MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2015.09.10. 08:00,   Szöveg: dr. Elter Tamás,   Fotó: Horváth Béla, dr. Elter Tamás, Burger Barna

A lankákká szelídült vulkánfejedelem

Magyarország egyik legszebb, a túrázók között méltán népszerű középhegységi vidéke, a Börzsöny földtörténeti múltja olyan, mint a jó könyv; ha elkezdjük olvasni, nem fogjuk tudni letenni. A napsütés által bearanyozott páratlan szépségű lankák mozgalmas, különleges múltról mesélnek nekünk.

Fotó: Burger Barna

 

Hajnalkor: a Kárpát-medence kialakulásának kezdetei


Viszonylag kis területe ellenére a Kárpát-medence, így benne a Dunakanyarként ismert tájegység hihetetlenül változatos földtani folyamatok eredményeként jött létre. A földtörténeti újkor, a kainozoikum (65 millió évtől 1,6 millió évig) elején a hatalmas kiterjedésű egykori egyenlítői Tethys-óceán északi zónájában húzódó Vardar és Pennini-óceánágak bezáródásával, az Ausztroalpi, a Tátra-vepori és a Magyar-középhegységi nagyszerkezeti egységek összeforrásával jött létre a földtani szakirodalomban Alcapa lemeztömbnek nevezett egység, amelyet a Kárpát-medence „ősapjának” tekinthetünk. Az eocén és oligocén időszak határán, nagyjából 34 millió éve az Alcapa lemezdarabot nyugatról a keleti és déli Alpi, keletről pedig a Tisza-Dácia lemeztömb határolta.


Az ős Kárpát-medence északi vidékén, a mai Kárpátok hegykoszorúja helyén az egykor oly hatalmas Tethys egyik maradványa, a keskeny Magura-óceán húzódott. Ennek az óceánnak a bezáródási folyamata indukálta a föld mélyén azokat a tektonikai folyamatokat, amelyek a Börzsöny megszületésének idején, a miocén-időszakban (23 millió évtől 5,5 millió évig), a mai Magyarország területét a világ egyik legaktívabb vulkáni területévé varázsolták. A Magura-óceán kérgének felemésztődése, szubdukciója által felgyűrt külső kárpáti takaró, illetve a miocén derekára már a mai helyzetében lévő Pannon-medence az óceáni szubdukció utóhatásaként a stabil Európai-lemeznek ütközött. Így alakult ki a miocén elején az a vulkáni szigetív, amelynek hol itt, hol ott tomboló tűzhányói a Föld legaktívabb, a mai Indonéziához hasonló vulkanikus területévé varázsolták a Kárpát-Pannon medencét.

 

Fésűskagyló

Fotó: dr. Elter Tamás


Tomboló kitörések közepette születő vulkánfejedelem


A miocén elején a Kárpát-Pannon medence süllyedésnek indult, és a délnyugati irányból megkezdődött tengerelöntés (transzgresszió) a miocén-időszak derekára, az úgynevezett bádeni korszakban egyedülállóan szép szigettengert alakított ki a Dunántúlon. Az Alföld területén összefüggő, nyílt víztükrön csillogott hazánk földtörtének utolsó meleg-égövi korában a trópusi napfény; északon a kiemelkedő Kárpátok hegykoszorúját tengerszorosok tagolták. A korszak elején aktivizálódott a föld mélye is, a miocénben három szakaszban kelt életre a hatalmas kitöréseket produkáló andezit-vulkanizmus; beköszöntött az úgynevezett riolittufa-szórás korszaka.


A miocén kárpáti korszakában, 17 millió éve elkezdődött heves vulkanizmus vezette be a középső-miocén bádeni andezit-vulkanizmusát, ennek következtében jött létre a belső kárpáti vulkáni lánc leghatalmasabb tűzhányója, a Börzsöny is. A Börzsöny megszületését eredményező, 16 millió évvel ezelőtti első kitöréssorozatok emlékeit a hegyvidéken megtett túránk során a Nagy-Kő-hegyen, illetve a Kemence- és a Nagy-völgyben vehetjük szemügyre. Ezek azt tanúsítják, hogy a Börzsöny megszületését rendkívül heves, úgynevezett eruptív kitöréssorozat vezette be. Az egymást követő kitörések miatt a nagy kiterjedésű magmakamra gyorsan kiürült, majd beszakadt, így jött létre az a hatalmas kaldera, amelynek szerkezete napjainkig fennmaradt. A kitörések ezzel még nem szűntek meg, további kisebb vulkáni kúpok épültek fel az ismétlődő börzsönyi vulkanizmus nyomában.

