Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. augusztus 15.

A Budai-hegység legszebb panorámájú hegye - Túra a Nagy-Szénásra

A Budai-hegységben, a Szénások csoportjához tartozó Nagy-Szénás dolomitkúpjáról ténylegesen körpanoráma tárul elénk. Egyedülálló természeti kincsei miatt az Európa Diplomás címet is kiérdemelte. Hegycsoportjának lankái adnak otthont a kizárólag Magyarországon élő pilisi lennek, mely 2014 óta a Magyar Természetjáró Szövetség új, hivatalos logójának fő motívuma is.

A főváros agglomerációjához tartozó Nagykovácsi nagyközség a Budai-hegység legmagasabb csúcsai által körbe ölelt medencében, zsáktelepülésként helyezkedik el. Északról a Kutya-hegy, a Szénás vonulata és a Zsíros-hegy magasodik fölé, délről pedig a Nagy-Kopasz kilátójából tekinthetünk le rá. Budapestről a közút Remeteszőlős irányából vezet, de turistautakon akár Solymár, vagy Pilisszentiván felől is megközelíthetjük.

 


Változatos terepviszonyai, világszerte egyedi virágflórája, füves fennsíkja és kivételes panorámát nyújtó csúcsai miatt főleg hétvégenként árasztják el a kirándulók. Az Európa Tanács 1965 óta adományozza az Európa Diploma címet olyan természeti értékeket rejtő területeknek, melyek védelme egész Európa számára kiemelkedően fontos. A Magyarországon kitüntetett területek egyike éppen a Nagy-Szénás, mely a lejtőin honos pilisi lennek köszönheti a kiemelt védelmet. (A másik két Európa Diplomával rendelkező terület: az Ipolytarnóci ősmaradványok és a Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei.) Az évnek ezen szakaszában a sárga len, az István király-szegfű, vagy a kökörcsin már nem virágzik ugyan, de a táj így is magával ragadó. A tavaszi virágpompától az őszi színkavalkádig minden évszakban más arcát mutatja.

 


Nagykovácsi Zsíroshegyalja településrészén, az erdő szélén található a vicces nevű Muflon-itató, ahol a megfáradt vándorok hűs italokkal csillapíthatják szomjukat. Innen indultunk a panorámatúrára. A kék háromszögön rövid, de annál látványosabb kitérőt tettünk a közkedvelt Zsíros-hegyre. Nevét egykoron csupasz hegyhátjáról kapta, mely egy nagy zsírtömbhöz tette hasonlatossá. A 30-as években telepített feketefenyő-állomány javának erdőtűz okozta pusztulásával vált újra kopárrá az orom. A hegyre könnyedén felsétálhatunk, a 422 méteres csúcsplató megerőltetés nélkül elérhető. Észak felé meredek szikla letörése bámulatos panorámát kínál a Pilisre, ezért nem csoda, ha a túrázók állandóan benépesítik. Lefelé menet vessünk egy pillantást az egykori turistaház maradékából emelt emlékműre. Kauzál István annak az asztaltársaságnak (Magyar Turista Egyesület Pénteki asztala) volt elnöke, aki maga is oroszlánrészt vállalt a ház építésében. Az ő emlékét őrzi a kőkupac. Jelzetlen ösvényeken bebarangolhatjuk a környéket, a kellemes fenyvesben jóleső a séta.


A Zsíros-hegyet magunk mögött hagyva, a település szélső utcája mentén követtük a Kéket. Az Országos Kéktúra 13. szakaszát élvezhetjük ezen a vidéken. Hangos kutyaugatás kíséretében értük el a Kút utca végét, ahol a Pilisi-medence szénbányászatának mementója áll. A hajdani csillesor homokszállító kötélpálya vasoszlopai emlékeztetnek az 1800-as évektől itt végzett komoly bányászati tevékenységre. Az aszfaltos útról jobbra, az erdő felé kanyarodtunk. A Nagy-szénási tanösvény állomásai egy darabig kísérték utunkat. A tájékoztató táblák kissé viharvertek, de azért számtalan értékes információt olvashatunk le róluk.

 


Széles, kavicsos úton kapaszkodtunk felfelé, elhagyva a természetvédelmi terület határát jelző sorompót. A tanösvény újabb állomásánál kicsinyke rét fogadott, ahol kedvünk lett volna hosszasabban időzni, mert a kilátás már itt is marasztaló volt. A hegyoldal szintben kanyargó ösvényén rövidesen a Nagy-szénási turistaház emlékét értük el. Sajnos ez a menedékház is csak a múlté már, helyén emlékfal áll. A fennsík fölötti állandó szél most is sárkányt röptetett. A kopár tető végeláthatatlan síkja felejthetetlen körpanorámát kínál. A kilátást a fák lombjai sem zavarják, 360 fokban csak a környező hegyek láthatóak. Délen Nagykovácsi, keleten Solymár házai törpülnek el a messzeségben. Tiszta időben akár az esztergomi bazilika kupolája is kivehető. A turistajelzéseket (számomra kedves módon) a sziklagyepből helyenként kikandikáló köveken kell keresni, de az irány így is jól követhető. Bármerre is fordultunk, a természet minden irányba kilátást biztosított.

 


A gyönyörködtető perceket és egy-két szendvicset követően a piros sávon folytattuk utunkat. A Hosszú-árok ténylegesen hosszúnak bizonyult. Az idő csak haladt, és mi még mindig csak ereszkedtünk lefelé. Az árok hol jobbról, hol balról szegélyezte az ösvényt. A monoton menetelést csak a gondolataink zavarták meg. A Nagy-Szénás csúcsáról rövid idő alatt nagy szintkülönbséget tettünk meg lefelé. Ha valaki csak a látványos utakat keresi, az forduljon vissza Nagykovácsi irányába, és kövesse akár a tanösvény többi állomását. Pilisszentiván felé csak az ereszkedjen le, aki az egyhangú túrázásban, az erdő csendjében is meglátja a csodát. Egyórás lejtmenetet követően, érthető módon már az előttünk álló emelkedőnek is örültünk. Az Antal (Antónia)-árok, mely régen a bányászok átjárója volt, meredek kaptatójával változatosságot hozott a túra végére.


A nem túl kimerítő hegymenet után visszatértünk a község szélére, ahol a már ismerős útjelző oszlop kínálja a számtalan további lehetőséget. Gondolatban már tovább is indultunk a Nagy-Kopasz felé, melynek kilátója biztosan egy következő kirándulás célpontja lesz.

 



Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!
 

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább