A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros

Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros

Veres Zsolt 2024.03.28

Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.

Tovább
Rudabánya, az ősi ércbányász település

Rudabánya, az ősi ércbányász település

Veres Zsolt 2023.11.16

A borsodi megyeszékhelytől, Miskolctól északra, dombok ölelésében bújik meg Rudabánya városa. Az egykoron módos és jelentős lakossággal bíró bányaváros napjainkban sajnos lehangoló képet fest. Pedig az évszázados ércbányászat jelentőségét még a település neve is mutatja, hisz a szláv eredetű „ruda” szó ércet jelent.

Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Veres Zsolt 2023.11.08

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

Veres Zsolt 2023.08.21

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

Tovább
​Kéktúra a „bükki kövek” peremén

​Kéktúra a „bükki kövek” peremén

Veres Zsolt 2023.06.08

A Bükk-fennsíkot délről az úgynevezett „bükki kövek” (például Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A barlangokkal és felszíni karsztos formákkal tarkított vad sziklakolosszusok kialakulása sokáig vitatott volt a szakemberek körében. Írásunkban ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Tovább
Merész sziklaképződmény Bózsva határában

Merész sziklaképződmény Bózsva határában

Veres Zsolt 2023.04.30

Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy szikla magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Vár-hegy és a Nagy-Milic hegytömege is feltűnik.

Tovább
A szentkúti remeték és a miocén mészhomokkő

A szentkúti remeték és a miocén mészhomokkő

Veres Zsolt 2023.04.03

A Zagyva völgyében elterülő, gótikus stílusú Nagyboldogasszony templomáról nevezetes Mátraverebély településről gyalogosan az Országos Kéktúra útvonalán juthatunk el Szentkútra. A mesés környezetben megbújó Szűz Mária-kegyhely számos látnivalót kínál az arra járóknak (például ferences kegytemplom és kolostor, szabadtéri oltár), amelyek közül mi most a földtudományi értékekre fókuszálunk.

Tovább
Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában

Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában

Veres Zsolt 2022.09.18

Hazánk egyik legkiesebb, mediterrán éghajlati elemekkel tarkított tájéka a Dél-Dunántúl, a Mecsek és a Villányi-hegység térsége. A Mecsek déli lankáin elterülő Pécs fekvésével, történelmi légkörével és látnivalóival a térség méltó kulturális központja. A város és környezete ezek mellett azonban tartogat még számos más, például földtani jellegű csemegét is!

Tovább
A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

Veres Zsolt 2022.08.07

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

Tovább