A Budai-hegység legmagasabb csúcsa, az 559 méteres Nagy-Kopasz Telki, Páty és Nagykovácsi háromszögében helyezkedik el. A változatos tájképi jelleget mutató körtúrába több ponton is becsatlakozhatunk. A Budakeszit Telkivel összekötő autóúton, a Hideg-völgyi Erzsébet erdészlaknál a Pilisi Parkerdő Zrt. pár éve új parkolót és pihenőhelyet épített ki, biztonságosabbá téve az autósok érkezését. Akik Nagykovácsi felől kezdik a túrát, azok a falu széléről, a Sisakvirág tanösvény tábláit követve érhetik el a csúcsot.

 

„Kóstolj és kirándulj!” felszólítással rendeznek már többedik alkalommal erdei piacot az Erzsébet erdészháznál. A vásár népszerűségét tükrözi, hogy a kibővített parkoló sem tudja kielégíteni az érkezők igényeit. A tömeg miatt nekünk is újra kellett terveznünk a programot, ezért kirándulásunkat kicsit feljebb, Telki határában kezdtük. A zöld kereszt erdészeti úton sétáltunk a sárgáig, ahol kelet felé fordulva a Mária-úttal azonos, jól járható kerékpáros útvonalra kanyarodtunk rá. Az aszfaltúttal párhuzamosan haladva értük el a háromszög jelzést, ami már a tervezett túránkat takarta. A piac miatt túl sokat nem vesztettünk, mert az eredeti terv szerint is erre a pontra érkeztünk volna.

 

A Nagy-Kopasz déli oldalán, a napsütéstől fagypont felett kiolvadó sárban kapaszkodtunk felfelé a Tarnai pihenő csillogó dolomitja felé. Néhány nagyobb kanyar mentén, enyhe emelkedő árán értük el a kopár fennsíkot. Járásunkat csak a bakancsunk talpára tapadó dagonya nehezítette. A jellegzetes dolomit sziklagyep tavasszal, virágpompában talán még szebb látványt nyújt, de most is ámulatba ejtett. Ezek az értékes területek, hasonlóan a Budai-hegység több ilyen élőhelyéhez, számtalan védett, melegkedvelő fajnak adnak otthont. Tavasszal a hérics, a nőszirom és a kökörcsin színezik a tájat. Most csak a melengető napsütést élveztük a kopasz sziklákon.

 

A környező meredek hegyoldalak telepített fekete fenyvesei adták az egyetlen élénk színt. A hazánkban nem őshonos fenyőket a kopárfásítás speciális folyamata során telepítették mesterségesen. Az oromról remek kilátás nyílik az alattunk fekvő községekre. Miután kigyönyörködtük magunkat, a hátunk mögött hagytuk a fátlan, kietlen, de annál vonzóbb teraszt.

 

 

A Nagy-Kopasz előszobája a Fekete-hegyek, ahová továbbra is csak néhány fenyőtől kísérten érkeztünk meg. A fokozatosan, enyhén emelkedő ösvény a ligetes, inkább már erdős fennsíkra vezet. A széles, lapos platót csak kis jóindulattal nevezhetjük csúcsnak, de mindenesetre ez a Budai-hegység legmagasabb pontja. Itt építették a Csergezán Pál nevét viselő kilátót, melynek fából ácsolt alakja egy óriási, széltől duzzadó vitorlára emlékeztet. A névadó festőművész élete végét Telkiben töltötte, műterme pedig maga az erdő volt.

 

A fa épület 23,5 méter magas, 100 lépcsőfokon juthatunk a csúcsára. Alapját olyan vasbetonból építették, mely kifog a graffitis önjelölt művészek festékén, ezért nincs összefirkálva még több év elteltével sem. Maga a torony vörösfenyő lécborítású, mely szerkezetének köszönhetően kellően szellős ahhoz, hogy kiláthassunk rajta, viszont a tériszonyban szenvedőknek is biztonságot nyújt az emeleteken. Tervezői a hannoveri világkiállítás magyar pavilonját is magukénak mondhatják. Egyedülálló körpanorámát élvezhetünk a vitorla csúcsán, tiszta időben akár 100 kilométeres is lehet a látóhatár. A legfelső szinten, a korlát emblémái segítik a tájékozódást. Nemcsak a környező csúcsokat, de azok jellegzetes kontúrját is megismerhetjük.

 

A kilátótól, a hegy északi oldalán, turistajelzést nem váltva ereszkedtünk lefelé Nagykovácsi irányába. A kevésbé napsütéses oldalon több helyen még összefüggő hótakaró borította az utat. A magas bükkfák ágkoronája árnyékot vet az erdő aljára, ezzel is elősegítve a hó megmaradását. Elhagyva ugyan túránk leglátványosabb szakaszát, nem volt okunk panaszkodni, mert a kellemes erdőben a Sisakvirág tanösvény tábláinak érdekes információi növelték a változatosságot.

 

 

Ezen a szakaszon nyílik a nyári hónapokban a tanösvény nevéül szolgáló „farkasölő” virág, melynek fürtös szirmai illatukkal árasztják el az erdőt. Nyolc tájékoztató tábla mentén 9,5 kilométeren keresztül 420 méteres szintkülönbséget tesz meg az, aki követi a tanösvény útvonalát. Ismételten széles, erdészeti úton folytattuk utunkat, és hamarosan már Nagykovácsi háztetői tűntek fel. Az Apatóczky-ligetnél éles bal kanyart kell venni, ha Telki irányába akarunk menni. A Széltörés-erdő szélén egy képesfa segíti a helyes irány tartását, a Vasvári-erdő irányát pedig a zöld négyzet jelzi.

 

A nem túl érdekes, murvás erdészeti úton egészen az Anna-lakig jutottunk. Az 1900-as években épült vadászház a 90-es évek előtt a környékbeli vadászatot szolgálta, volt idő, amikor még a turisták elől is elzártan. Az „Anna-gunyhó” többszöri átalakítás után érte el mai formáját. Itt nyugszik Csergezán Pál is, aki a környékbeli erdők szerelmese is volt. Kedvenc helyén nyert örök nyugalmat. Emléke a vadászlak mellett megtekinthető. Ha a rét minden szépségét megcsodáltuk, akkor választhatunk visszafelé vezető utat. Mi a zöld keresztet választottuk, ami a Telki-hegy érintésével ereszkedett vissza a parkoló autónkhoz. A hosszú, kerítések mentén kanyargó murvás alkalmas kerékpározásra is, de most még csak pár megszállott bringás tekert erre.

 

Nemcsak a hideg-völgyi erdei piac csalogatja a környékbelieket, de a Tarnai pihenő varázslatos panorámája és a kilátó vonzereje is megér egy kellemes hétvégi sétát.

 

Szöveg és fotók: Dr. Kocsis Tünde

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!