MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.11.18. 09:02,   Szöveg: Tóth Judit

Barangolás a szőlőhegyek között – 1. rész

Egy őszi túrához elképzelni sem lehet jobb célpontot, mint hazánk valamelyik borvidékét. A szőlők, a pincék és az aranyló napsütés triója már önmagában is elég vonzó, de a borvidékek számos egyéb látnivalót is tartogatnak. És a borokról még nem is beszéltünk! Következzen most öt hazai borvidék, ahová a remek nedűk mellett a túra élményéért is megéri útra kelni. 

1. Etyek–Budai borvidék – Ahol Vörösmarty is borászkodott

 

 

Fotó: 123rf.hu

 

Az Etyek–Budai borvidék a Gerecse déli részétől a Budai- és a Velencei-hegységig húzódik. Ez utóbbi hegység nem tartozik a legismertebb bortermő vidékek közé, pedig napfényes lankáin már az i. e. 2. században is termeltek bort az itt élő kelta eraviszkuszok. A 19. században olyannyira jó híre volt az itteni nedűnek, hogy a gazdák nemcsak a fővárosnak, de még az angol királyi haditengerészetnek is szállítottak. A 20. században aztán az üdülőövezetek nagyságának növekedésével párhuzamosan a szőlőültetvények területe egyre kisebb lett. Míg például a velencei Bence-hegy a 60–70-es években klasszikus szőlőhegy volt, ma szebbnél szebb házakkal beépült lakóövezet. A múltra ma már jobbára csak az utcanevek (Rizling, Furmint), a Sárgaföldes út pincéi és az Öreg Borász szobra emlékeztetnek. És egy régi présház, amelynek tulajdonosa Vörösmarty Mihály volt, akinek nem mellesleg a fröccs szavunkat is köszönhetjük. A ház mellett egy 1869-es dátummal ellátott, hatalmas szőlőprés is áll.

 

 

A Bence-hegyről egyébként remek kilátásban lehet részünk a nádszigetekkel tarkított Velencei-tóra. A hegy tetején a régi kilátó helyett újat építenek, amely a tervek szerint jövőre lesz kész. Addig a csúcs alatti parkolóból élvezhetjük a panorámát. Innen a sárga jelzést követve átsétálhatunk a szomszédos, szőlőültetvényekkel övezett Nadapra. A falu legismertebb látnivalója a szintezési ősjegy, amely a magassági pontok meghatározásában alapvető viszonyítási pont volt az Osztrák–Magyar Monarchia idejében. Ma már nem ezt használják, hanem a Nadap II. főalappontot, amely az előző ponttól 100 méterre délre található.

 

2. Ászár–Neszmélyi borvidék – Szőlőhegyek a Duna partján

 

A Vértest és a Gerecse lejtőit, valamint annak Dunára néző magaslatait magában foglaló Ászár–Neszmélyi borvidéken már a rómaiak is termeltek bort. A borvidéknek jobb és rosszabb időszakai is voltak a történelem során. A 19. század végén épp fénykorát élte. Ekkor a Tata melletti Baj község pincéiről egy mondás is született, amely részben a falura, részben pedig az akkor még nálunk is érvényben levő bal oldali közlekedésre utalt: „ Bajt kerülni balra tarts, bút feledni Bajra hajts!”

 

Fotó: Tóth Judit

 

A 20. században a terület egy időre elvesztette borvidéki rangját, a 90-es évektől kezdve azonban egyre népszerűbbek az itteni borok, a pincészetek pedig szívesen látják a borkedvelő túrázókat. A környéken sok érdekes látnivaló van, amelyek többsége azonban alig ismert az átlagos utazó számára. Itt vannak például Dunaalmás ősmaradványokban gazdag kőfejtői. Az itteni forrásmészkövet már a rómaiak is bányászták. Megmaradt az a kőhordó út is, amelyen a római rabszolgák a birodalom határ menti erődítményeihez szállították innen a követ. Az út mentén még egy közel 2000 éves vízáteresz is látható, amely úgy néz ki, mintha csak tegnap készült volna. Dunaalmás egyébként az irodalomkedvelők számára is érdekes lehet, itt élt ugyanis Csokonai Vitéz Mihály múzsája, Lilla, akinek síremléke a falu temetőjében ma is áll. A szomszédos Neszmélyen, a szép fekvésű Szent Ilona-öbölben működik a Hajóskanzen, ahol többek között két gőzhajót is be lehet járni. A borvidéken halad keresztül az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút, amely érinti a neszmélyi Meleges-hegyet is, ahol nem csupán a szőlőültetvényekben, de a panorámában is gyönyörködhetünk.

