MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.07.02. 09:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Gulyás Attila / TM

A Bory-vár, ahol a kövek beszélnek

A székesfehérvári épület valójában nem is vár, inkább egy rendkívül elhivatott szobrász-építész kőbe álmodott életműve. Bár első pillantásra, főként fotókat szemlélve, kissé eklektikus benyomást kelt, közelebbről megismerve és végigjárva valami mégis megmagyarázhatatlanul rabul ejti a látogatót: minden rejtett zugban akad meglepetés.

Már önmagában az sem mindennapi, hogy a soproni Taródi-várhoz hasonlóan a Bory-vár is a 20. században épült. De míg az előbbi valóban csak egy nagy halom egymásra hordott kő, utóbbin és környezetén bőven akad néznivaló: tornyok, teraszok, átjárók, kupolák, korlátok, lépcsők, díszkutak, medencék, festmények, mozaikok, domborművek, megszámlálhatatlan, a legváltozatosabb technikákkal készült szobor, és mindezek burjánzó, színes növénykavalkáddal körülölelve.

 

Gulyás Attila / TM


A vár megálmodója – az 1879-ben született Bory Jenő – maga is szobrászművész volt, emellett építészmérnök, és tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, valamint a Műegyetemen. Az épület minden kis részlete az ő fejéből pattant ki, szándéka szerint a művészetet és a hitvesi szeretetet szimbolizálva. 1923-tól kezdve haláláig, majdnem 40 nyáron keresztül építette a várat, folyamatosan bővítette, díszítette, mindenféle előzetes koncepció nélkül, s még csak terveket sem rajzolt, mindent a helyszínen alakított ki. Ő vezette az építkezést, és nem átallotta a saját keze munkáját is beleadni. „Nem is lesz készen sohasem!” – állította, hozzátéve, hogy a ház, amit ő inkább szobornak tekintett, a „munka örömének paradicsoma” számára.

 

Gulyás Attila / TM


Eleinte a helybelieken és Bory közvetlen környezetén kívül senki sem tudott az épület létezéséről, csak 1934-ben vált országosan ismertté, amikor megnyitotta a kapuit a látogatók előtt. Akkoriban még érdekesebb élmény lehetett megtekinteni az építményt, mert a tulajdonos maga kalauzolta körbe az érdeklődőket, megosztotta személyes történeteit a művekről, létrehozásuk körülményeiről, és elmesélte a hozzájuk fűződő, általa kitalált legendákat.

 

Minden négyzetméteren meglepetés vár

 

Ha belépsz a kapun, ne felejtsd el mellette szemügyre venni a vár makettjét, ennyire átláthatóan ugyanis a bejáráskor valószínűleg nem fogod érzékelni az épület kiterjedését, koncepcióját. Ez egyébként egyáltalán nem baj, hiszen pont ettől izgalmas a folyosókon, teraszokon mászkálni: nem tudhatod, hol fogsz kilyukadni, milyen meglepetések várnak rád a következő sarkon. Az egyik lépcsőn felgyalogolva a talpad alatt mozaikból kirakott feliratra lehetsz figyelmes: „A kövek beszélnek”. Talán ez a rövid mondat jellemzi legjobban az építmény szellemiségét. Egyébként nemcsak a Bory család alkotásait veheted szemügyre, többek között Székely Bertalan, Stróbl Alajos és Fadrusz János munkáival is találkozhatsz.

 

Fotó: Gulyás Attila / TM


A vár egyik legrégebbi eleme a díszkút, ami már 1913-ban állt. A fehér porcelánmozaik borítású medencét a vázát tartó oszloppal esküvői képekbe is szívesen belekomponálják, látogatásunkkor legalábbis ez derült ki. Az épület a kazamatától a kilátótornyokig 30 méter magas, és 30 helyiség található benne, de ezek közül csak a műterem látogatható, ahol szobor- és képkiállítást lehet megtekinteni. Az épület egyik leghangulatosabb része a százoszlopos udvar, ahol a körbefutó folyosókon történelmi szoborgaléria fogad, 43 alakkal, köztük Álmost vezérrel és Tinódi Lantos Sebestyénnel.

 

Gulyás Attila / TM

 

Giccs vagy műremek?

 

A korabeli sajtó megosztóan nyilatkozott az épületről. Sokakat lenyűgözött az a rengeteg munka, amit Bory a létrehozásába fektetett, de akadtak olyanok, akik úgy vélték, az egységes stílus hiánya és a sokszínűség az esztétikum rovására megy. Volt, aki úgy nyilatkozott, a vár giccses, zagyva, és egyszerűen nincs művészeti értéke. Hozzám közelebb áll Bardon Alfréd vélekedése: az épület gondolatokat, álmokat, érzéseket, hangulatokat tükröz, önmagáért, nem a huszadik század építészeti igényeinek kiszolgálására készült.

 

Fotó: Gulyás Attila / TM


Bory Jenőt halála után, 1959-ben, a műteremben ravatalozták fel. A várral ezután nem sokat foglalkoztak. Csak 2001-ben éledt újra a „Bory-kultusz”, amikor letisztították a festményeket, kijavították a lepusztultabb részeket, és a szobrokból kiállítást rendeztek. Az építményt jelenleg a család tartja karban.

 

 Gulyás Attila / TM


Ha első pillantásra kissé bizarrnak is tűnik a túldíszített épület, érdemes félretenni a kritkus énünket, és megvizsgálni a részleteket, hiszen a vár minden apró beugrója, kiszögellése, kőkockája külön jelentést hordoz. Az pedig, hogy mi hogyan értelmezzük ezeket, már csak rajtunk múlik. 

 

Ha kedvet kaptál...

Jegyárak


Felnőtteknek: 1000 Ft
6–26 és 62–70 éves korúaknak: 500 Ft
Felnőtt kísérő min. 2 fő 18 év alatti gyerekkel: 500 Ft
6 éves kor alatt, 70 éves kor felett és pedagógusoknak ingyenes

Vármúzeum nyitvatartása


A hét minden napján 9.00 – 17.00

 

Képtár nyitvatartása


Hétvégén és ünnepnapokon
10.00 – 12.00
14.00 – 16.00

 
 

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Tündérkert a határ közelében

Újdonságok a regéci várnál

Tovább folytatódik az egri vár megújítása

Kibővült és megújult az ország egyik legszebb vára

Még impozánsabb lesz Lajos király kedvenc vára

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
1516171819
20
21
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...