Megszületett a WWF legfrissebb Élő Bolygó Jelentése, és rémisztő adatokat közöl. Talán a mi generációnk az utolsó, ami még visszafordíthatja a természet pusztulását.
Néhány szomorú tény: 1970 és 2014 között a gerinces fajok populációi 60 százalékkal csökkentek, a trópusokon pedig nem kevesebb, mint 89 százalékkal. Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6 százalék volt, 2014-ben pedig már csak 78,6 százalék. Ez idő alatt az Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizesélőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdőnek inthettünk búcsút. 22 százalékkal kevesebb az emlősök számára alkalmas élőhely, és a tengeri madarak több mint 90 százalékának gyomrában található műanyag.
Az idei jelentésből kiderül, hogy a természet még így is sokat tesz értünk: az általa nyújtott szolgáltatások értéke évente 125 billió amerikai dollár; élelmiszertermelésünk 35%-a függ a beporzástól; a világ lakosságának pedig 10-12%-a számára nyújt megélhetést a halászat és haltenyésztés. Sőt, a hal 4,3 milliárd ember elengedhetetlen fehérjeforrása. A jelentés magyar nyelvű összefoglalóját itt lehet végigolvasni.
A bolygó állapotának romló tendenciája természetesen nem véletlen: 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség - ma már több mint 7,6 milliárdan élünk a Földön -, a világgazdaság pedig a harmincszorosára emelkedett. Földünket elsősorban olyan emberi tevékenységek vagy azok következményei veszélyeztetik, mint az élőhelyek pusztulása, a fajok kizsákmányolása, a túlhasználat, a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, valamint az invazív fajok és betegségek. Az emberi tevékenység hatása megkérdőjelezhetetlen. A kérdés azonban felmerül: vissza lehet-e fordítani ezt a tendenciát, és ha igen, akkor hogyan?
A földhasználatra vonatkozó döntések közvetlen és közvetett negatív hatásai a biodiverzitásra. Forrás: WWF
Hosszú út áll előttünk, ha javítani akarunk a Föld állapotán, azonban összefogással, tudatossággal, következetességgel és azonnali lépésekkel ez nem lehetetlen - derül ki a WWF jelentéséből. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény. A cél, hogy 2020-ra teljesüljenek az egyezményben foglalt célkitűzések. Például az, hogy a természetes élőhelyek zsugorodásának jelenlegi mértékét 2020-ra megfelezzük, majd lehetőség szerint teljesen megállítsuk azt, emellett a veszélyeztetett fajok további pusztulását is meg kell gátolnunk.
A Fenntartható Fejlődési Célok is kijelölik azt az utat, amelyen járnunk kell ahhoz, hogy a természet integritását megőrizzük, és 2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében.
Mi vagyunk az első generáció, akik tisztán látják a természet óriási értékét, és azt, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorlunk rá. Talán mi vagyunk az utolsó generáció is, akik még tehetnek érte, és visszafordíthatják a természet pusztulását - fogalmaz a WWF.
Kapcsolódó cikkeink:
Megmenekülhet Európa egyik legnagyobb őserdeje
A vizesélőhelyek 90 százaléka eltűnt, és a többi is veszélyben van
Túra a Nagy-hárs-hegyi örökerdőben
Kilőnék őket, de fel lehetett volna készülni a hódproblémára
