresd az akadémiai könyvtárban a „Keleti Gyűjtemény”-t, amely 660 műből áll. Vámbéry kéziratai közül 56-ot is itt őriznek, melyek nagy része török nyelvű.
Ady így ír róla a Budapesti Napló 1905. június 4-én megjelent számában: „Nagy jelentőségű, úttörő eredményeket ért el Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a török filológia területén. Tudásával, küzdelmével, eredményeivel az egész világon becsületet szerzett a magyar névnek, s most, élete derűs alkonyán a legnagyobb, legszebb emberi érzést érzi: otthon van az egész világon, s mosolygó ismerős arcok fordulnak felé minden messzeségből, és nagy, rendkívüli emberi cselekedetet végzett.”
Érdekesebb olvasmányt alig képzelhetünk Vámbéry könyvénél. És szólhat a könyv (s szóljon is!) e szegényebb korszak magyar ifjaihoz Vámbéry perzsa idézetével: „A nyomorban érik a férfierény, a tűzben tisztul az arany s ezüst.” Irodalmunknak is nagy büszkesége ez a páratlanul érdekfeszítő önéletrajz.
Az expedíció célja:
Bemutatja, hogy milyen kivételes fizikai teljesítményre voltak képesek már 100-150 évvel ezelőtt elődeink, amikor bejárták Közép-Ázsia sivatagjait, hegyeit, de még fontosabb, hogy ezt a tudományos ismeretek bővítése érdekében tették. Az internet, valamint tematikus - biológia, földrajz, történelem - órák segítségével bemutatják a szervezők Közép-Ázsiát a diákoknak. Mintaprojektet hoznak létre a XIV. kerületi Hermann Ottó Általános Iskola tudásközpontjával együttműködésben, valamint a Szent István Gimnáziumban.
