Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. július 4.

Aranyhíd a Balatonon a tihanyi őrtornyokhoz

Titokzatos római őrtorony maradványai a Csúcs-hegyen, több ezer éves földvár sáncai az Óváron, gejzírkúpok látványos sziklacsipkéi, az utolsó igazi, erdős partszakasz vagy éppen az Apáti-hegyen álló Őrtorony-kilátó csodás panorámája. Vajon ezek hallatán mindenki tudja, hogy hol járunk?

Illatos levendulamezők, visszhang, kéttornyú apátsági templom, strandok, komp. Így már biztosan beugrik: a Tihanyi-félszigeten. „Tihany! De sokat írtak már erről a félszigetről írók is, írogatók is, s mégis olyan keveset írtak erről mind az írók, mind az írogatók...” Eötvös Károly 1905-ben, Balatoni utazás című művében megfogalmazott gondolatai máig érvényesek. Mert mit is tud meg a prospektusokból egy átlagos kiránduló vagy nyaraló a Tihanyi-félszigetről? Ha megnézi az apátságot az altemplommal, megcsodálja az Ófalut, benne a kézművesek gyönyörű alkotásait, szippant a levendulaillatból, és kipróbálja a visszhangot, akkor szinte már mindent látott Tihanyból.

Pedig ez csak az egyik fele a Balaton csillogó ékkövének. A másik feléért, a régmúlt történelmét regélő gyönyörű erdőkért, a fenyőillatú, mediterrán domboldalakért, az aranyló gejzírkúpokért bizony már bakancsot kell húzni. A félsziget felfedezését érdemes egy rövidebb sétára és egy valamivel hosszabb, könnyed túrának is beillő felfedezőútra bontani.

Ha már megcsodáltuk Tihany népszerű turistalátványosságait, és csak egy picit szeretnénk többet látni a szokásosnál, akkor érdemes a Visszhang-dombnál, az Echo étterem mellett a zöld jelzésen felkapaszkodni a Tihanyi Kálváriához.

Az 1927-ben felszentelt kálvária nevét az utolsó magyar királyról, IV. Károlyról kapta.

Az emlékművel a trianoni döntés nyomán megcsonkított Magyarország tragikus sorsát is szimbolizálni kívánták, építésekor a vármegyék 1-1 stáció felállítását vállalták, amelyre címerüket is rávésték.

A keresztútnak otthont adó Attila-dombon még egy kevésbé ismert nevezetesség is feltárja előttünk a titkait. A kálvária 1926-os építésekor ugyanis az egykori, késő bronzkori eredetű földvár hatalmas sáncait is átvágták, így a stációk mellett mindkét oldalon az egykori Óvár több ezer éves maradványai adnak méltó kíséretet a Trianoni Kálváriának is nevezett emlékműnek.

A pazar kilátást nyújtó, meghitt hangulatú domboldalról a stációk mentén ereszkedve pár perc alatt visszajuthatunk az Ófalu forgatagába, de ha van még kedvünk, akkor egy negyedórás sétával az Óvár további, megmaradt sáncaira is kitérőt tehetünk a zöld jelzést követve.

A Tihanyi-félsziget szinte érintetlen nyugati oldalát egy pár kilométeres, könnyű túra keretében érdemes felfedezni. A keleti partszakasz nyüzsgő turistaforgatagával szemben az Apáti-hegyen, a Csúcs-hegyen, vagy éppen a félsziget belsejében megbúvó tavak mentén sétálva a csend, a vízcsobogás, a susogó erdők, a gyönyörű panorámák és a mediterrán vidékeket idéző pazar természeti környezet nyújt felejthetetlen élményeket.

A 71-es főút közelében kialakított Apáti fogadókapu elnevezésű árnyas parkolóból indulva, majd az egykori Apáti falucska hírmondónak megmaradt, kicsiny Árpád-kori templomát érintve kapaszkodtunk fel az Apáti-hegyen, a 216 méteres magasságban pár éve felépített Őrtorony-kilátóhoz.

Az alapvetően fából és helyi terméskőből épült impozáns építmény formavilága azokat az őrtornyokat idézi, amelyek a római időkben álltak itt. Legfelső szintjéről csodás panoráma nyílik az ország első, 1952-ben létrehozott tájvédelmi körzetére, amely azóta már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony-Balaton Geopark részeként is védett lett.

Szinte karnyújtásnyira tőlünk a Tihanyt kialakító egykori vulkán főkráterében létrejött, gazdag madárvilága miatt mára már fokozottan védett, jórészt nádas borította Külső-tó látható, mellette a horgászok paradicsomaként funkcionáló, nyílt víztükörrel csillogó Belső-tó nyújtózik.

