MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.05.08. 16:30,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit, Komlós Attila / DDNPI

Barangolás Pécs tetején, a Tettyén

A pécsi Tettye nem véletlenül kedvelt kirándulóhely, hisz itt viszonylag kis területen sok érdekes látnivalót találhatunk. Van itt romantikus rom, barlang, arborétum, és nem mellesleg gyönyörű kilátás nyílik az ország egyik legszebb városára.

Fotó: Tóth Judit

 

Nehéz volt megállnom, hogy ne ugorjak ki a buszból már a belvárosban, mikor megláttam a bazilikát és egy villanásnyira a Széchenyi teret. Most azonban nem ezekért a látnivalókért jöttem, hanem Pécs egyik legszebb városrészét, a Mecsek lankáira felkúszó Tettyét szerettem volna bejárni. A Tettyének már a középkor óta fontos szerepe volt Pécs életében. Az innen származó kövekből épült fel szinte az egész város, a bővizű patak vízenergiája hajdan az iparosokat vonzotta, most a helyiek és turisták jönnek fel a festői városrészbe, hogy kiránduljanak és feltöltődjenek itt.

 

Malmok a patak mentén

 

A rómaiak idején a Tettye nem tartozott még a városhoz, és az erősen meszes forrás vizét sem használták ivóvízként. A 15. századtól kezdve kezdték a patak vizét és annak vízenergiáját hasznosítani, a víz mellé sorra települtek a malmok. A gabonaőrlő malmok mellett lőpor-, fűrész és papírmalmok is épültek, de a bővizű patak olyan régi mesterségek képviselőit is vonzotta, mint a tímárok, a tabakosok, a cserzővargák vagy szűcsök. A pécsi ipar kialakulásában nagyon fontos szerepe volt a Tettyének, nem véletlen, hogy a város címerében is szerepel. Később, a 19. század végén egyre nagyobb lett a város ivóvízszükséglete, ezért a patak vizét csövekbe vezették. 1892-ben maga Ferenc József császár adta át vízművet. A Pécsi Figyelő így tudósított a nagy eseményről: „Fél öt órakor indult el a király a laktanyától a Tettyére, ahol ezer és ezer ember várta, ellepve a fennsík minden olyan részét, ahová csak előre sejthető volt, hogy a király menni fog. A király jövetelét kürtszó jelezte s Őfölsége fél öt után pár perccel felérkezett a vízmű nagy rezervoár építménye elé.” A patak ma főleg láthatatlanul, a föld alatt halad, de egy kis szakaszon újra a felszínre terelték, és 2010-ben az Európai Kulturális Fővárosa projekt keretében egy nagy malomkereket is elhelyeztek itt, hogy ezzel is emléket állítsanak a pécsi ipar bölcsőjének.

 

Nyaralóból derviskolostor

 

Fotó: Tóth Judit

 

Első utam a Havi-hegyre vezetett, ahol a kápolnát most sajnos nem tudtam megnézni, mivel épp tatarozzák. Az épületet 1698-ban építették a pécsiek, akik túlélve a pestisjárványt megtartották fogadalmukat, és templomot építettek a Havas Boldogasszony tiszteletére. A közeli mészkősziklák egyikén áll Rétfalvi Sándor Feszület című alkotása. A haláltusáját vívó, fájdalmas görcsbe ránduló Krisztus szobra megrendítő látvány. A sziklák tövéből és a közeli tettyei romoktól is pazar kilátás nyílik a városra. A városrész legismertebb látványossága eredetileg nyaraló volt, a 16. század végén építette Szathmáry György, püspök. A reneszánsz villa a török hódoltság idején egész más funkciót kapott és derviskolostorként működött. Innen ered egyébként a Tettye név is, ugyanis a török tekke szó derviskolostort jelent.

