MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

A Szajki-tavaktól Sümegig

Napfelkelte a tavaknál, bélyegzés a füzetbe és csodás giccsek Sümegen – 30 kilométer változatos tájakon át, a Szajki-tavaktól Sümegig.

Fotó: Papp Géza

 

Reggel ismét viszonylag korán, 7 óra körül elindultam, közel 30 km várt rám. A Szajki-tavak központját elhagyva, a fák között kelt fel a nap.

 

Fotó: Papp Géza

 

Egy behajtani tilos táblánál jobbra volt egy töltés földúttal a tetején, itt felsétáltam, így a nap reggeli fényében tárult elém a legalsó, elmocsarasodott tó látványa.

 

A tó után pár száz méterrel kereszteztem egy kettős földutat is, itt volt valaha a Zalabér – Batyk – Sárvár vasútvonal. Utána mocsaras, gazos erdei utakon haladtam. Augusztusban a szedernek volt itt a szezonja, szeptember közepén főleg muslicákkal és keresztes pókokkal találkoztam. Rém undorító volt, a hajamtól a cipőmig minden pókhálós lett, úgy néztem ki, mint Frodó a Banyapók barlangjában. Aztán elértem a Bögöte és Türje közötti aszfalt utat, utána már kicsit jobb lett a helyzet, és szebb az erdő. Különösen ez a magányában meghagyott fenyő egy fakitermelt részen.

 

Fotó: Papp Géza

 

A gázvezeték nyiladékának keresztezése után nem sokkal viszont gondba kerültem: a K jelzés útját vasrácsos kerítés zárta el. Kinyitottam a drótakadályt és átmentem, de igencsak elkelne ide egy-egy fából ácsolt létra! Nemsokára elértem egy hatalmas fa tövében egy (sokadik) vadászlest, majd a vasutat. Egy ideig a sínek mentén, majd egy sárga korlátos hídon át a sínek felett visz a jelzés.

 

Fotó: Papp Géza

 

A híd után figyelni kell, mert a megyehatár táblák után a jelzés betér balra a fák közé. Pár lépéssel beljebb egy fán találjuk a bélyegzőt. A bélyegzés után cikkcakkos, többször elkanyarodó szakasz következik, amíg ki nem érünk újra az aszfaltútra. A távolban felbukkanó falunak kéretik nem örülni, mert még előtte el kell kanyarodni jobbra, és egy hosszú földúton egyenesen végigmenni a Beretvás-dűlőn. Balra mocsaras táj, mögötte a távolban már látszik a sümegi vár.

 

Fotó: Papp Géza

 

Észveszejtően távolinak látszik innen. A hosszú földút végén kiértem a túloldali aszfaltútra. Az útszéli kereszt után balra kell kanyarodni: így kerültem ki a mocsaras részt.

 

Fotó: Papp Géza

 

A felbukkanó faluba, Mihályfára nem tértem be, de az újabb földút végén (és egy pici ér, majd egy kereszt érintése után) Kisvásárhely faluba érünk.

 

Fotó: Papp Géza

 

Az utcai zöld kutak vize nem ivóvíz! Viszont bátran csöngessünk be valamelyik lakóhoz, a kedves helybéliek szívesen adnak egy fél liter vizet. Sőt, 2015-ben egy új szállás is nyílt a pici faluban, a Kéktúra vendégház. Innen már csak kb. 7 kilométer Sümeg, így itt is megszállhatunk, és másnap besétálunk a városba, ahol még nézelődni is marad idő hazautazás előtt. A pecsételést se feledjük el, a bélyegző a falu közepén álló, barnára festett haranglábon található.

 

Fotó: Papp Géza

 

Én nem itt szálltam meg, így a faluban csak vizet vételeztem és ettem egy kicsit, aztán mentem tovább. Itt már inkább földek mellett, kevesebb fa között vezet ki a földút arra az aszfaltútra, amelyen a jelzés Sümegre visz be. Nagyon forgalmas út, kifejezetten utáltam itt kutyagolni, így jó volt beérni Sümegre. Jobbra betérve ott a vasútállomás, nagyon szép bélyegzőjük van! Sümegi városnézésemről a következő posztban számolok be.

 

És egy kép az aznapi naplementéről.

 

Fotó: Papp Géza

 

 

Képek és szöveg: Papp Géza – kektura.blog.hu




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. május
Rajki Róbert:
Harmatos hajnal
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...