Az utolsó magyar polihisztorra emlékezünk az idén

Kezdetét vette a Nemzeti Környezetügyi Intézet által szervezett Herman Ottó emlékév, amelynek kínálatában kulturális programok, tematikus kiállítások és előadások követik majd egymást, de útnak indítanak egy vándortanösvényt is.

Szerző:
turistamagazin.hu / MTI
2014. február 6.

Kezdetét vette a Nemzeti Környezetügyi Intézet által szervezett Herman Ottó emlékév, amelynek kínálatában kulturális programok, tematikus kiállítások és előadások követik majd egymást, de útnak indítanak egy vándortanösvényt is.

Herman Ottó Breznóbányán született 1835-ben. Az emlékév kapcsán most megtalálták szülőházát a felvidéki városban, amely szerencsésen fennmaradt és idén nyáron, a nagy tudós születésének évfordulóján, három nyelvű emléktáblával is megjelölik majd ezt az épületet, ahogy budapesti otthonát is, ahol 1914-ben eltávozott az élők sorából. A mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkákat találhatunk. Ezek közül kiemelkedik A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege, valamint a magyar halászatról szóló könyve. Megírta egyebek mellett a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját, de gazdag néprajzi beszámolókat, leírásokat is készített, amelyek ma hatalmas kicset érnek az etnográfusok, népzenészek számára.

 

Hermann Ottó életművének nagyszerűségét fokozza az általa készített, részletgazdag illusztrációk tökéletessége, amely fényképeket meghazudtoló precizitással őrizte meg kutatásainak, megfigyeléseinek eredményeit. Illusztrációiból ebben a centenáriumi évben több helyen is láthatunk majd kiállítást.

 

 

A polihisztor saját korában még vitatták elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, de a későbbi kutatások őt igazolták. Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította, haláláig a nemzet érdekében aktív előadó és közszereplő volt.

 

„Herman Ottó élete mindenki számára példamutató, hiszen nem csak a magyar természeti értékek megőrzésén munkálkodott, de a kultúra számos területén tevékenykedett: írt, rajzolt, festett, és mindezt sosem múló szenvedéllyel és lelkesedéssel tette” - hangoztatta Biczó Imre László, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) főigazgatója az emlékév programjait bemutató budapesti sajtótájékoztatón.

 

Az emlékév programjai között a vándorkiállítások, tematikus bemutatók, vándortanösvények mellett lesznek koncertek, koszorúzások és emléktábla-avatások is az ország számos pontján, valamint a határon túl is. Vida Antal, a NeKI Természetvédelmi Osztályának vezetője, az eseménysorozat főszervezője hangsúlyozta: az emlékév célja, hogy méltón bemutassa az utolsó magyar polihisztor életművét.

 

A rendezvénysorozat keretében ünnepi kiadásban újranyomtatják Varga Domokos Herman Ottó életéről szóló könyvét és a Nyitott szemmel Herman Ottó útjain című felfedező füzetet is. Mindkét kiadványt el kívánják juttatni Magyarország összes általános és középiskolájának, valamint a határon túli magyar iskoláknak is.

 

A diákok a kiadványok mellett a Herman Ottó-vándortanösvény című, interaktív oktatási anyaggal is megismerkedhetnek, amely jól követhető formában mesél a gyerekeknek a természet szeretetéről és védelmének fontosságáról. A Magyar Természettudományi Múzeum a Tudós természetábrázolók Herman Ottótól a digitális leképezésig című vándorkiállítással állít emléket az intézmény egykori munkatársának, aki a múzeum első tudományos folyóiratát is elindította.

 

 

Cikkajánló