MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.08.15. 11:02,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit

Arborétum a Tisza-parton

A Hármas-Körös és a Tisza által körülölelt Tiszazug az ország egyik legkevésbé ismert tájegysége. Itt található Tiszakürt, melynek arborétumát, a szarvasi Pepi-kerthez hasonlóan, szintén a Bolza családnak köszönhetjük.

Fotó: Tóth Judit

 

Tiszakürtön, az ország sok más helyéhez hasonlóan, főúri kertből lett arborétum. A XVIII. század végén, a XIX. század elején az angolparkok építésének divatja hazánkat is elérte. Akkoriban egy szépen kialakított kastélykert egyfajta státuszszimbólum is volt, akárcsak ma egy jó autó, vagy egy balatoni vitorlás.


Bolza grófok Szarvason és Tiszakürtön


A hajdan fontos tiszai átkelőhelynek számító falu a 15. században Kinizsi Pál tulajdonában is volt. A XIX. században a település a Tige család birtoka lett, akik egy kis kastélyt is építettek itt. A grófi család lánya, Tige Mária később a szarvasi Anna-ligetet kialakító gróf Bolza József legidősebb fiának, Péternek a felesége lett. A fiatal pár Pozsonyban élt, de nagyszabású terveket szövögettek egy grófi kert kialakításáról Tiszakürtön.

 

Fotó: Tóth Judit


A házaspár által megvásárolt birtokrész eredetileg egy erdős-mocsaras terület volt, amit olykor a Tisza is elöntött. A parktelepítés érdemi munkálatai a védőgát megépítése után kezdődhettek meg. A magasabb térszíneken megmaradt keményfás ligeterdő foltokat megtartották, mellette pedig számos idegenhonos-főleg észak-amerikai és távol-keleti- fajt telepítettek. A főurak társadalmi megítélésében sok más mellett az is nagy szerepet játszott, hogy milyen park veszi körül kastélyokat, azt hogyan gondozzák és milyen ritka fajokat lehet látni benne. A 130 évvel ezelőtt megkezdődött telepítések során platánokat, hársakat, amerikai tölgyeket és különböző fenyőfajokat hoztak a tiszakürti kertbe. Számos fenyőt földlabdával, szekéren toltak Erdélyből idáig, de Bécs környéki faiskolákból is hoztak csemetéket.

 

Fotó: Tóth Judit


Focipálya a park közepén


A birtokot később Bolza Péter legidősebb fia, Bolza József örökölte, s míg ő itt, Tiszakürtön alakítgatta a parkot, öccse, Bolza Pál Szarvason váltotta valóra álmát, és hozta létre a szarvasi arborétumot.
A két világháború között a család elszegényedett, így a park fejlesztésére már nem jutott elegendő pénz. A gróf 1941-ben meghalt, a kastélyban pedig 1944 őszén a szovjet csapatok rendezkedtek be, akik tüzelőnek használták a park fáit. 1946-ban a kastély és a park állami tulajdonba került, az épületben pedig évtizedekig nevelőotthon működött. A park hasznosítására is születtek tervek, szabadtéri színpadot és focipályát is kialakítottak az ősi fák között. A kastélykert rekonstrukciója és arborétummá alakítása végül a 60-as évek elején indult meg.

 

Fotó: Tóth Judit


Az arborétum fenntartásában különösen nehéz feladatot jelent, hogy sok növény számára igen kedvezőtlen a szélsőséges alföldi klíma. Ráadásul a Tisza magas gátja, a környező magasabb térszínek megakadályozzák a levegő mozgását, amit főleg a nyári, aszályos időszakban nehezíti meg a növények életét.


Tiszteletet parancsoló matuzsálemek


A főbejárat után rögtön gyönyörű kép fogadja a látogatót, kis kerti tóval, az azt körülvevő terebélyes tölgyekkel, szép mocsárciprusokkal és a falu templomának tornyával. Ottjártunkkor nem sok látogató volt, azzal a pár családdal, akivel a kert különböző pontjain időről-időre összefutottunk, már szinte ismerősként köszöntöttük egymást.

 

Fotó: Tóth Judit


Az arborétumban több mint 500 fa-és cserjeféle él, közöttük néhány nevezetes egyedet is láthatunk. Ilyen például az a több mint 150 éves tiszafa, amelyet még gróf Bolza Péter ültetett. A tekintélyes méretű egyed, bár a II. világháborúban megsérült, még ma is él és virul. A tiszafát egyébként a barokk kertekben is szívesen ültették, mert jól bírja a metszést, és jól formálható.

 

Fotó: Tóth Judit


Az Öreg tölgy rétjén láthatjuk a park legidősebb fáját, egy 350-400 évesre becsült kocsányos tölgyet, mely még az eredeti keményfa ligeterdő része volt. A tölgy-kőris-szil ligeterdők egykor nagy területet borítottak az alföldi folyók mentén. Az erdőirtások miatt azonban ma már alig-alig találunk ilyen erdőfoltokat. A tiszakürti Öreg tölgy méretei igen tiszteletet parancsolóak, törzsátmérője közel 6 méter, a lombkoronájáé 30 méter.

A park legnagyobb fája azonban nem ez, hanem a Hármas Platán. A XIX. században három platán-csemetét- a kor divatjának megfelelően- tudatosan ültették közel egymáshoz, hogy később majd egyetlen tekintélyes méretű fává nőjenek össze.

 

Fotó: Tóth Judit


Rodonendronok és tiszavirágok


Az arborétumi séta során egy kilátót is felkereshetünk, melynek tetejébe csigalépcsőn lehet feljutni. Panorámáról azonban már csak részben beszélhetünk, az időközben felnövő fák ugyanis ma már határt szabnak a nézelődésnek.

 

Fotó: Tóth Judit


Az arborétum fái között mindig kellemes sétálni, de vannak az évnek olyan időszakai, amikor különösen igaz ez. Az őszi színkavalkád mellett például májusban, amikor a park rododendronjai virágoznak. A havasszépe-fajok nem élnek meg akárhol, ugyanis a savanyú talajokat kedvelik. Itt, az Alföld közepén, a Tisza savanyú hordalékának köszönhetően alakult ki megfelelő környezet számukra.

 

Fotó: Tóth Judit


Az arborétum közvetlenül a Tisza mellett található, a folyó gátak közé kényszerített hullámtere már a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része. Az arborétumi séta után érdemes a folyóhoz is lesétálni. Júniusban pár napon keresztül az átlagnál is többen megteszik ezt, ekkor virágzik ugyanis a Tisza. A különös természeti jelenséget szervezett túrák keretében bárki megcsodálhatja.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Virágba borult a jeli arborétum

Trópusi pillangók karnyújtásnyira Szegeden

Szarvasi arborétum, zöld oázis kék pávákkal

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617
18
192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...