Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2019. május 12.

Bazilikák az erdő mélyén

Magyarországon számos olyan hely létezik, ahol a szakralitás és a természet szorosan összefonódik. Túracélpontként választott, csodálatos környezetbe épített templomaink a természetjárás örömén túl lelki feltöltődésre is szolgálnak.

Kirándulásaink megtervezésekor a természet szépsége mellett nem utolsó szempont, hogy egy-egy plusz látnivaló tegye változatosabbá a túrát. A vízesések, a források, az érdekes sziklaformációk és a kilátók felkeresése magától értetődő, de az épített értékek, a várak és a templomok is színesíthetik az élményt. Magyar nemzeti kultúránk jelentős részét képezik a vallási, népi hagyományok, így érdemes ezek alaposabb megismerésére is hangsúlyt fektetni. A csodálatos helyszínekre épített kegyhelyek alkalmas színterei testi-lelki feltöltődésnek egyaránt.

 


A legismertebb (városi környezetbe épített) bazilikáinkon kívül némelyek a természet mélyén, azzal harmonikus összhangban bújnak meg. A mátraverebélyi, a máriagyűdi, a máriabesnyői és a máriaremetei bazilikák vallási, építészeti értékeik mellett elhelyezkedésük miatt is figyelemre méltók. (A felsorolt katolikus templomok nem alaprajzi szempontok, hanem vallási rang alapján kapták a bazilika elnevezést.) Közös sajátosságuk az egykori csodás jelenések vagy a Mária-tisztelet, melyek zarándokhellyé emelik őket. Mindegy, hogy zarándoklat vagy túrázás céljából keressük fel őket, biztosan gazdagítani fognak minket.

 


A Cserhát lábánál fekvő Mátraverebély-Szentkút hivatalos búcsújáróhely, és az utóbbi évek felújítási munkálatainak köszönhetően vallásturisztikai komplexummá alakult. Hiába bővítették, ugyanúgy illeszkedik a természetbe, a bazilika és a szabadtéri miséző átmenet az erdő csendje és a kiszolgáló épületek mozgalma között. A hagyomány szerint a kunok elől menekülő Szent László ugrató lovának patkója fakasztott itt forrást.

 

 

A Szentkút vizének gyógyereje egyre több zarándokot vonzott. Az 1700-as években épített barokk templom 1970-ben kapott basilika minor rangot. A kegyhely öt területi egységének központi eleme a Nagyboldogasszony templom. Az arénaszerű, kiépített tisztás egyik oldalán helyezkedik el a szabadtéri oltár, melynek szembetűnő, színes mozaikkompozícióját egy szlovén jezsuita művész készítette.

 


A túra elején felkapaszkodtunk az oltár melletti hegyoldalra, a Meszes-tetőre, melyen a 13. századtól éltek remeték. A meredek kapaszkodó árán elérhető barlangrendszer a mindennapi élethez szükséges helyiségekkel rendelkezett. A nagyobbak kápolnaként és konyhaként, a kisebbek hálóhelyiségként funkcionáltak. Az utolsó remete, az 1767-ben elhunyt Dobát Jozafát sírját a bazilikában helyezték el. A kilátás is pazar, megéri a fáradságot.

 

 


A kék jelzésen (mely 2014 óta érinti a szent helyet), a Szentkúti-völgyben kényelmes sétaúton értük el a Szent László-hasadékot és -forrást. A jobbra lévő szurdokban történt a legenda szerint a király híres ugratása. Kissé feljebb, a völgy kiszélesedésénél, a fahíd mellett találjuk a Mária-forrást, másik forráscsoport (Szent István-, Szentháromság-, Szent Imre-forrás) társaságában. A kiépített pihenőhely felfrissülésre, csendes elmélyedésre teremt alkalmat.

 

 

A Kéken folytattuk az utunkat, a Vörös-haraszt melletti vadászháznál pedig balra kanyarodtunk, és felmásztunk a Forró-kúti-völgy bejáratáig. A nyiladékon lesétálva tábla jelzi az azonos nevű kutat, mely a kanyargó vízfolyás mentén könnyen fellelhető. A Bába-völgynél másztuk meg újból a hegyet, és a kilátást élvezve követtük a Mátraverebélyre induló, Kékbe torkolló Mária-utat.

 


A számomra legkedvesebb erdőmélyi bazilika a máriagyűdi Sarlós Boldogasszony kegytemplom. A kéttornyú, jellegzetes színű épület monumentalitása magával ragadó. Az itt élő Mária-kultusz csíráját a keresztény szlávok hintették el, majd Szent István bencés szerzetesei mélyítették tovább. A kezdeti helyét több átépítést követően foglalta el az épület, mely 2008 óta viselheti a bazilika címet. A pályázatoknak köszönhetően a Máriagyűdi kegyhely is európai színvonalon, megújulva várja a zarándokokat. A szent helyet hegyvidéki túraútvonalakkal átszőtt vadregényes környezet keretezi. A Tenkesre futó Csodabogyó tanösvény állomásai némi erőfeszítésre késztetnek.

 


A Máriaremetei Kisboldogasszony templom kissé kilóg az eddig említett bazilikák sorából. Ugyan Budapest második kerületében helyezkedik el, de a Budai-hegységet idéző környezete inkább teszi természetközelivé, mint nagyvárosivá. A Boldogságos Szűz csodatételei itt is meghatározóak voltak. Egy betelepített Rajna-vidéki család lánya a magával hozott Mária-képmásnak tulajdonította a kedvező házasságát. A közeli erdő tölgyfájára akasztott kép gyógyító erejűvé vált, hírére búcsújárás indult. A templom mögött, elhagyva pár lakóházat, néhány perc séta után a meredek sziklafalakkal határolt Remete-szurdok végleg feledteti a városi hangulatot.

 


Végezetül, de nem utolsó sorban következik a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő híres zarándokhelye, a szintén Nagyboldogasszony nevét viselő bazilika. A község régi templomának romja között talált Mária-szobrocska avatta kegyhelyé, és teszi azóta is népszerűvé. A Gödöllői-dombság árnyékában meghúzódó épület akkor válhat igazán a túrázók célpontjává is, ha megvalósulnak az idén tervbe vett fejlesztések, és megépül a Szada melletti Margita-hegyre az új kilátó, megkoronázva nem csak a dombot, de az egész vidék turizmusát is.

 

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

A cikk először 2018 májusában jelent meg.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Különleges templomok Magyarországon - 2. rész

Templomok, amelyeket látnod kell - 1. rész

Egyedi templomok különleges vidékeken

 

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.18.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább
Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

2024.04.16.

„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.

→ Tovább