Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2019. február 26.

A pilisi Csévi-szirtek alatt

A festői Pilis rejtekén a hegyekkel övezett Piliscsév földrajzi fekvésének köszönhetően ideális kirándulóhely. A falu felett magasodó Basina szikláról páratlan a panoráma, de a közelben találjuk a kolostorromjáról híres Klastrompusztát és a barlangjairól ismert Csévi-szirtet is.

A Pilis nyugati lábánál, a Basina-völgy mélyén fekszik Piliscsév, amit három oldalról is erdő vesz körül. Elhelyezkedése, környezete a túrázók számára, Budapest és Esztergom közelsége pedig az agglomerációba költözők körében teszi népszerűvé. Erdeiben források, romantikus útvonalak, érdekes barlangok várják a kirándulókat. A Kopasz-hegy motocrosspályája bővíti az ide látogatók kikapcsolódási lehetőségeinek körét. Magyarországon egyedülálló építészeti együttese, a pincefalu pedig a borkedvelők számára színesíti a falu kínálta palettát.

 


A község területén már a rómaiak idején is laktak. Mai nevén elsőként egy 1262-es oklevélben olvashatunk róla. Legrégibb ismert birtokosa Csév László volt. A többségében szlovák nemzetiségű falut telepesei a törökök, majd az 1738-as pestisjárvány pusztítása után népesítették be. Napjainkban sem ritka erre a szlovák szó. Ha vasúton érkezünk, akkor az állomástól legalább három kilométer séta vár minket a központig. Itt találjuk a település népies barokk stílusban épített római katolikus templomát, mely a 18. századból való. A Kisboldogasszony-plébánia egy kis magaslatról, fehér tornyával barátságosan uralja a teret. Szomszédságában emlékezhetünk háborús hőseinkre.

 


Ha innen továbbsétálunk a jelzett útvonalon, akkor hamarosan elágazáshoz érünk. A kék Klastrompusztára vezet, de mi folytattuk utunkat a piroson. A falu határában találjuk az építészetileg is egyedi, Magyarországon ritkaságszámba menő épületegyüttest, mely apró színes pincék, présházak sokasága. Az 1700-as évektől az esztergomi káptalan szőlői értek ezen a vidéken, mely egybeeshet az épületek születésének idejével is. Néhány pince építészeti stílusa, tetőszerkezete - zsúptető, szalmakötés - bizonyítja a több száz éves múltat. Kezdetben az itt termő szőlőből készült az ízletes nedű, később viszont főleg az Alföldről megvásárolt fajtákból érlelték a bort. A Pincefalu Egyesület fő célja a környezeti értékek megóvása mellett a borkészítés szokásának felélesztése és a kulturált italfogyasztás népszerűsítése.

 


A hagyomány tisztelete köszön vissza a szépen karbantartott utcácskákról, amik fesztiválok alkalmával vidám sokadalomtól hangosak. Most csendben, de nem néptelenül találtuk a kicsi falut. Szent Orbán szobra őrzi a napjainkra tőkétlen határt, melynek talapzatába azt a római kori mérföldkövet építették bele, melyet a környékbeli ásatások során tártak fel.

 


A Piliscsabai Természetjáró Egyesület egymáshoz kapcsolódó két új turistaút létesítésével tette lehetővé a házak fölé magasodó Basina bejárását. A 372 méter magas, sziklás hegyoldalt érdemes meghódítani. A piros és sárga háromszög a Csévi-barlang felett tekereg. A körjelzéssel együtt az ösvény is körbeér. Az erdő széléig követtük az irányjelzést, ahol balra kanyarodva kezdtük meg a kapaszkodást. A rövid távon megtett 180 méteres szintemelkedés fáradalmaiért a csúcson többszörös kárpótlást kaptunk. Bár nem túl magas, a Basina tetejéről mégis csodaszép kilátást élvezhettünk. Nemcsak Piliscsév, a kis tavacska, de a környező Pilis is láttatni engedte magát. A Kétágú-hegy sziklaormait már közelebbről is megszemléltük egy előző túra alkalmával, most mégis meglepően szép látványt nyújtott, amint a változóan felhős ég árnyékot vettet púpjaira.

 


A sziklaorom piknikezésre sarkall, de a kora tavaszi napsütés csalóka melege hidegebbnek érződött a szélfútta ormon. A kötelező csúcsfalatozás után hamar odébbálltunk, de még másik két csipke panorámája is fotószünetre késztetett minket. Romantikus ösvény vezet a lejtőn a völgybe, mellette néhol meredek szakadék. A pincefalutól északkeletre, a Csévi-barlang alatti mélyedésben található az Eszperantó-forrás, melyet Piliscsév egyik jelentős nevezetességének tartanak. A hatvanas években a helyiek kedvelt kirándulóhelye volt, mely később teljesen lepusztult. A falu hentese hétvégenkét lacikonyhát üzemeltetett a forrás környékén, megvendégelve azokat is, akik saját pince híján kimaradtak volna a majálishangulatból.

 

 

A történelemhez az is hozzátartozik, hogy a húszas években az illegális kommunisták kirándulást színlelve gyülekeztek erre. Fedő foglalatosságként eszperantót „tanultak”, mely a forrás névadója lett. A magyarországi eszperantisták 1966-ban emléktáblát is avattak. A Tata és Környéke Eszperantó Egyesület tagjai a falu önkormányzatának segítségével 2010-ben rendbe hozták az elhanyagolt területet. A forrás fölé nyomókút került, a kirándulók kényelmét pedig asztalok, padok és tűzrakó hely szolgálja. Mivel most is gyerekzsivajtól volt hangos a környék, mi teret engedve a csoportnak tovább álltunk. A sárga körön újabb kapaszkodó árán értük el a Pilisszántó felől érkező szélesebb utat, melyen északnyugat felé sétáltunk.

 


Klastrompuszta közelében a Csévi-szirtek barlangrendszere hálózza be a mészkövet. Az Ariadne-barlangrendszer tagjai közül a legismertebb Leány- és Legény-barlang innen megközelíthető. Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 1991 óta végez sikeres feltárásokat a helyszínen. Rövid, de annál meredekebb, morzsalékony, csúszós ösvény vezet a barlang óriási szájához, ahonnan újfent szép kilátást élvezhettünk.

 


A lefelé vezető piros sáv jelzés kényelmes erdészeti úton vezetett, melyen hazafelé is kiélvezhettük az ébredező erdő madárcsicsergős hangjait. A pincefaluba érkezve elmerültünk még egy kicsit a különböző, egyedi épületek szépségében, majd a már jól ismert útvonalon indultunk vissza.

 

Írta és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

A cikk először 2018 márciusában jelent meg.

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

Kapcsolódó cikkeink:

Élménytúra a Csévi-szirtek körül

A Teve, a Mackó és a Nagy-Kevély a Pilisben

Felfedezőúton a Pilis legdélebbi bástyáján

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.18.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább
Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

2024.04.16.

„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.

→ Tovább