 

A botanikus bankár

 

Fotó: Tóth Judit

 

A romok közelében található a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja, melynek épületét egy gyönyörű arborétum, a Pintér-kert öleli körül. Pintér János banktisztviselő 19. század végén épült villája ad otthont ma az Igazgatóság központjának. Pintér János 1926-ban kezdett el örökzöldeket telepíteni remek klímaadottságokkal rendelkező, de akkor még csupasz mészkősziklákkal körülvett birtokán. A kert elején, egy kis tó partján álló két tekintélyes méretű és korú fenyőt ő maga ültette el. A bejárat mellett egy szárnyas oroszlán és virágzó bazsarózsák fogadják a látogatót. A híres bánáti bazsarózsát azonban nem itt, hanem a kert fölsőbb szintjén találtam meg. Sajnos, épp lecsúsztam arról, hogy teljes pompájában lássam a Mecsek fokozottan védett ritkaságát. A zöld ezernyi árnyalata mellett a virágzó magnóliák, íriszek és a nagyharsányi szoborpark alkotótáborában készült szobrok nagyon kellemes hangulatot teremtenek, olyan mintha egy kis oázisba csöppenne az ember A kertben több mint 30 védett növény él, mint például a szúrós csodabogyó vagy a pirítógyökér, de olyan mediterrán fajokat is láthatunk itt, mint például az arizonai ciprus és a gránátalmafa. Az arborétum alsó része gyűjteményes kert, a néhány éve megnyitott fölső részen a mecseki karsztbokorerdő természetes növényzetével lehet megismerkedni, ráadásul, ahogy fölfelé haladunk a meredek lépcsősoron minden eddiginél pazarabb panoráma tárul elénk. Az arborétum önállóan is bejárható, de a nemzeti park igazgatóság munkatársai gyakran szerveznek itt ismeretterjesztő programokat és tematikus sétákat mindenféle korosztálynak, óvodásoktól a nyugdíjasokig.

 

Fotó: Tóth Judit

 

Fotó: Tóth Judit


A Pokol kapuja feltárul

 

A tettyei romok alatt van egy kis szőlőskert, amit a korábbi évszázadok bortermelő múltjának emlékeként telepítettek. Itt már második alkalommal futottam bele a tüke szóba, erről kapta nevét az itteni borászat. Akárcsak egy helyi busztársaság, egy díszkút is, de van ilyen díj, sőt underground együttes is. Addig eljutottam, hogy a szó valószínűleg a szőlőtőkéből ered, azt már később tudtam meg, hogy a tősgyökeres pécsieket hívják tükének. Ennek régen alapfeltétele volt, hogy három generációra visszamenő pécsi ősöket tudjon felmutatni az ember illetve szőlőt és a présházat a Mecsek-oldalban. Később már az is kiérdemelhette a „tükeséget”, aki szorosan kötődik Pécshez és sokat tesz a városért.

 

Fotó: Tóth Judit


Ilyen értelemben Reéh György, az ismert pécsi lokálpatrióta lehetett az etalon, aki egész életét Pécsnek és a Tettye újjáélesztésének szentelte. A Tettye koronázatlan királya, ahogy a korabeli sajtó emlegette, rendezvényeket szervezett, helytörténeti múzeumot vezetett, szépítette, fejlesztette a városrészt és elsőként rendezett tűzijátékot is a városban. 1906-ban neki támadt az az ötlete, hogy csináljanak a turistaattrakciót az addig lezárt tettyei barlangból. Lett itt mesterséges vízesés, fényjáték, a sötét járatokban papírmasé sárkányok, őslények és még egy kaszásnak öltözött ember is ijesztgette a vendégeket, szóval amolyan vidámparki szellemvasút élményt kínáltak a látogatóknak. A Pokol kapuja, ahogy akkoriban emlegették a barlangot, még népszerűbbé tette a Tettyét, ami akkoriban a 19-20. század fordulóján kezdett divatba jönni, mint pihenő-és kirándulóhely a pécsi polgárok körében.

 

Barlang, cseppkövek nélkül

 

A barlang az első világháborúig üzemelt, aztán meglehetősen hosszú, nyolcvan évnyi csönd következett. 2006-ban aztán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság nyitotta újra, hogy megismertesse a látogatókkal a barlang kialakulását és történetét. A Pokol kapujának őrzője, a sárkány azonban megmaradt, ha nem is az eredeti, de annak egy hű másolata az újranyitott barlangban is szerepet kapott.

 

Fotó: Komlós Attila / DDNPI


A Tettyei Mésztufa-barlangban nincsenek cseppkövek, ez ugyanis édesvízi mészkőben keletkezett, vagyis más mint a karsztos barlangok. A hegyről lerohanó Tettye-patak meszes vizéből kalcium-karbonát vált ki a patakmederben, ami bevonta a mederbe hullott faágakat, leveleket. Néhány tízezer év alatt a Tettye völgyében mintegy 30 méter vastag és egy kilométer hosszú mésztufa réteg alakult ki, gátakkal és különböző méretű üregekkel.

