Bajban vannak az ürgék

Az ürgék számának fokozatos csökkenéséről eddig is tudtak a szakemberek, azt azonban ők sem gondolták, hogy ennyire rossz a helyzet. Egy újabb veszélyeztetett faj, melynek megmentéséért komoly összefogásra lesz szükség.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
sakerlife3.mme.hu
Budapest Airport
Kiskunsági Nemzeti Park
2018. október 8.

Az ürgék számának fokozatos csökkenéséről eddig is tudtak a szakemberek, azt azonban ők sem gondolták, hogy ennyire rossz a helyzet. Egy újabb veszélyeztetett faj, melynek megmentéséért komoly összefogásra lesz szükség.

A napokban Budapesten nemzetközi ürgevédelmi konferenciát rendeztek, melyen beszámoltak a négy év után véget érő RAPTORSPREY LIFE projektről, amely az Európai Unió támogatásával a veszélyeztetett parlagi sas és a kerecsensólyom állomány táplálékát képező kisemlősök védelmén és megmentésén dolgozott a Kárpát-medencében.

 

 

Ha így haladunk, 2026-ra kipusztul az ürge hazánkból

 

Európa endemikus (bennszülött) faja Németországból és Horvátországból már eltűnt, és a kontinens több országában is rohamosan csökken az egyedszám. Magyarországon az ürgekolóniák száma az elmúlt 52 évben több mint 71% -kal csökkent. 2014-ben megtorpant a csökkenés, ami a visszatelepítéseknek és a védelmi munkának köszönhető, de a szakemberek szerint, ha a 2014-ig jellemző trend nem változik, az ürge 2026-ra kipusztul hazánkból.

 

 

Az erőteljes fogyatkozás okai között elsősorban az élőhelyvesztést kell megemlíteni. Az ürge a rövidfüvű gyepeket kedveli, a legeltetés visszaszorulásával, a gyepek feltörésével és beépítésével azonban lehetőségeik egyre szűkülnek.

 

 

A Raptorsprey Life program keretében a szakemberek megpróbálták feltérképezni a hazai ürgeállományt. Jelenleg az ország legalább 177 helyéről ismertek ürgepopulációk, ezek között legalább tíz olyan van, melynek egyedszáma az ezret is elérheti. Ez talán nem tűnik kevésnek, de a múltbéli viszonyokat tekintve jelentős a csökkenés. Problémát jelent továbbá az is, hogy ezek az élőhelyek egymástól elszigeteltek, így a fiatal egyedeknek kevés lehetőségük van új élőhelyek birtokba vételére.


Repülőterekről a pusztába

 

Az ürge védelme azért is különösen fontos, mert a faj több fokozottan védett ragadozó madár táplálkozásában játszik szerepet. Pontosabban játszana, ha lenne belőlük elég. Az európai parlagisas-populáció jelentős hányada a Kárpát-medencében él. A 20. század elejéről származó források még arról írnak, hogy a parlagi sasok legfőbb táplálékát a hörcsög és az ürge jelenti, a jelenlegi kutatások azonban azt mutatják, hogy a két kisemlős mára marginális szerepet tölt be a parlagi sas étrendjében. Hasonló mondható el másik védett ragadozónk, a kerecsensólyom esetében is.

 

 

Épp ezért a hazánkban évek óta folyó ragadozómadár-védelmi munka fontos részét képezi a zsákmányállatok helyzetének javítása. Ennek keretében például már hosszú ideje folynak áttelepítések.
Az ürgék, a rövidfüvű legelők visszaszorulásával, az ország több pontján is a repülőtereken találtak menedéket. A reptereken persze nem előnyös, ha egy kolónia túl nagyra nő, az ugyanis odavonzza a ragadozó madarakat is, melyek veszélyeztetik a repülés biztonságát- tudtuk meg Fidlóczky Józseftől, a projekt vezetőjétől. A szakemberek épp ezért az itt élő állatokat új, természetes, számukra megfelelő feltételeket biztosító élőhelyekre költöztetik át. Ilyen volt például a tihanyi Belső-tó mellett élő kolónia is, mely ma az áttelepítés modelljének is tekinthető, hisz mára itt egy stabil populáció alakult ki. Az áttelepítések a projekt keretében idén is folytatódtak, például a Kecskeméti Repülőtérről nagykunsági élőhelyekre, vagy a Bakonyban található szentkirályszabadjai repülőtérről több dunántúli élőhelyre is.

 

Ürge jeladóval és a képernyőn

 

Fidlóczky József elmondta, hogy a szakemberek a projekt keretében emellett genetikai és stresszhormon vizsgálatokat is végeztek, hogy ennek ismeretében még hatékonyabban tudják a védelmi akciókat megszervezni. Szintén a program részeként rádiótelemetria segítségével próbálják nyomon követni az ürgék mozgását, élőhely használatát. A műszer egy mindössze 6 grammot nyomó kis jeladó, mely az ürge nyakára van felcsatolva, épp úgy, mint egy nyakörv.

 

A program keretében Európában először sikerült az ürge zárttéri szaporítása, három anyától születettek utódok. Tervek szerint a jövőben a zártéri tenyésztésben született utódok is rásegíthetnek majd a természetes populációk erősítésére.

 

 

A Raptorsprey Life programnak nemcsak az ürge, de több, szintén fontos zsákmányállatnak tekinthető faj védelme is része, mint a hörcsög, a mezei nyúl, a magyar szöcskeegér és a délvidéki földikutya.

Magyarországon ma már három ürgebemutató hely is működik, Tihanyban, a Fővárosi Állatkertben és Túrkevén, ahol a nagyközönség is találkozhat ezekkel az aranyos kis állatokkal, persze csak az állatok aktivitási időszakában. A projekt keretében egy film is készült, amelyet hamarosan a televízióban is láthatunk majd. Átlagemberként a védelemben is részt vehetünk, például úgy, hogy ürge-élőhelyek közelében pórázon sétáltatjuk a kutyánkat, és nem hagyjuk, hogy kedvenceink kiássák az ürgelyukakat.

 

Még több információ: RaptorspreyLife

 

 

 

Közönséges Ürge (Spermophillus  citellus)
Az állat hossza 18-24 cm, testtömege 170-430 g. Elsősorban a nyílt kaszálók, legelők, rövidfüvű puszták lakója. Talajba ássa több méter hosszúságú, egy vagy több kijárattal rendelkező üregrendszereit. Az ürgék elég rövid ideig aktívak, tulajdonképpen csak a késő tavaszi és a nyári időszakban. Évente egy alkalommal 2-5 kölyköt hoznak világra. Gyakran látni az ürgéket két lábra állva, ahogy éles füttyentéssel figyelmeztetik a kolónia lakóit a veszély közeledtére.

Kapcsolódó cikkek:

Több mint 50 ürgebébi született

Cirmi az ürgék legnagyobb ellensége

A barlangi póktól az ürgékig, avagy kisgyerekkel Tihanyban

 

 

 

Cikkajánló