Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2017. május 29.

A Mátra legszebb csúcsa: a Kopasz

A Mátra déli oldalán, Gyöngyöstarján felett magasodik a hegység talán legszebb csúcsa, a Világos-hegy. A helyiek által csak Kopasznak hívott orom meghódítása embert próbáló, de panorámája kárpótol mindenért.

A Mátra kevésbé ismert településéről, Gyöngyöstarjánról vezet az út a hegység legszebb csúcsára. A kedvező fekvésű község különleges boraival, mediterrán jellegű klímájával és csodálatos természeti környezetével várja az idelátogatókat.

 


Az itt élők címerében is látható 708 méteres csúcsnak mesebeli története van. A helyiek úgy tartják, hogy valaha élt a falu felett egy óriás, akit állatokkal etettek. Amikor a jószágok elfogytak, a szörny az embereket kezdte tizedelni. A falusiak által ásott árokba beleveszett óriás kilógó, nagy feje búbja maga a hegy. Az elnevezés reálisabb alapja a délről feltűnő sziklás, fákkal nem takart kopasz folt. A Gyöngyöstarján feletti hegyek hosszú körtúrával járhatók be. Vagy a katolikus templomtól induló zöld háromszögön vágunk neki, vagy tartalékolva energiáinkat Fajzatpusztáig autóval rövidíthetünk.

 


Mi jó érzékkel ez utóbbit választottuk, és kocsival a pusztáig mentünk. A Kalinka- és Szamos-völgy közötti hegyhát festői környezetében fekszik a térkép szerint az Almásy kúria. Az 1800-as években épült kastély láthatatlanul bújik meg a természet sűrűjében. A történelem során többször is gazdát cserélő Fajzatpusztát 1633-ban Pázmány Péter szerezte vissza és a Jezsuita majorrá tette. A későbbi tulajdonos, Almásy Pál építette a klasszicista épületet és alakította ki körülötte az angolparkot. A napjainkban magánkézben lévő területből az egyszerű kiránduló nem láthat túl sokat.

 


Tábla figyelmeztet a - hangja alapján is - harapós kutyára, elrettentve az illetékteleneket. Egy darabig ugyan besétáltunk a keskeny, sűrű ösvényen, de bátorságunkat vesztve visszafordultunk. Sajnálatos módon a kúriából így csak egy repkénnyel benőtt fal került lencsevégre. A kastély szomszédságában lévő vendégház előtti aszfalt, a zöld és sárga kereszt útelágazása.

 

 


Kelet felé indulva vetettük be magunkat az erdőbe. Átgázoltunk egy patakon, majd élesen jobbra kanyarodtunk a zöld jelzés mentén. Több helyen virágos rétek tarkítják az ösvényt. A csúcsot jelző háromszögnél irányt váltva felsétáltunk a Kőmorzsás-tetőre. Megtévesztő módon kezdetben kellemesen enyhe a szintemelkedés. Széles erdei földút következett, ahol már feltűnik az óriás kopasz feje. Egy kerítés mellett újból jobbkanyar, majd árnyas fenyves következett. Az eddigi kényelmes erdőjárás aztán bedurvult, a szelíd emelkedőket csaknem függőleges hegyoldal váltotta.

 

 


Az utolsó párszáz méteren fel kell kötni a gatyát, hogy az utunkba kerülő sziklákat leküzdjük. Hamarosan megjelent az alagút vége, és a fák felett kivillant az alattunk elterülő völgy. Felértünk a sziklás aljára, ahol pihenésképpen sokáig csodáltuk a páratlan panorámát. A túrázóknak igazuk van, a 10 legszebb orom közé sorolják ezt a felejthetetlen helyet. Délre messze ellátni Gyöngyöstarján házai felett az Alföld felé, keletre pedig a sástói sárga kilátótorony és a Kékes tűnik fel.

 

 


Rövidke szusszanó után, összeszedve erőnket nekivágtunk az utolsó etapnak. A hátralévő métereket akár háttal is megtehetnénk, a kilátás annyira magával ragadó. A hegy északi oldalára átlépve hasonló látvány tárult elénk. A Kávától kezdve a Muzslán át Galyatetőt csodáltuk. Az Árpád-korban a csúcsot szinte teljes egészében elfoglalta egy vár, figyelmesen szemlélve felfedezhetjük megmaradt nyomait. A minden oldalról meredek lejtőkkel határolt erősség történetéről túl sokat nem tudni, de fekvéséből ítélve biztosan bevehetetlen volt.

 


Fáradalmaink bőséges jutalmát magunk mögött hagyva leereszkedtünk a sánc aljára, alig egy kilométerre a Tót-hegyesétől. Mivel eléggé eltelt az idő, és még csak félúton jártunk, ezt a csúcsot kihagyni kényszerültünk. Döntésünkbe némileg a fáradtság is szerepet játszott, de az edzettebbek szélesíthetik a megtett kört. A zöld négyzeten a bővizű Babik-kút hozott felfrissülést, majd újult erővel vágtunk neki a hátralévő útnak. A sárga kereszten haladva ereszkedtünk lefelé, amikor balról feltűnt a meghódított Kopasz. A Nádas-kút mellett és a Závoz-réten beazonosítatlanul vágtunk keresztül, csak az tűnt fel, hogy ismét egy kerítés következett. A következő jelzőtábla információval szolgált hollétünkről, Faizat (ahogy Fajzatpusztát régiesen nevezik) már csak 2,3 kilométer. Az iránykereszt útmutatása szerint a Káva oldalára értünk.

 


Újabb kaptató következett. Ez azért könnyebben leküzdhető, mint feljutni a Világos-hegyre, ellene szól viszont, hogy kilátással nem szolgál. Keskeny gerincén eléggé kellemes séta adódott, két irányból a fák között sejthető kilátással. Mikor már újabb meglepetésre nem készültünk, még egy tarjáni- és gyöngyöspatai látképpel búcsúzott a hegy. A Sóstó-domb lankáin még egyszer ránk köszönt a Kopasz, mielőtt a fajzati vendégház csúcsa tűnt fel.

 


Könnyűnek nem nevezhető, turistáktól nem hemzsegő, de annál látványosabb túrával lettünk gazdagabbak. Fáradt lábakkal szálltunk be az autóba, és a teljesítés örömével indultunk haza a mátrai szőlők között.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde


Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.19.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

2024.04.19.

Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez, az idén 110 éves Brilli Gyula Menedékházhoz. Az 1914-ben épült turistaotthon gyalogosan, kerékpárral, de akár autóval is jól megközelíthető.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább