MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.05.09. 13:30,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit, Fortepan

Ahol az erdő és a város összeér

Egy kellemes családi túra, amiben minden van. Erdei túra és városi séta, barlang, kőfejtő, szép kilátás, kastély és még ókori rom is. A Mátyás- és a Remete-hegy környékén jártunk.

Fotó: Tóth Judit

 

Kisgyerekes szülőként gyakran okoz fejtörést, hová is menjünk túrázni. Hétvégén általában csak rövidebb kirándulásokra van időnk, és azt is számításba kell vennünk, hogy kétéves gyermekünk már nem akar annyit a hordozóban ülni, szívesen sétálgat a saját lábán. Aminek persze örülünk, csak ez egyúttal ugye, jelentős tempóvesztéssel is jár. Így a pár órás délelőtti kirándulások afféle családi kompromisszum eredményei. A kicsi számára is ez tűnik optimálisnak, néhány óra alatt ugyanis teljesen kifárad és ebéd után már a saját ágyában pihenhet, de ez alatt a pár óra alatt azért nekünk is megvan az a jó érzésünk, hogy kiszabadultunk egy kicsit a zöldbe.

 

Séta a város peremén

 

Legutóbb a Mátyás- és a Remete-hegy környékén kirándultunk. Ez a túra egyébként azért is jó, mert változatos és sokféle látnivaló követi egymást, barangolhatunk az erdőben, elidőzhetünk egy kastélyban és az óbudai római romokból is kapunk egy kis ízelítőt. A legjobb, ha tömegközlekedéssel közelítjük meg a túra kiindulópontját, a Hármashatár-hegy kapujának számító Fenyőgyöngyét, mert a túra végpontja nem itt van, hanem a Bécsi úton.

 

Fotó: Tóth Judit

 

A Fenyőgyöngyétől a kék jelzésen indulunk útnak, erről azonban hamarosan le is térünk. A többség a kéken halad felfelé a Hármashatár-hegyre, mi azonban a kék kereszten folyatjuk utunkat a Remete-hegyre. Itt már jóformán senkivel nem találkozunk, az út, egy meredek lejtőt leszámítva könnyű, még egy kétéves számára is. Aki él is a lehetőséggel, és pár perc után már ki is kívánkozik a hordozóból. Figyelmét egyből lekötik az út menti kavicsok és faágak, így leülünk, és csendben örülünk annak, hogy ilyen remekül érzi magát a természetben

 

Barlangok között

 

A Remete-hegy egyébként egy ágostonrendi szerzetesről kapta a nevét, aki a XVII. század végén élt itt. A szomszédos Mátyás-hegyre kapaszkodva elhaladunk a Mátyás-hegyi sziklaüreg mellett. A környéken hosszú ideig bányásztak mészkövet, az egykori bányák nyomát ma is látni. Az egyik nagy kőfejtő a Pál-völgyi barlangnál van, a másik, rejtettebb bánya pedig a Mátyás-hegyi-barlangnál. A régi kőfejtő pereméről szép kilátás nyílik a városra. Ez utóbbi barlang a nagyközönség számára nem látogatható, csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett alap és extrém kalandtúrák során lehet ide bejutni. A Szépvölgyi út túloldalán található kiépített Pál-völgyi barlang azonban bárki számára nyitva áll.

 

Fotó: Tóth Judit

 

A Pál-völgyi-barlangrendszer egyébként jelenleg hazánk leghosszabb barlangja. A Pál-völgyi-barlangot 1904-ben fedezték fel, a Mátyás-hegyi-barlangot 1948-ban, és már akkor is sejtették, hogy a két barlang kapcsolatban lehet egymással. A bizonyosságig több mint öt évtizedet kellett várni. 2001. december 2-án jutott át az első ember a két barlangot összekötő átjárón. A kutatások ezután is tovább folytak, és tíz évvel később a barlangászok átjutottak a Hideg-lyuk-Harcsaszájú-barlangrendszerbe, és ezzel a Pál-völgyi-barlangrendszer ismert járatainak hossza több mint 30 kilométer hosszúságúra növekedett.

 

Kolostor, laktanya, kastély

 

Fotó: Tóth Judit

 

Innen érdemes hordozóba ültetni a gyerkőcöt, mivel a forgalmas Mátyáshegyi és Kolostor út mentén halad tovább a kék kereszt jelzés következő úti célunkig, a Kiscelli Múzeumig. Az Óbuda fölötti kiscelli dombon az 1720-as években a környék ura, gróf Zichy Péter építtetett kápolnát  a mariazelli csodatévő Mária-kegyszobor másolata számára. A kiscelli kegyhely rövid időn belül népszerű lett a környék hívői körében. A kegyhely egyházi szolgálatára a trintiárius rend szerzeteseit telepítették ide, és 1744-ben megkezdték a kolostor, majd később a templom építését. A szerzetesek nem sokáig maradhattak itt, mivel II. József 1784-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. A kolostor berendezését elárverezték, az épületet pedig az Esterházy gyalogezred laktanyájává alakították át, melynek során a templom tornyait és az építtető Zichy Miklós síremlékét is lebontották.

 

Fotó: Tóth Judit

 

Kápolna Mágnás Elza emlékére

 

Az épületet később számos célra használta a hadikincstár, tüzérségi és katonai ruharaktárként, hadikórházként, hadastyánok menhelyeként, de egy időben szükséglakásokat is kialakítottak benne. 1910-ben Schmidt Miksa bútorgyáros vette meg az épületegyüttest. A kolostort kastéllyá alakította át, szobrokkal gazdagította a parkot és egy kápolnát is kialakított meggyilkolt kedvese emlékére. A híres szerető Mágnás Elza volt, akinek életéről és rejtélyes haláláról nemrégiben film is készült. Az éjszaka királynőjének élete Krúdy Gyulát is megihlette, aki így jellemezte őt: „Mágnás Elza egy mosónő gyermeke, aki Mágnás nevét ridegen büszke, szótlan és fennhéjázó magaviselete miatt nyerte az éji társadalomban.” A rejtélyes bűnügyről Holttest az utazókosárban címmel a Kiscelli Múzeum is rendezett kiállítást, melynek helyszíne a kolostor egykori temploma volt, ahol a feltételezések szerint a Schmidt Miksa által berendezett emlékkápolna is állt. Ez a kiállítás már nem látható, de a múzeum, mint a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye, számos érdekes várostörténeti tárlatnak ad otthont.

 

Fotó: Tóth Judit

 

Fotó: Tóth Judit

 

A múzeumtól a Kiscelli-parkerdőn keresztül megyünk tovább, amely egykor a kastély parkja volt. A szép sétaút a barokk kálvária stációi mentén halad és érinti az 1812-14 között épült Szent Vér-kápolnát is. Az Óbudai Egyetem Villamosmérnöki Karának épülete mellett érünk le a Bécsi útra, ahol stilszerűen egy villanymozdony áll. Innen már csak egy programpont marad, a Kr.u. 2 században épült katonai amfiteátrum maradványai, melynek arénája a római Colosseuménál is nagyobb. Az óbudai romokról persze sokat lehetne még mesélni. De az már egy másik túra, és egy másik cikk.

 

Fotó: Tóth Judit

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Messzelátó-Kilátó a Hármashatár-hegyen

A Budai-hegyeknek a tavasz is jól áll

Kikelettúra két kilátóval

 

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
15161718
19
2021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...