 

Fotó: Tóth Judit


A puha kőzetben keletkezett természetes járatokat aztán az ember tovább alakította. A jól megmunkálható mésztufa kiváló építőkő volt, ennek köszönhetően évszázadokon át tartó bányászati tevékenység folyt itt. De nemcsak dolgozni jöttek ide, a 19. század végéig számos barlanglakást is kialakítottak a tettyei mésztufában. A barlangot bejárva láthatunk is egy földalatti lakásbelsőt, egy terepasztal a karsztosodás folyamatát szemlélteti, korabeli fotók segítségével láthatjuk, mennyit változott a táj az elmúlt száz évben, és ha elég bátrak vagyunk, még a teljes sötétséget is megtapasztalhatjuk a barlang mélyén.

 

A medvehagyma-illatú erdő

 

Fotó: Tóth Judit

 

A nap zárásaként még felmentem a Misina-tetőn állón TV-toronyba. Az időjárás azonban ma nem volt kegyes hozzám. Bár, ha úgy vesszük, mégiscsak az volt, hisz egész nap lógott az eső lába, mégsem áztam meg egyszer sem. A levegő azonban annyira párás volt, hogy a panorámából ezúttal nem sok látszott. A felhőkön át csak halvány sziluettként rajzolódott ki olykor a Villányi-hegység, de a közeli mecseki hegyek is felhőkbe kerültek néha. Persze, a látvány még így is nagyon szép volt. A Tv-torony egyébként 197 méteres magasságával az ország legmagasabb épülete. A 80 méteres magasságban található körkilátóba gyorslifttel lehet feljutni. A hideg szélben megtettem pár kört fent, remélve, hogy mozdulnak valami a felhők és kisüt a nap, de végül feladtam, és a presszó ablakán át, egy forró tea mellől folytattam a nézelődést és próbáltam beazonosítani a pécsi épületeket. Lent még sétálgattam egy kicsit az erdőben, ami a szokásosnál is gyönyörűbb és „hagymaillatúbb” volt, hisz épp most virágozott a medvehagyma. A harsogó zöld erdőben a hófehér virágszőnyeg látványa egészen megbabonázott. Kicsit irigylem is a pécsieket, hisz ha kedvük tartja, ők akár minden nap élvezhetik ezt a csodát.

 

Fotó: Tóth Judit

 

 

Hasznos információk
Pintér-kert Arborétum
Nyitvatartás: március 1. - október 31.: hétfőtől csütörtökig: 8.00–16.00, pénteken: 8.00–14.00
szombat-vasárnap és ünnepnapokon: 10.00–18.00
november 1. - február 28.: hétfőtől csütörtökig. 8.00–16.00, pénteken: 8.00–14.00
Tettyei Mésztufa-barlang

Nyitvatartás:
március 16. - október 31. keddtől vasárnapig: 10.00–18.00
november 1. - március 15.: zárva
A barlang látogatása csoportok részére előzetes időpont egyeztetéssel lehetséges.

 

Vezetések minden egész órában indulnak, a vezetés időtartama 40 perc.
(az utolsó vezetés 17.00 órakor indul).
Csoport létszám: maximum 30 fő.

 

Tv-torony

Nyitvatartás:

Hétfőtől csütörtökig: 9.00–18.00
Péntek-szombat: 9.00–19.00
Vasárnap: 9.00–18.00

A Misina-tetőre a Főpályaudvarról induló 35 és 35 Y jelzésű buszokkal juthatunk fel. Ezek azonban meglehetősen ritkán járnak. Jó alternatíva lehet, ha a 34 vagy a 34 Y jelzésű busszal felmegyünk az Állatkertig, ahonnan a sárga háromszög jelzésen kellemes félórás sétával juthatunk fel a Tv-toronyig.

Akinek persze van ideje, a legjobb, ha gyalog indul útnak. a Tettyéről a sárga jelzés vezet a Misina-tetőre. Útközben érintjük Dömörkaput is, ahol az ország legrövidebb erdei vasútjának végállomása van. 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Messzelátó- Balázs-kilátó, Orfű

Teljesen újjászületett a püspökszentlászlói kastély

Mecsekvasút, a legek kisvasútja

Lovasi András-a természetjáró
 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617
18
192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...