MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.08.12. 14:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit, Balogh Boglárka

A Sas-hegyen beszélgettünk Jane Goodall-lal

A világ leghíresebb főemlőskutatója, az ENSZ békenagykövete a nyár legforróbb napjain látogatott Budapestre, hogy beszédet mondjon a Szigeten, majd gyerekekkel ültessen fákat a Sas-hegyen. Ez utóbbi eseményen találkoztunk vele.

Az augusztusi kánikulában különös vendégre várunk a Sas-hegy oldalában. Jane Goodall érkezik hamarosan, hogy jelképesen elültessen itt egy fát. A Sas-hegy lankásabb, déli oldalát úgy képzelem, elsősorban az itt lakók ismerik, akik kijárnak ide kutyát sétáltatni. Itt a Sas-hegy nem a klasszikus arcát mutatja, a robusztus dolomitsziklák és virágos sziklagyepek helyett erdő zöldell a házak között. A terület a Life4Oak Forests (Élettel teli tölgyesekért) projekt egyik mintaterülete, ahol a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a WWF Magyarország részvételével olyan természetvédelmi kezeléseket hajt végre, melyek célja az itteni őshonos, vagy ahhoz közeli állomány visszaállítása.

 

A Sas-hegy kevésbé ismert arca


Miközben Dr. Goodallra várunk, beszédbe elegyedem a szintén erre az eseményre érkezett monori gimisekkel, akik nagy izgalommal várják a találkozást. A leendő nyolcadikosok biológia tanárnője, Hajnal Henriett mesél az iskolában folyó környezetvédelmi munkáról, például arról, hogy rendszeresen vannak szervezett szemétszedések, de a gyerekek a mobiltelefon-újrahasznosítás fontosságával is tisztában vannak, ők is bekapcsolódtak ugyanis az országos mobiltelefongyűjtési akcióba, melybe Monor lakóit is igyekeztek bevonni.

 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatsóág, a WWF Magyarország és a magyarországi Jane Goodall Intézet közös eseményének helyszíne a Life4OakForests projekt mintaterülete volt


Hamarosan megérkezik a díszvendég is, akit a gyerekek dalokkal köszöntenek, ő pedig, ahogy azt előadásain is szokta, a kedves és inspiráló szavak mellett „csimpánzul” is üdvözli az egybegyűlteket. A házigazda Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság részéről Füri András igazgató köszöntötte a vendégeket, majd Kézdy Pál, igazgatóhelyettes mesélt a Sas-hegyről, ezután pedig közösen elültették három, itt őshonos fafaj – a vadkörte, a házi berkenye és a molyhos tölgy – egy-egy csemetéjét.

  

 A világhírű főemlőskutató és természetvédő a gyerekek körében. Az iskolások a hazai Roots and Shoots csoportok tagjai, illetve a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nyári táborának résztvevői


Dr. Goodall nemcsak az állatokhoz kötődik szorosan, de életreszóló szerelem fűzi a fákhoz is – meséli később az turistamagazin.hu-nak adott interjú során. „Gyerekkoromban órákat el tudtam tölteni a kertünkben álló fákon, közben néztem az eget, figyeltem a madarakat, a természetet. Ott olvastam azokat a könyveket is – a Dr. Dolittle -t vagy a Tarzant, melyek nagy hatással voltak rám, és felébresztették bennem az Afrika utáni vágyat. Az a ház ma is az otthonom, és azok a fák még ma is ott állnak a kertben.”

 

 Jane Goodall világszerte sok-sok faültetésen vett már részt, melyeknek állandó eleme, hogy a levelekre adott puszival kíván hosszú életet az elültetett kis fáknak


A magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására hazánkban tartózkodó Goodall egy nappal korábban még a Sziget Fesztiválon beszélt, ahol a több ezres tömeg hatalmas ovációval fogadta. Előadásaival nemcsak lelkesít és cselekvésre késztet, de a reményt is magával viszi, bármerre is jár. Töretlenül hisz ugyanis abban, hogy van okunk a reményre, még akkor is, ha a világ politikai vezetőinek többsége és a nagy vállalatok még mindig nem vesznek tudomást az egyre szaporodó globális problémákról, és úgy tesznek, mintha legalábbis öt másik Földünk is lenne, amelyeket bármikor elő lehet húzni baj esetén. „Van lehetőségünk arra, hogy befolyásoljuk őket, például azzal, hogy mit vásárolunk, vagy kiket választunk meg. Ha például továbbra is lesz, aki megveszi azokat a termékeket, amelyeket nem etikus módon állítanak elő, akkor azokat továbbra is gyártani fogják” –mondja Dr. Goodall.

 

 Jane Goodall puszta jelenlétével sokat ad az embereknek, de akinek lehetősége van rá, természetesen egy autogramot vagy egy közös fotót is kér tőle

 

„Az én reményem elsősorban a fiatalokban van, akik például a Roots & Shoots programon keresztül előmozdíthatják a változást. A másik, ami számomra reményre ad okot, az a hihetetlen technológiai fejlődés és az emberi agy, amit viszont, kétségtelen, hogy nem arra használunk, amire kellene. Mert azt elmondhatjuk, hogy az ember a legintelligensebb élőlény ezen a bolygón, de azt sajnos nem, hogy a legbölcsebb is, hisz ha az lenne, nem pusztítaná saját otthonát. A természet rezilienciája, ellenállóképessége is reményre ad okot. Ez a hely például, ahol most ülünk, egykor katonai gyakorlótér volt, és mostanra az élővilág visszahódította azt.”

