Az utolsó kilométerek az Alföldi Kéktúrán

Ezzel az élménybeszámolóval értünk végére az alföldi vándorlásunknak. Egy csodaszép, de alig ismert kastéllyal, egy középkori református templommal és egy honfoglalás kori régészeti parkkal búcsúzunk a végeláthatatlan síkságtól. 

Szerző:
Horváth Béla
Fotó:
Horváth (Hörpölin) Béla
Nógrádi Attila - TM
2017. február 25.

Ezzel az élménybeszámolóval értünk végére az alföldi vándorlásunknak. Egy csodaszép, de alig ismert kastéllyal, egy középkori református templommal és egy honfoglalás kori régészeti parkkal búcsúzunk a végeláthatatlan síkságtól. 

Az Alföldi Kéktúrát bemutató sorozatunk utolsó részében az Északkelet-Nyírség és a Rétköz határán fekvő Kisvárdáról indulunk utunkra. Átvágunk a Rétközön, Tiszakanyár után keresztezzük - immáron másodszor - a Tiszát, és ezzel belépünk a Bodrogközbe, majd a kistáj névadó folyóját is magunk mögött hagyva elérjük végcélunkat, Sátoraljaújhely városát. A túra lezárásaként még egy rövid kitérőt teszünk a Sátor-hegyek közé, hogy ott találkozzunk az Országos Kéktúra útvonalával, ezzel pedig ténylegesen be is zárul az általunk bejárt Országos Kékkör.

 

Kisvárda vára

A területén végzett ásatásokból feltételezhető, hogy már az őskorban is állt egy földvár ezen a helyen, a mai vár építését „csupán” 1465-ben kezdte meg a várost birtokló Várady család. A várat a helyszínen bányászott agyag kiégetésével készült téglákból építették fel a környék jobbágyai, mintegy harminc mesterember irányításával. Az így elkészült belső lakótömböt több sorban levert facölöpökkel erősített külső vár védte, míg az egész erődöt széles és mély vizesárok kerítette. A folyamszabályzások előtt lápos, mocsaras terület övezte a várat, ami tovább növelte az odabent élők biztonságérzetét.

 

 


A török soha nem ostromolta, de többször is gazdát cserélt az erődítmény Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd híveinek évtizedes csatározási során. II. Rákóczi Ferenc fontos bázisa volt a szabadságharc során, de később jelentőségét vesztette, és a környék lakossága gyorsan megkezdte értékes téglaanyagának széthordását. Ennek 1828-ban a vármegye vetett véget, rendeletben tiltva meg ezt - a magyar műemlékvédelem egyik legrégebbi dokumentuma ez. 1958 és 1960 között a romos falakat részben helyreállították. Az Alföldi Kéktúra a várfalak tövében halad el, így érdemes pár percre megállni, és megnézni az ódon építményt!

 

 

 

Kastély Pácinban

 

 

 

A Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként nyilvántartott kastélyt Mágócsy András építtette Alaghy Judittal kötött házassága után, 1581-ben. A tágas, de jól kifűthető kastély külső falai sgraffitóval díszítettek, és hasonló az oromdíszes pártázat is.

 

 

A kastélyt külső fallal is körbekerítették, így az kisebb, könnyűfegyverzettel felszerelt rablóbandák ellen megfelelő védelmet nyújthatott akkoriban. Mágócsy Andrást a kastély felépülte után pár évvel megmérgezték, ezután az épület többször is gazdát cserélt, a kuruc-labanc csatározások során pedig megrongálódott. A romokat a környék lakossága elkezdte széthordani.

 



Később Sennyey István rendbe hozatta az elhagyatott kastélyt, amelyet a 19. században romantikus stílusban átépítettek. Jelenleg a Bodrogközi Múzeum kiállítása tekinthető meg a falak között. Az Alföldi Kéktúra útvonala sétányokon vág át a gondozott kastélyparkon. Nem kell sokat gyalogolni a következő építészeti remekműig, ugyanis a szomszédos faluban, Karcsa központjában áll egy 12-13. századi eredetű, román stílusú református templom, amelyet el sem kerülhetünk, hiszen az udvarán van egy pecsételőpont.

 

 

 


Emlékek a honfoglalás korából

 

Karostól - Alsóbereckin keresztül - egészen Sátoraljaújhelyig országúton vezet az Alföldi Kéktúra, a Sátor-hegyek egyre közelebbi panorámája, illetve az út mellett található, honfoglalás kori temető felkeresése azonban felüdülést hozhat a monotóniába.

 

 

A temetőhalmon 1986 és 1990 között 73 sírhelyet tártak fel, s itt került elő a Kárpát-medence eddigi leggazdagabb, ebből a korból származó leletegyüttese. A díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek mellett bizánci és nyugat-európai eredetű ékszereket is találtak. Feltételezések szerint a hely az itt letelepedett törzs temetője volt pár évtizeden keresztül. A sírokat kopjafák jelölik. A halom tetején obeliszket állítottak, mellőle kitűnő a rálátás a Sátor-hegyekre. A közeli Karos községében látogatóközpont található, ahol a honfoglalás kori őseink életébe nyerhetünk bepillantást. A látogatóközpont felkeresése csupán néhány perces kitérőt jelent utunkról.

 

A kör bezárul

 

Bár a Magyar Természetjáró Szövetség az Országos Kéktúra, a Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra teljesítése után kiadja az azt igénylőknek az új Országos Kékkör-jelvényt is, tudnunk kell, hogy a három nagy túramozgalom teljesítésével még nem tettük meg a teljes kört, hisz van még benne pár kilométer „folytonossági hiány”. Az Alföldi Kéktúra Sátoraljaújhely vasútállomásánál fejeződik be, az Országos Kéktúra nyomvonala pedig a város felett, a hegyek között vezet.

 

 

A városból a kék kereszt jelzéseket követve tehetjük meg legegyszerűbben a teljes körből még hiányzó szakaszt. Ha felkapaszkodunk a jelzéseket követve a Nagy-nyugodó nyergébe, megpillanthatjuk a szemből érkező kék sáv jelzéseket.

 

 

Ez a pont OKT-pecsételőhely, így akár bélyegezhetünk is. 2014 óta vezet erre az Országos Kéktúra, és mivel én korábban (tehát a régi útvonalon) teljesítettem azt, továbbhaladva leereszkedtem innen a hegyek túloldalán vezető erdei aszfaltútig, ahol régebben vezetett a túramozgalom nyomvonala. Én ezen a ponton zártam be a saját körömet.

 

Túrainfó
Utolsó szakaszunk az MTSZ hivatalos adatai szerint 65,1 km hosszú, szintemelkedése pedig elhanyagolható. Pecsételőhelyek: Kisvárda, Tiszakanyár, Cigándi gátőrház, Pácin, Karcsa, Alsóberecki, Sátoraljaújhely
 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. december - 2017. januári számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Alföldi Kéktúra

Még több kéktúrás cikk 

 

  

Cikkajánló