Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2018. október 31.

A Nagy-Galla, a Börzsöny egyik legszebb kilátója

Magyarország földrajzi adottságait figyelembe véve hogyan is jellemezhető egy ideális panorámájú hegycsúcs? A „wow-érzésen” felül széles kilátás, csodálatos hegyek kontúrja és hozzá egy folyó csillogó szalagja. A börzsönyi Nagy-Galla mindezt tudja.

A Börzsöny tömbjének nyugati szegletében emelkedő Nagy-Galla szabályos vulkáni kúpja magasságát tekintve ugyan eltörpül a hegység központi részének csúcsaihoz képest, de Dunára tekintő orma méltán vetélkedhet akár a Csóványoséval is. Előnye viszont, hogy egy kényelmes, könnyen járható túrával részesei lehetünk az élménynek.


Az óraátállítás tavaszias időt hozó vasárnapját vétek lett volna elpazarolni, ezért a rövidülő nappal ellenére túracipőt húztunk. A reggel nyert órát kihasználva, óracsörgés nélkül vágtunk neki a napnak. A Transzbörzsönyi erdei vasút Máriakút nevű megállójánál (a Szobról Márianosztrára vezető főúton kb. féltávon) kényelmesen leparkolhatunk, vagy még izgalmasabb, ha Szobról egyenesen a kisvasúttal érkezünk.


Indulás előtt mindenképpen vessünk egy pillantást a kútra, melynek története megismerésre érdemes. A Malom-völgyi-forrásnak is nevezett Mária-kutat a környékbeli bányászok és kőfaragók foglalták az 1900-as években, mely építését követően hamarosan kegyhellyé változott. A Márianosztrára induló zarándokok rendszeresen pihentek meg vizénél, és oltalmat kértek Szűz Máriától. A bányászat 1960-as évekbeli leállása a kút pusztulásához vezetett, majd 2007-ben állították helyre, ekkor nyerte el mai formáját. Ha elolvastuk az információs tábla összes érdekességét, akkor induljunk is neki a túrának.

 


A műúton pár métert dél felé haladva érjük el az aszfaltot keresztező Kéket. Egy gyér kiserdőn átvágó ösvény a Misa-rétre vezet, mely tavasszal, virágnyíláskor üdítő színfoltja lehet utunknak. A patak mellett tértünk rá a régi kisvasút Brjeska-bányai töltésére, melyen kényelmesen sétálhatunk tovább. Az első útjelző táblánál szembesültünk a turistajelzések változtatásával. A térképünk szerint balra leágazó kék kereszt helyén már csak a forrást jelző kört találtuk, ami felhívta a figyelmünket arra, hogy visszafelé figyelmesnek kell majd lennünk.

 


A Kéken folytatott utunkból a Zuvári-hegyre vezető kapaszkodót mellőztük, mert az előzetesen olvasottak alapján a csekély falmaradványok és a befásult kilátás miatt nem volt érdemes megerőltetni magunkat. Az egykori ódamásdi vár története tisztázatlan, feljegyzésekből sejthető, hogy köveiből a márianosztrai kolostor épülhetett.


Pár száz méterre, a KL jelzés visszatérte után egy hirtelen bal kanyarral elhagyva a töltést, ereszkedni kezdtünk. A patak gázlóján átkelve utunk a Lábas-erdő és Hosszúvölgy szakaszán ismételt emelkedőbe fogott. Egy irtásos részen megnyílt körülöttünk a táj, a körben emelkedő börzsönyi hegyek látványa lassította a haladást. Mire az álmélkodásból felocsúdtunk, már a zöld sávon haladtunk.

 

 


Az észlelt újabb változtatás, a kék háromszög lefestése miatt már a Galla-tisztáson találtuk magunkat, mire a régi jelzéseket tartalmazó térképen kiigazodtam. Az előttünk magasodó kúpra és a logikánkra hagyatkozva - mellőzve a megtévesztő papír alapú tájékozódást -, vágtunk neki a hegynek. A tisztáson jobbról előbukkant Márianosztra pillanatnyi látképe, majd pár lépéssel odébb kiderült a turistajelzéseket övező turpisság. Egy lefóliázott, fára tűzött papírlap információi szerint 2015 júniusában Letkés és a Nagy-Galla környezetében egyes jelzéseket megváltoztattak, melynek célja a zöld sáv bekötése egy nemzetközi útba.

 


Irányjelzések ide vagy oda, a Nagy-Galla csúcsára izzasztó kaptató vezet. Rövid szakaszon a túra legnagyobb szintkülönbségét küzdöttük le morzsalékony, csúszós, kavicsos ösvényen. Elcsüggedve, már a célt is szem elől vesztve bukkantunk ki a hegytetőn. Fáradozásunk bőségesen megtérült. Ismeritek a mellbevágó panoráma élményét? A Nagy-Galla pont ilyennel szolgál. A csúcs platójára lépve óhatatlanul az a bizonyos meglepődést kifejező szócska hagyta el ajkunkat.

 


A hegytető csak szalvétányi, de ez az élményt nem csorbítja. 180 fokos szögben tekinthetünk szét, mely igazán sok látnivalót takar. Balról Márianosztra, előtte a Csák-hegyi andezitbánya és a Zuvár rejtőzködik. A Duna sávja jobbra vezeti a tekintetet, az Ipolyon át a Helembai-hegyekig. Lábunk előtt pedig a hegy déli lejtője meredek letörésben a Galla-tisztásra vezet. Az időjárás megváltozott, a szél feltámadt, az eső szemerkélni kezdett, ezért a fák védelmébe bújva, lefelé vettük az irányt. Szerencsére annyi időnk még volt, hogy magunkba szívjuk a látottakat.

 


A Galláról való lejutás semmivel sem könnyebb, mint az oda vezető út, a nadrágfék óvatosan elkerülhető. A tisztásra visszaérkezvén vetettünk egy utolsó pillantást a hegyre, majd a visszafelé vezető út feltérképezésébe fogtunk. A jelzések változtatása miatt a zöld kereszt helyett a kéket kellett követnünk, melynek nyomvonala azonban érdemben nem változott. A Varjú-hegy oldalában kellemes tölgyesben vezet az út, mígnem a Vasutas-forrást jelző körbe torkollik. Újabb panorámás szakaszt élvezhettünk, a kényelmes szekérútról kelet felé pompás kilátás nyílik a börzsönyi erdőkre.

 

 


A forrásjelen hosszan ereszkedve végül beértünk a völgy mélyére, ahol a Vasutas-forrás volt az utolsó megállóhelyünk. A kirándulás a Misa-réten zárult, de hazaindulás előtt még megvártuk a menetrend szerint zakatoló kisvasút érkezését.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább