Öt hazai hegy, ami csak téged vár - II. rész

Tátika, Szársomlyó, Prédikálószék, hogy csak hármat említsünk azon hegycsúcsok közül, amelyek kiváló úti célok lehetnek, ha remek túrákra és gyönyörű panorámára vágysz. A kirándulás előtt azt is megtudhatod, hogy milyen útvonalat érdemes választanod, és milyen látnivalók vannak a környéken.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Tóth Judit
Írottkő Natúrpark
Fehér Csaba (BfNP)
Komlós Attila (DDNP)
2015. június 13.

Tátika, Szársomlyó, Prédikálószék, hogy csak hármat említsünk azon hegycsúcsok közül, amelyek kiváló úti célok lehetnek, ha remek túrákra és gyönyörű panorámára vágysz. A kirándulás előtt azt is megtudhatod, hogy milyen útvonalat érdemes választanod, és milyen látnivalók vannak a környéken.

1. Eszkála-tető - Upponyi-hegység

Az Upponyi-hegység alighanem az ország egyik legkevésbé ismert tája, pedig látnivaló akad itt bőven. Itt van például a lélegzetelállítóan szép Upponyi-szoros, hazánk egyik leglátványosabb szurdokszerű völgyszakasza, valamint a völgy folytatásában kialakított Lázbérci- víztározó.


Túraajánlat:
Ha felülről is szeretnénk megcsodálni az Uppony és Dédestapolcsány között található Lázbérci Tájvédelmi Körzetet, érdemes felmenni az Uppony mellett magasodó, 365 méter magas Eszkála-tetőre. Az út meglehetősen meredek felfelé, de megéri a fáradalmakat, mert a kilátás tényleg pazar.

 

Tudtad?
Az Upponyi-szoros egyébként rögtön Uppony falu szélén kezdődik, a néhol 170 méter magas meredek sziklafalak tövében egy betonút halad, így az 500 méter hosszú szoros bejárása bárkinek ajánlható. Gyalogosan vagy kerékpárral a tó mentén átmehetünk a szomszédos Dédestapolcsányra is. A hegység másik érdekes földtani-felszínalaktani látványossága a Bánhorváti közelében található Damassa-szakadék, mely valószínűleg XVIII-XIX. századi földrengések által kiváltott blokkcsuszamlások hozták létre.
 



 

Fotó: Tóth Judit

 

2. Óház-tető - Kőszegi-hegység

 

A 609 méter magas Óház-tetőn épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a XIII. században Kőszeg első vára, Castrum Kwszug, melyről valószínűleg később a város is kapta a nevét. A XIV. században aztán, az Alsóvár (Jurisics-vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A vár helyén később több kilátó is épült, a jelenlegi toronyvár-kilátót 1996-ban adták át. A kilátás gyönyörű, előttünk Kőszeg városa, délre Szombathely, keletre a síkságból kiemelkedő tanúhegyek, a Ság és a Somló, nyugatra Ausztria, de tiszta időben még a pozsonyi vár tornyai is idelátszanak.


Túraajánlat:
Az Óház-tetőt több útvonalon is megközelíthetjük. Kőszegről, a vasútállomástól, oda-vissza 12,5 km az út, Velemből kicsit több mint 5 km az út a kilátóig, de akinek ez sok, a Kincs-pihenőnél hagyva az autót, 25 perc alatt feljuthat. Az Óház-tetőről a kék jelzésen haladva, a Stájerházak, Hörmann-forrás útvonalon juthatunk el a Kőszegi-hegység legmagasabb pontjához, az Írott-kőhöz.
 

 

Fotó: Írottkő Natúrpark 

 

3. Tátika - Keszthelyi-hegység

 

A Keszthelyi-hegység bazaltvidékéhez tartozó Tátika a Balaton-felvidéki testvéreihez hasonló bazaltsapkás tanúhegy, melynek fennsíkjából kiemelkedő 413 méteres csúcson áll Tátika várának romja. Már 1248-ban állt itt egy vár, melynek tulajdonosa a Tátika nemzetség volt. Később a vár átkerült a veszprémi püspökhöz, majd hol királyi birtok volt, hol valamelyik nemesi család uralta. Az egyre jelentéktelenebbé váló vár sorsa a török időkben pecsételődött meg, 1592-ben már romként írnak róla. A vár régészeti feltárása és helyreállítása évek óta folyik, így egyre több részlet derül ki a Tátika múltjáról.


Túraajánlat:

A várhoz egy meredek ösvény vezet fel, ami egy védett ősbükkösön is átvezet. A fennsík pereméről szép kilátásban gyönyörködhetünk, rálátunk a nem túl távoli Rezi várra és a zalaszántói Sztupára is. A 24 méter átmérőjű, 30 méter magas sztupa egy dél-koreai szerzetes kezdeményezésére épült fel, és 1993-ban maga a XIV. Dalai Láma avatta fel.

 

Tudtad?

A Tátika közelében egy földtani érdekességet is találhatunk, a Kovácsi-hegy bazaltfolyosóját. A 20-30 méter széles, 5-7 méter mély, szurdokszerű folyosó európai ritkaság.

 
 

 

 

Fotó: Fehér Csaba (BfNP)

 

4. Szársomlyó - Villányi-hegység


A Villányi-hegység legmagasabb tömbje a 442 méter magas Szársomlyó. A nevében is utal küllemére, a „szár” régen azt is jelentette kopasz. A hegyet ördög szántotta hegynek is nevezték, a kopár mészkőfelszínen kialakult jellegzetes karsztos oldódásos formák, a karrok miatt. A nyugat-kelet irányú hegygerinc északi és déli oldalán eltérő mikroklimatikus viszonyok alakultak ki. A hegy, különösen szubmediterrán lejtői tele vannak ritkaságokkal. A hegyen 75 védett növényfaj él, ebből néhány faj, például a magyar kikerics, csak itt fordul elő. A kis virág nem vár sokáig a tavaszra, már februárban tömegesen lepi el a hegy lejtőit.


Túraajánlat:

A fokozottan védett hegyet egész évben lehet látogatni, de csak a Duna-Dráva Nemzeti Park szakvezetéses túráin, melyek a hét öt napján indulnak.

 

 

Tudtad?

A Szársomlyó mészkövét már a római korban is kitermelték, de iparszerű bányászata a XX. században indult meg. Egy egykori bányakatlanban különleges szabadtéri kiállítást is megnézhetünk, a Nagyharsányi szoborpark alkotásait ne hagyjuk ki, ha erre járunk.

 

 

Fotó: Komlós Attila (DDNP)

 

 

5. Prédikálószék - Visegrádi-hegység

A Keserűs-hegy 639 méter magas csúcsa a Visegrádi-hegység legjobb kilátópontja, ahonnan az ország egyik legszebb panorámája, a Dunakanyar tárul elénk. Előtérben a Szent-Mihány hegy, lábánál Zebegény és Nagymaros, vele szemben Visegrád, a Fellegvárral, a távolban a Börzsöny hegyei, és a Vác mellett magasodó Naszály is látszik.

A csúcsra több irányból is feljuthatunk. Ha Dömösről közelítjük meg, készüljünk fel egy meredek kaptatóra, 2 km alatt közel 500 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk. A nehézségeket viszont ellensúlyozza a vadregényes táj, és a Vadálló-kövek különös sziklaalakzatainak látványa. A sziklák korábbi vulkáni működések nyomait őrzik, és a külső erők hatására nyerték el mai alakjukat. A víz, a szél, a fagy munkájának a különböző kőzetek eltérő módon tudtak ellenállni, a puhább tufás kőzetek gyorsan pusztultak, míg a keményebb vulkáni kőzetek ellenállóbbak voltak, így fokozatosan kipreparálódtak környezetükből. A 8-15 méter magas sziklaformák természetesen nevet is kaptak, láthatjuk itt például „Attila sisakos fejét”, a Fordított felkiáltójelet” és a „Szélestornyot” is.

Túraajánlat:
A Prédikálószékre Dobogókő felől is eljuthatunk, a kék jelzést, majd a piros háromszöget követve, vagy akár egy szép túrává összefűzve, Dömösről indulva, a Prédikálószék érintésével egészen Dobogőkőig túrázhatunk.

 

Fotó: Tóth Judit

 
Kapcsolódó cikkek:
5 hegy, ami megér egy kis szuszogást - I. rész

Cikkajánló