Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2019. március 12.

A Cserhát gyöngyszeme: Alsópetény

A Cserhát dimbes-dombos lankái között megbúvó idilli falucska, Alsópetény nemcsak gazdag történelmi emlékei miatt érdemes látogatásra, de a Romhányi-hegyen a közelmúltban épített kilátó körpanorámája is megér egy jó kis kirándulást. 

A Nyugat-Cserhát völgyében, a Kő-hegy és Dél-hegy lábánál fekvő Alsópetény a Prónay-kastéllyal és Werbőczy István nevével fonódik össze. Budapest felől közelítve, a kúria képe már a kettes főút melletti figyelemfelkeltő táblán is megjelenik. Az évszázadokkal ezelőtt is lakott település első írásban is említett gazdái a Csákok voltak, majd a 15. században az Alsópetényi család birtokolta.

 

 

A későbbiekből mindenképpen meg kell említeni Werbőczy István nádor nevét, aki itt kezdte összeállítani a magyarországi szokásjogot, és rendezte azt a Hármaskönyv lapjaira. A török korban elnéptelenedő településre a 18. században tótokat telepítettek be, aminek köszönhetően napjainkban is szlovák nemzetiségű község. Látnivalói és festői környezete egyre több látogatót vonz. Népszerűségét szintén növeli a vendégcsalogató fogadó, melynek kitűnő konyháját többnyire csak előfoglalás révén élvezhetjük.

 

 

Mielőtt még belevetnénk magunkat a környező erdőkbe, érdemes a faluban is körülnézni. A település hírnevéért leginkább felelős, magánkézben lévő Prónay-kastély csodálatos barokk épülete legegyszerűbben a kerítésén át szemlélhető. Az 1750 körül épített kúria eredeti tulajdonosa Gyurcsányi Ignác volt, majd Prónay tulajdonba került. A szállodaként és lézerszemészeti orvosi központként üzemelő épületegyüttes és védett, ősfás pihenőparkja csak előzetes bejelentkezés alapján (2500 Ft/főért) vezetővel látogatható. Borsos árfekvése ellenére felkapott esküvői és rendezvényhelyszín.

 

 

Továbbsétálva, a templomdomb lábánál, keskeny kis utcácskán érhetjük el a római katolikus templomot. Az eredetileg gótikus épületet Jeszenszky István építette át. Érdekessége a különálló, kétemeletes harangtorony, melynek teraszáról emlékezetes a falu látképe. A szomszédos gránitemlékmű, a Werbőczy-gúla Gyurcsányi Ignác feleségének köszönhető, mely a nádor halálának 250. évfordulójára készült el a családi kriptájuk tetején.

 

 

Az étteremmel szembeni buszfordulóban, egy hirdetőtábla oszlopán találjuk az OKT-pecsétet, majd innen sétálva a Béke utcán hagyhatjuk el a falut. A zsidó temetőnél egy éles balkanyar után folytatódik az emelkedő. A házak felett, a Korpa-hegy-oldalban már szinte zavartalan „szép kilátást” élvezhetünk, melyet a Természetjáró applikáció madárperspektívás panorámának nevez.

 

 

A kaptató nem szelídül, a homokos út az erdőhatárig vezet. A Kékesi vadászház használaton kívüli épülete alkalmas egy kis pihenőre. A mesebeli fahidacskán átkelve padok és asztalok szolgálják a kirándulók kényelmét. A Kecske-kő oldalában csak reméltük egy érdekes sziklaformáció létét, de változatlan hangulatú erdő kísérte utunkat. A Romhányi-hegy-nyergéből már csak pár perc az újonnan épített kilátó. A 26 méter magas, igényesen kialakított fatornyot 2017 októberében adták át.

 

 

Leküzdve a 128 lépcsőt, a lombkorona szint feletti körpanoráma tárul elénk. A kilátó korlátján stilizált térképek alapján könnyen beazonosíthatók az irányok és a látnivaló kontúrok. A környék természeti értékeit és történelmét is megismerhetjük a színes tablókról. A legfelső szinten szétnézve, észak felé az általunk már bejárt Selmeci-hegység legmagasabb csúcsa, a Szitnya látható. A különböző irányokba a Börzsöny, a Visegrádi-hegység, Pilis, és a Gödöllői-dombság képviseltetik magukat.

 

 

 

Kicsit megpihenve, feltöltődve a sárga kereszt lett az útitársunk. Eleinte szintben haladva, majd enyhén ereszkedve kerültük meg a Dél-hegyet. Útközben egy sziklára festett világító pink felirat a Száraz-kút létét sejteti, de a környéken foglalt vízvételi helyet nem találtunk. A romhányi sárga sáv mellénk szegődött, csakúgy, mint a nógrádi zöld. A Cserhát Natúrpark Zöldút hálózata olyan természetes, vagy épített útvonalakat sző át, melyek lakott területeket kötnek össze kulturális, vagy történelmi helyekkel. A hálózat, sárkányra emlékeztető zöld „Z” jelzése körtúránk során több helyen is feltűnt. Két jobbkanyar után már a sárga négyzet jelzésen ereszkedtünk lefelé, mígnem Alsópetény határába, mezőgazdasági területre érkeztünk. A mesterségesen kialakított Cser-tó környezete ideális pihenőhely mind az itt lakóknak, mind a turistáknak. Nem véletlenül kedvelik a horgászok, mivel partján nemcsak kedvenc szenvedélyüknek élhetnek, de sátorozhatnak is, és a tisztálkodásuk is megoldott.

 

 

 

A tavat elhagyva, egy kiszáradt fatörzsön még könnyen követhető a turistajelzés, de aztán résen kell lenni, mert a faluba több ösvény is vezet. A Petényi-patak mentén pár perc alatt érjük el az első házakat, ahol érdemes még egy kitérőt tenni a kanyarodó főút mellett álló Andreánszky-kúriához. Ennek a szintén látogathatatlan, kisebb kastélyszerű, klasszicista épületnek a parkja is természetvédelmi terület. Az 1820 körül épült, eredetileg a Somogyi család birtokolta épületet később az Andreánszkyak örökölték. E család utolsó nagy képviselője, báró Andreánszky Gábor, világhírű botanikus volt. Kirándulásunk utolsó állomását is csak kerítésen át szemlélhettük meg, így némi csalódottsággal, de annál kellemesebb túraélménnyel gazdagodva sétáltunk vissza a faluközpontba.

 

Szöveg és fotók: Dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 


 

Kapcsolódó cikkeink:

Felfedezésre vár a cserháti Csővár

Körtúra a hófedte Szitnyán

Óriási siker a Természetjáró applikáció

 

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.18.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább
Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

2024.04.16.

„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.

→ Tovább