 

A nógrádi vár 

Fotó: Horváth Béla


Felhők fölé magasodott a magyar Etna


Hazai miocén vulkánjaink közül a Börzsöny maradt fenn a leginkább intakt állapotban. Az óriási, mintegy 600 négyzetkilométer kiterjedésű tűzhányót az ismétlődő kitörések megszilárduló kőzetanyag emelte egyre magasabbra. A Börzsöny kalderáját az előbb említett folyamat eredményeként tipikus sztrato -, azaz rétegvulkánnak tekinthetjük. Fénykorában legmagasabb pontja közel 3000 méterrel emelkedett a Börzsöny tövét mosó, türkiz-smaragd színekben tündöklő szubtrópusi Bádeni-tenger szintje fölé. A napjainkra már megszelídült börzsönyi lankákra felmászva csodálatos panorámában, a Duna-kanyar látványában gyönyörködhetünk.


Azonban ha lehetőségünk adódna visszatérni a miocén derekán még oly büszkén a gomolyfelhők fölé magasodó hegyóriás hajdanvolt csúcsaira, teljesen más, de ugyancsak döbbenetesen szép látványban lenne részünk. A Börzsöny masszív tömegét déli és nyugati irányban a Bádeni-tenger víztömege határolta. A tagolt partvidéket meseszép öblök és lagúnák övezték, amelyek sekély vize a smaragdzöld és a türkiz megannyi, kaleidoszkópszerű színárnyalatában csillogott, hasonlatosan a mai pacifikus déltengeri szigetparadicsomok atolljainak vizéhez. A bádeni korszakban átmenetileg forróvá és szárazabbá vált az éghajlat. A Bádeni-tenger trópusi vízhőmérsékletét a Börzsöny lábainál húzódó kiterjedt korallzátonyok maradványai bizonyítják. Ha a Börzsöny lankáiról átnézünk Visegrádra, a fellegvár mellett felmagasodó Fekete-hegy e korszak legszebb emléke, amely nem más, mint egy fosszilis korallzátony. Az egykori „koralltenger” kézzelfogható bizonyítékaival találkozhatunk például Törökmezőn, ahol zátonyépítő telepes-korallok gyönyörű fosszíliáit gyűjthetjük.

 

Fotó: Burger Barna


A Dunakanyar ékköve


A világűrből készített műholdfelvételeken jól kirajzolódik az egykori vulkáni kaldera körvonala. A hajdanvolt kráterperemen találhatók a Börzsöny legmagasabb csúcsai, amelyek közül 938 méteres magasságával a Csóványos hazánk harmadik legmagasabb hegycsúcsa is egyben. A 100 legmagasabb magyar csúcs közül kilenc található egyébként a Börzsöny területén; ezek közül a középhegység 2. legmagasabb hegycsúcsa a 916 méter tengerszint feletti magasságot elérő Magas-fa az országos listán a 27., a harmadik, a Nagy-Hideg-hegy pedig az 54. helyet foglalja el. Érdemes bevállalni a Csóványosra vezető kimerítő túrát, ugyanis ha felértünk, az ország egyik legszebb természeti látványában, a Dunakanyar csodálatos panorámájában gyönyörködhetünk. A hegység nagyobb része természetvédelmi terület, nemzeti park, különleges állat- és növényvilággal.


A Dél-Börzsöny területén húzódik az úgynevezett közép-dunai flóraválasztó vonal, a bakonyi és mátrai flórák határa. A hegyvidék erdőségeit a tölgyesek és a bükkösök uralják, az aljnövényzetben pedig számos különlegesen értékes növényfajra, így többek között a holdviolára, a kankalinra, vagy a farkasboroszlánra bukkanhatunk. Néhány különösen ritka állatfajnak is a Börzsöny ad otthont, így többek között a legnagyobb testű bagolyfajnak, az uhunak, a vándorsólyomnak és a kígyászölyvnek is. Az emlősök legkülönlegesebb reprezentánsa Európa legnagyobb macskaféléje, a csak kivételes szerencsével megpillantható hiúz, a patakok, kisebb tavak mentén előforduló vidra, és az utóbbi időkben itt megtelepedett eurázsiai hód is. A Börzsöny felfedezése az egyik legszebb késő tavaszi, kora nyári természetjáró programunk lehet.

 

A cikk a Turista Magazin 2015. májusi számában jelent meg.





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617
18
192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...