 

Az eseményen Jane Goodall egy vadkörte csemetét ültetett el, mely őshonos itt a hegyen


Dr. Goodall legszívesebben az 1991-ben elindított, mára világméretű vált mozgalmáról, a Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) programról mesél. A ma már több mint 110 országban működő programhoz egyre több magyarországi csoport is kapcsolódik. „A Roots & Shoots csoportok mindenhol saját maguk választják ki, hogy milyen projektekkel foglalkoznak. Vannak, ahol faültetéseket szerveznek, máshol pénzt gyűjtenek a természeti katasztrófák károsultjainak megsegítésére. Miután például a Maria-hurrikán elpusztította Puerto Ricót, a világ különböző pontjain tevékenykedő Roots & Shoots csoportok kezdtek élelmiszernövények magjainak gyűjtésébe, amit aztán elküldtek az ottani Roots & Shoots-os egyetemistáknak. Ők körbejárták a falvakat, szétosztották a magokat, és segítettek az embereknek abban, hogy élelmiszernövényeket tudjanak termeszteni a házuk körül.”

 

 
Ahogy beszélgetünk, fáradtnak tűnik, és ő maga sem tagadja, hogy rettentően fárasztó számára ez a vég nélküli utazás, mégis nagyon eltökélt abban, hogy folytatnia kell. Még ma is évente több mint 300 napot utazik, ahogy mondja, „minél kevesebb időm van hátra, annál keményebben dolgozom”. Felmerül az emberben, hogy 85 évesen vajon miért nem pihen már inkább, hisz annyi mindent tett már eddig is a természet védelme érdekében. Ő azonban ahelyett, hogy bournemouth-i kertjében élvezné a brit nyugdíjasok gondtalan életét, folytatja világjáró turnéját, mert az ő küldetése az, hogy reményt adjon, és ráébressze az embereket arra, hogy most és mindannyiunknak cselekednie kell ahhoz, hogy változást tudjunk elérni. „Minden egyes apró cselekedet számít. Minden egyes nap, minden egyes percben bárki tehet valamit azért, hogy jobb legyen a világ.”

 

 

Miért éppen a Sas-hegy?

A Sas-hegy történelme meglehetősen viszontagságos volt. 150 éve itt még szőlő volt, majd 120 éve, a filoxéra pusztítása után a szőlőművelők helyét katonák vették át. A terület gyakorlótér lett, a bokrok alatt ma is ott vannak még a lövészárkok. Miután felhagytak a gyakorlatozással, a természet elkezdte visszahódítani a hegynek ezt a déli, lankásabb részét is. A város mára alaposan körbefonta a területet, az ember közelsége pedig jelentős hatással volt és van az élőhelyre.

 

 A Sas-hegy klasszikus arca, ahogy a városból látjuk

 

Ennek ellenére a Sas-hegy egy különösen jelentős biodiverzitás „hotspot”, ahol több száz faj él együtt: többek között számos orchideafaj, a Szent István-szegfű, a leánykökörcsin, különböző pók- és hüllőfajok vagy a nagy szarvasbogár. Ezeket az értékes fajokat az emberi jelenlét és az olyan özönnövények, mint az orgona, az akác, a japán keserűfű vagy a mahónia veszélyezteti.

 

A projekt keretében egy olyan területet szeretnének itt létrehozni, amely az élővilág és az emberek számára egyaránt jó, egy fajgazdag erdőt, pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas terekkel, sétautakkal és játszóterekkel.


„Ahhoz, hogy a természetes vagy az azt megközelítő állapotot vissza tudjuk állítani összetett természetvédelmi kezelésre van szükség” – mondja Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi szakembere. Ennek részeként telepítettek például itt őshonos molyhostölgy-csemetéket, kiirtották a kertekből kivadult cserjéket, és néhol a természetes folyamatokat is felgyorsítják, például azzal, hogy bizonyos helyeken eltávolítják a területet sok helyen uraló cserjéket, például a galagonyát, veresgyűrű somot, amivel az őshonos fafajoknak adnak lehetőséget a megerősödésre.

 

A Sas-hegy élővilágáról és tájtörténetéről a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjában még többet megtudhatunk


A legtöbb európai tölgyes, amiatt, hogy nagyon intenzíven hasznosították azokat a történelmi időkben, sőt hasznosítják a mai napig, mára meglehetősen egységes jellegű, egykorú, homogén állománnyá vált, amelyekből sok helyen például a cserjeszint is hiányzik. A Life4Oak Forests projekt célja, hogy aktív természetvédelmi eszközökkel az ilyen tölgyesekben visszaállítsák a természetes vagy az ahhoz közeli állapotot. A projektnek csak egyik eleme a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Sas-hegy, ezen kívül a Bükki és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban és egy olaszországi natúrparkban is vannak projektterületek.


A WWF Magyarország a projekt keretén belül a szemléletformálásra is nagy hangsúlyt fektet, terveznek például egy erdei élőhelyekről szóló foglalkoztató füzetet, és szeretnék összegyűjteni azokat az értékes hazai erdőket is, amelyek, mint élőhelyek, mint természeti örökségek mindenképpen megőrzésre és nagyobb figyelemre érdemesek.

 

A Life4Oak Forests című projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben részt vesznek a Bükki, a Duna-Ipoly és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságok, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per iParchi e la Biodiversita-Romagna természetvédelmi igazgatóság.

 

 

 

 Jane Goodall-ról szóló portrénkat itt olvashatjátok el. 

 

Kapcsolódó cikkek:

A legintelligensebb teremtmény teszi tönkre ezt a gyönyörű bolygót

Haragos siklók Budapest szívében

Emléktáblát kapott Teleki Géza természetvédő, Jane Goodall is ott volt

Etiópiában 220 millió fát ültettek, nálunk 10 milliót szeretnének

 

 


 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...