Keresés eredménye

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.

Cserebökény térségében kihelyezett költőládákat ellenőriztek a napokban. A nemzeti park munkatársai mindenre számítottak, de erre nem: az elmúlt 40 évben errefelé csupán párszor észlelt, ritka bagolyfajt találtak egy vércseládában.

A Bükki Nemzeti Park közösségi oldalán osztott meg egy felvételt, amin egy aranyos fészekhagyó épp kezd megismerkedni a világgal.

Hacsak nem értesz különösen a baglyokhoz, és nincs a szemed előtt egy ilyen pelyhes példány.

Mostanában érdekes hangra figyelhetünk fel szürkületet követően: valami nyikorog! De mi lehet az? Emberi eredetűnek is hihetnénk a hang forrását, de egészen másról van szó.

A réti fülesbagoly Magyarországon ritka fészkelő, ezért is nagy öröm, hogy március végén találtak egy fészket a Körös–Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén, amelyben tojás is volt.

Talán az egyik leggyönyörűbb bagolyfajunk a gyöngybagoly, amely elképesztő helyszíneken képes fészkelni. Sajnos egyre nagyobb veszélyben van.

A legnagyobb hazai bagolyfaj elsősorban középhegységekben él, de mostanában egyre több egyed húzódik le síkvidéki tájakra.

Igazi kuriózumot, albínó erdei fülesbaglyot kaptak lencsevégre a karcagi görögkeleti ortodox templom kertjében.

A téli hónapokban még a nagyvárosok is meg tudják örvendeztetni a madárbarátokat. A parkokban, fasorokban számos északról érkezett vendég keres menedéket és legfőképpen élelmet. Érdemes hát nyitott szemmel járni, néha meg-megállni, és végigpásztázni a belvárosi fák csupasz koronáit.

Érdemes a fákat kémlelni, hiszen október óta folyamatosan növekszik az erdei fülesbaglyok száma a települések nappalozó fáin. Persze jó ha tudjuk, hol keressük őket, és miként viselkedjünk a közelükben, hogy ne zavarjuk meg a pihenésüket.

A mindössze huszon-egynéhány centis bagoly az Alföldön él, és leginkább a hangjáról lehet felismerni éjszaka, nappal ritkábban látható. A 80-as években még csökkent az állománya.

Ha az Aggteleki-karszton, a Börzsönyben vagy a Zemplénben látjuk, nem lepődünk meg, most azonban egy 16. kerületi kertben tűnt fel.

A gyöngybagoly egy ház padlásán esett csapdába Polgáron. A mályi madármentők segítettek rajta. Cikkünkben összeszedtük, mit kell tenned, ha hasonló esettel szembesülsz, és mesélünk egy kicsit a gyöngybaglyokról is.

Az 1906–1907 telén tapasztalt urálibagoly-inváziót követően több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy hitelt érdemlően igazolják e zárt erdőségekhez és öreg faállományokhoz kötődő, pompás megjelenésű bagolyféle magyarországi fészkelését. Napjainkban már nemcsak a Zempléni-hegységben, hanem az Északi-középhegység nyugatabbra fekvő tagjainak területén is fészkel.

Egy mókás videón láthatjátok Nyünyüt, alias Nyüveskét, az erdeifülesbagoly-fiókát, amint veszettül tekergeti a nyakát, mintha egy óriáskerék mozgását követné vele. De vajon miért csinálja?