 

3. Balatonfüred–Csopaki borvidék – Egy pohár olaszrizling, kilátással a Balatonra

 

Egyik legismertebb borvidékünk a Balaton-felvidéken, Balatonalmáditól Zánkáig húzódik. Már kétezer évvel ezelőtt is termeltek itt szőlőt. Ennek bizonyítéka a Nemesvámos mellett található balácapusztai, római kori villagazdaság, ahol több falfestmény és mozaiktöredék is árulkodik erről. A Villa Romana Baláca Közép-Európában is egyedülálló látnivaló, ahol a romkert és a részben rekonstruált villaépületek mellett kőtár, mediterrán fűszerkert és multimédiás elemekkel bővített kiállítás is megtekinthető. A Balatonfüred–Csopaki borvidéken többféle szőlőfajtát is termesztenek, a tradicionális fajta azonban egyértelműen az olaszrizling. Nem véletlen hát, hogy a csopaki szőlők között létrehozott tanösvény is e szőlőfajta nevét viseli. Miközben áthaladunk a szőlőhegyen, megismerkedhetünk a borvidék történetével, jellegzetes szőlőfajtáival, a szőlőművelés főbb munkafázisaival, ráadásul a kilátás is gyönyörű.

 Fotó: 123rf.hu

 

A tanösvény később becsatlakozik a kék jelzésbe, amelyet megéri követni, ugyanis felvezet bennünket a 327 méter magas Csákány-hegyre, ahol egy kilátó is áll. Innen, ha lehet, még az eddigieknél is szebb a panoráma. A kék jelzésen visszaérve a faluba érdemes megnézni a Csopak jelképének számító Csonkatornyot is, amely a település 13. századi templomának maradványa. Szintén kötelező látnivaló a szépen felújított, ma is működő Plul-féle vízimalom.

 

4. Somlói borvidék – Ahol a nászéjszaka bora készül

 

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke sokáig csak a Marcal-medencéből kiemelkedő, 432 méter magas tanúhegyet foglalta magában, 1998 óta azonban már a Ság hegy és a Kis-Somlyó is a részét képezi. A karakteres, savban gazdag somlói bort a nászéjszakák borának is tartották. A Habsburg-ház uralkodói rendszeresen rendeltek belőle, ugyanis úgy hitték, a bor hozzásegíti őket a fiú utód születéséhez. Mária Terézia állítólag különösen ragaszkodott hozzá, annak ellenére is, hogy 16 gyermekéből 11 lány lett. Akit bővebben is érdekel a Somlói borvidék története, a Tornai pincészet Somló-múzeumában még számos érdekes történetet találhat.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Somló amilyen kicsi, olyan sok látnivalót tartogat. A sárga jelzésen haladva érinthetjük például a Szent Margit-kápolnát és a mellette álló 250 éves védett hársat. Továbbhaladva a hegytetőn álló Szent István-kilátóba juthatunk, ahonnan jó időben a Balaton és az Alpok vonulatai egyaránt látszanak. A kilátótól nem messze találjuk a 14. századi Somló várának romjait. A várat egy cseh lovag építtette, az évszázadok során azonban sok birtokosa volt, például Kinizsi Pál, a Szapolyai család, Bakócz Tamás egri püspök vagy Vak Bottyán kuruc tábornok. A vár alatt találjuk a Kinizsi-sziklát. A legenda szerint Kinizsi Pál, amikor Mátyás királytól megkapta a várat, felgyalogolt, hogy megnézze az ajándékát. A meredek kaptatón elfáradt, s hogy megpihenjen, leült a bazaltsziklára. A szikla a termetes Kinizsi alatt behorpadt, ezért látható ma is egy nyereg alakú mélyedés rajta.

 

5. Villányi borvidék – Mediterrán hangulatban

 

 

Fotó: 123rf.hu

 

Az ország legdélebbre fekvő borvidéke, ahol a szubmediterrán jellegű klímán híresen jó vörösborokat termelnek. A fellelt szőlőmagleletekből arra következtetnek, hogy már a kelták is termesztettek itt szőlőt. A rómaiak bortermelése azonban már tárgyi emlékkel is bizonyítható. A Szársomlyó lábánál talált római villa romjai között egy oltárkő is volt, amely arról emlékezett meg, hogy egy gazda kb. 50 hektárnyi szőlőt telepített a fiának. A borvidék legszebb pincéit Villányban, Villánykövesden és Palkonyán találjuk. Ez utóbbi helyen, a faluvégi domboldalon, 53 fehérre meszelt kis présház áll. A 19. század elejétől fokozatosan gyarapodó számú pincéket betelepített német szőlőművesek építették. Palkonyán emellett 52, műemlékvédelem alatt álló sváb parasztház is van, és a Batthyány család által 1816-ban építtetett katolikus körtemplomot is érdemes megnézni, amely szintén ritkaság.

 

Fotó: 123rf.hu

 

A térséget gyalogosan és kerékpárral is felfedezhetjük. Palkonyán halad keresztül a „Három folyó” kerékpáros útvonal, amely Barcsot köti össze Moháccsal, és egy szakasza a Villányi-hegység falvait járja be. Gyalogtúrázóknak kellemes kirándulás lehet a kisharsányi Fekete-hegyen lévő Vylyan-teraszt és a Palkonyát összekötő 4,5 km-es útvonal. A szép panoráma és a szőlőhegyek látványa mellett talán az is kellő motivációt jelent majd, hogy bármerről is induljunk, az út mindkét végén hűsítő fröccsel olthatjuk szomjunkat.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. októberi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Borkostoló bakancsban

Öt csábító „borongolás” őszi hétvégékre

Bor, túra, boldogság

Svábhegytől Budafokig, a budai bor nyomában

Öt dolog, amiért a boron kívül is érdemes Tokajba jönni

 



 

 




 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617
18
192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...