Mögöttük a kettős tornyú apátsági templom emelkedik, melynek a Balaton keleti medencéje nyújt pompás hátteret Balatonfüreddel és a déli part fővárosával, a távoli Siófokkal.

Innen fentről némi fantáziával könnyedén elképzelhetjük, hogyan is nézhetett ki a félsziget a régi időkben, amikor nem csupán félig, hanem teljes egészében sziget volt. A Balaton vizének a mainál 6-7 méterrel magasabb szintjén kívül az őrtornyokat építő rómaiaknak is szerepe volt ebben, ugyanis ők voltak azok, akik csatornával vágták át a félsziget „nyakát”, teljes, jól védhető szigetté alakítva Tihanyt. Ennek a csatornának a nyomai máig fellelhetőek.

Az Apáti-hegytől a Nyereg-hegyen át a Csúcs-hegyig a túra talán legszebb szakasza következik, hamisítatlan ciripelős, fenyőillatú, mediterrán hangulatú ösvényen trappolunk.

Itt-ott a fák lombjai közt ismét szép kilátást kapunk az apátság felé, az uralkodó panoráma azonban már a Balaton naplementében sejtelmesen csillogó nyugati medencéjére nyílik.

A lenyugvó nap aranyló sugarai egyre merészebben törnek át a mesebeli táj fölött méltóságteljesen vonuló felhőpaplan résein. A vizet pásztázó kósza aranycsóvák lassan egybefonódnak, szikrázó fényükkel szinte felperzselik a Balaton lágyan hullámzó víztükrét: kész az aranyhíd!

A 232 méter magas Csúcs-hegy a Tihanyi-félsziget legmagasabb pontja. Szeretem ezt a titokzatos, ismeretlen történelmű hegyet, már akkor is megfogott a hangulata, amikor először erre jártam, egy téli túra keretében.

Tetején rejtélyes romok, egy-két méteres magasságban álló, ötszög alakú toronyra emlékeztető falmaradványok láthatóak, egykori erődítés nyomai.

Tihany három várából a másik kettőről, az Óvárról és az apátság helyén állt egykori középkori végvárról sok minden tudható, erről szinte semmi. Egyes kutatók római őrtorony alapfalait sejtik benne, mások szerint a középkori tihanyi vár egyik figyelőtornya lehetett. Megint mások szerint ez volt az első tihanyi vár, a félsziget egyetlen vára az Árpád-korban.

A Csúcs-hegyről lassan ereszkedve fentről csodálhatjuk meg a Szarkádi-erdőt, azt az érintetlen, maga nemében egyedülálló, ősi balatoni partszakaszt, ahol az erdők még a nádas borította partokig érnek. A Csúcs-hegy és a Gurbicza-tető nyergében széles szekérútra fordulva indulunk a Belső-tó és a mellette magasodó hévíz alkotta gejzírkúp, a híres Aranyház felé. Az erdőt hamarosan szőlők, legelők, levendulamezők váltják, a távolból az apátság tornyai integetnek felénk. A Tihanyi-félsziget szívében járunk, mesebeli tájon, rajzolni sem lehetne szebbet.

Lassan esteledik, sietni kell, hogy lássunk is valamit az Aranyház csipkéiből és az onnan nyíló kilátásból.

A gyakran járt, szépen jelzett ösvényen hamarosan fel is érünk aznapi utolsó célpontunkhoz, a hévizes források alkotta híres gejzírkúphoz, mely nevét a szikláit borító, sárga színű zuzmónak köszönheti.

A Tihanyi-félszigeten száznál is több kisebb-nagyobb gejzírkúp állt valaha, azonban amíg védelemben nem részesültek, bontották őket, kertek díszítésére, útépítésre használták a köveiket. Mára csupán 70-80 maradt belőlük.

Egyre alkonyodik, ideje indulni. Az Aranyháztól az Ófaluig vezető legrövidebb út a Belső-tó partján vezet. Visszanézünk a magunk mögött hagyott vidékre. Mi tagadás, pazar látvánnyal búcsúzik a táj. Az őrtornyok hegyei mögött lenyugvó, vörösen izzó napkorong utolsó sugarai egyetlen fényes aranygömbbé állnak össze a kicsiny tó nyugodt víztükrén.

Tihany Ófalujába már sötétedéskor értünk vissza. Rengeteg élménnyel gazdagodtunk, de még mindig nem láttunk mindent. A Kiserdő-tető, az Akasztó-hegy, az Újlaki templomrom és az érintetlen Szarkádi-erdő felkeresése egy újabb izgalmas túranapot ígér a Tihanyi-félszigeten.

A cikk először 2018 augusztusában jelent meg.

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.19.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

2024.04.19.

Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez, az idén 110 éves Brilli Gyula Menedékházhoz. Az 1914-ben épült turistaotthon gyalogosan, kerékpárral, de akár autóval is jól megközelíthető.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább