Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2018. június 25.

A Grossglocknertől Heiligenblutig, avagy az „Alpok-Adria” első etapja

Ausztria legmagasabb csúcsának árnyékából, az örök jég gleccserbirodalmából indulva, vízesések zubogásától hangos, virágzó alpesi tájakon keresztül érünk Heiligenblutba. Ha teljesítettük ezt a varázslatos, klasszikus kirándulást, akkor az Alpok-Adria túraútvonal első szakaszát tudhatjuk magunk mögött.

Ausztrián, Olaszországon és Szlovénián halad keresztül az a 690 kilométer hosszú túraútvonal, mely az Alpok hegyóriásaitól a Trieszt közeli tengerpartig vezet. Egyedülálló természeti látványosságokat, felejthetetlen panorámákat élvezhetünk az Alpok-Adria minden szakaszán. Karintia kedvelt üdülőhelyéről indulva, illetve ide visszaérkezve kóstoltunk bele az érzésbe.

Heiligenblut nemcsak földrajzi fekvése, de kultúrtörténeti érdekessége miatt is kiemelkedő. A vallásos hagyomány szerint a nevét (Szentvér) az itt őrzött krisztusi vércseppről kapta. A falucska nem csak télen szolgálja a síelők kényét-kedvét, az év többi szakaszában sem érdemes mellőzni. A csábító hegyóriások között könnyen találhatjuk magunkat akár 3000 méter közelében is. A felvonók és a panorámaút megkönnyítik a dolgunkat, nem kell profi hegymászónak lenni, hogy ilyen magasságban túrázhassunk.

A Keleti-Alpok gerincén átvezető útvonalat már a rómaiak is ismerték, de mai formáját egy Franz Wallack nevű mérnöknek köszönhetjük. Az 1935-ben megnyitott panorámaút használatba vétele előtt is nagy érdeklődésre tartott számot a környék, mivel Ausztria legmagasabb csúcsa és a Pasterze gleccser Ferenc József és Sisi kíváncsiságát is felkeltette. A császári pár látogatásának emléke ma is tetten érhető az uralkodóról elnevezett kilátóban.

A Karintiát Salzburg tartománnyal összekötő Grossglokner fizetős panorámaút 8 kilométeres oldalága a Ferenc József-magaslatra vezet. A kilátó, a Grossglockner Hochalpenstrasse méltán legnépszerűbb pontja, nem csak az áthaladó motorosok, autósok időznek a hófehér süvegű csúcsokat csodálva. A leírások szerint Heiligenblutig 13 km-es ereszkedés vár azokra, akik nekiveselkednek ennek az útnak.

A kilátó szezonban (a faluból) akár busszal is megközelíthető, így nem okoz problémát az egyirányú útvonal. Érdeklődésünknek megfelelően rövidebb-hosszabb időt tölthetünk a kilátóplatform látványosságainak, vendéglátóhelyeinek bűvkörében, de mi inkább a túrára koncentráltunk. Erőtakarékossági szempontból a jégfolyam széléig a piros siklóval ereszkedtünk le.

Az 1850-es évek óta fokozatosan csökkenő méretű Pasterze gleccser visszaszorulásának ütemét, az aktuális kiterjedését jelző, évszámos táblákkal szemléltetik. A hósipkás cukorsüvegből áradó fagyott folyam látványa igazi kuriózum. Kis kitérővel akár rá is léphetünk a jégmezőre. Olvadó vizét tavak gyűjtik össze, majd a Möll-folyó vezeti le a völgybe. A túra első szakasza holdbéli tájként, hatalmas kövek között vezet a tóvá duzzadó víz mentén.

A Sandersee (gleccsertó) partjára egy nagy sziklakupacon átkelve jutunk el. Az éltető víz előcsalogatja a zöldet és a színes virágokat, így a kopárság fokozatosan hátramarad. Rövidesen elérjük a születő Möll-folyó felett átívelő függőhidat, melyen az áthaladást félelmetessé teszi a morajló víz zaja, és a szerkezet labilitása. Ösvényünk felkapaszkodik a Sisiről elnevezett sziklafennsík (2156 m) tetejére, ahonnan visszatekintve a gleccser irányába pazar kilátás fogad. Előretekintve sem kutya a látvány, mert ott a Margaritze-víztározó türkizen ragyogó tükre.

Sűrűsödő növényzetben ereszkedünk tovább a gát felé, ahonnan feltekintve, fejünk felett tekereg a panorámaút. Újabb elágazást jelző tábla iránymutatása szerint kapaszkodunk felfelé, majd elérjük a völgybe vezető kemény lejtő tetejét. Útközben tovább változik a növényzet, idilli rétek váltakoznak fenyvesekkel. Keskeny ösvényünk bal oldalán a Möll szakadéka kísér. A Leiterbach patakon átívelő hídján is legyünk figyelemmel a Heiligenblut irányát mutató táblára. A Trogalm kihalt hüttéjét mesébe illő, méretes fák ölelik.

Nem nehéz követni az Alpok-Adria vonalát, mely a Briccius kápolna felé veszi az irányt. Keskeny kis csapásunk meredekségére ikonos jelzőtábla is figyelmeztet. Az egyemberes szerpentinen hamarosan meghalljuk a Leiterfall vízesés zubogását, de a látványig még pár meredek kanyart meg kell tennünk. A kis hídon átkelve újabb kapaszkodó előzi meg a Möll hídját. Pár lépést követően megnyílik a hegykoszorú, és egy jellegzetes alpesi rét közepén, előttünk fehérlik az apró kis szentély. A lezárt Briccius kápolna legendáját megismerhetjük a tájba illő információs gerendaházikó tablói alapján. Az apró templom harangját kongatva gondoljunk valamire továbbindulás előtt.

A Sattelalm vendéglő felfrissülést hozhat, ha idáig kimerítettük volna a készleteinket. A falu közeledtével sem csökken a meglepetések száma, hamarosan egy, a Möll szakadéka fölé épített skywalk-szerű faterasz jelenti az újabb látványosságot. Miután kigyönyörködtük magunkat az alattunk fekvő falu látképében, a következő elágazásban fáradtságunk ellenére se válasszuk a rövidebb utat. Ha már idáig eljutottunk, akkor tegyük teljessé az Alpok-Adria első szakaszát a Haritzersteig választásával.

A kis fakapun benyitva, a hegyoldalban újabb, sziklákkal övezett romantikus ösvény kanyarog. Egy dübörgő hegyi patak felett rácsos folyosó vezet át, mielőtt az erdőt, mezőt magunk mögött hagyva a falu feletti aszfaltra érkeznénk. A 13 kilométernél jóval többnek tűnő, felejthetetlen túraútvonal megtételének kellemes fáradtságával már a folytatást terveztük.




Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább