Ahol a folyók összekötnek, nem elválasztanak

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hat horvát természetvédelmi szervezettel együttműködésben megkezdte a Három folyó = Egy cél „Tájrehabilitáció és a biodiverzitás megőrzése egy határon átnyúló 

bioszféra rezervátumért való együttműködés keretében” elnevezésű projektjének megvalósítását a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.

Szerző:
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Fotó:
Thomas Kohler
Ion Ruiz
2014. október 13.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hat horvát természetvédelmi szervezettel együttműködésben megkezdte a Három folyó = Egy cél „Tájrehabilitáció és a biodiverzitás megőrzése egy határon átnyúló 

bioszféra rezervátumért való együttműködés keretében” elnevezésű projektjének megvalósítását a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében.

A program az első Magyarország határain átnyúló, UNESCO által elismert bioszférerezervátumot, a Mura-Dráva-Duna Bioszférarezervátumot létrehozó és működtető természetvédelmi szervezetek együttműködéseként jött létre. Célja a bioszférarezervátum területén található, természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek fejlesztése, valamint a horvát-magyar együttműködés további erősítése.

 

Együttműködő partnerek Magyar részről a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, horvát oldalról a horvát-magyar határmenti régió (Muraköz, Kapronca-Körös, Verőce-Drávamente, Eszék-Baranya, Vukovár-Szerém megyék) természetvédelemért felelős megyei szervezetei. A megvalósítás 2014. szeptember 1-től 2015. november 30-ig tart.

 

 

A Belső-Béda holtág számos védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű fajnak nyújt élőhelyet

 

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság projektrésze a kölkedi Belső-Béda holtág tájképi rehabilitációját, vízminőségének javítását, és horgászati infrastruktúrájának fejlesztését célozza meg. A Belső-Béda holtág védett természeti területen található, része a Duna-Dráva Nemzeti Parknak és a Béda-Karapancsa Natura 2000 területnek. Jelentős természetvédelmi értéket képvisel, szerepel a „szentély” típusú holtágak listáján, számos védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű fajnak nyújt élőhelyet. A vízen tündérrózsa nyílik, réti csík, mocsári teknős, jégmadár, kócsagok, gémek élnek a területen, a vízpartot kísérő erdőben költ a fokozottan védett fekete gólya és a rétisas.

 

 

Az elöregedett stégek helyett 60 db új, tájba illő, fából készült stéget telepítenek a horgászok számára

 

A Belső-Béda holtág a bioszférarezervátum pufferterületén található, amely a természet védelmén kívül ökoturisztikai, rekreációs és oktatási célokat is szolgál. A holtág régóta kedvelt horgászvíz, az itt található horgászstégek állapota azonban mára rendkívüli mértékben leromlott. Jelenleg több mint 400 db elöregedett, rossz állapotú, használaton kívüli stég maradványai állnak a vízben, melyek nem csupán a tájképet rombolják, de sok esetben veszélyesek is. Az Igazgatóság célja, hogy az értékes természeti környezethez méltó körülményeket alakítson ki a horgászni, kikapcsolódni vágyó látogatók számára. Az elnyert pályázat keretében megtisztítják a holtágat az elöregedett stégektől, és helyettük 60 db új, tájba illő, fából készült stéget telepítenek a horgászok számára. Az élővilág megőrzése és a terület rekreációs célú hasznosítása szempontjából egyaránt fontos a vízminőség javítása is, melynek érdekében a túlszaporodott hínárnövényzet részleges eltávolítását és a víz szervesanyag-tartalmának biológiai úton való csökkentését tervezik.

Cikkajánló