MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.08.18. 16:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit, Wikipédia / mEGYA

Bejártuk a „magyar Svájcot”

Nemcsak a híres Csepegő-sziklát és Ferde-vízesést láttuk, de sétálgattunk a hangulatos Óbányán és Kisújbányán, felmentünk egy remek kilátóhelyre és az erdei üveggyártásról is sok-sok érdekességet megtudtunk.
 

Egy Kelet-Mecsekben élő barátom már régóta invitált az Óbányai-völgybe, és nem mellesleg ódákat zengett róla. Augusztus közepén végre találtunk egy napot, ami mindkettőnknek jó volt, így útra kelhettünk a „magyar Svájc” felé.

 

Fotó: Tóth Judit

 A védett óbányai utcakép

 

A fenti elnevezést nemcsak szépsége és gyönyörű fekvése miatt kapta a környék, de azért is, mert a Óbánya lakossága még ma is döntően német nemzetiségű. Az Öreg-patak völgyében megbúvó egyutcás falu hagyományos, zömében fehérre meszelt, tornácos házai eleven őrzik a századokkal ezelőtt itt élt elődök emlékét.

 

Üveghuták az erdő mélyén

 

A 17- 18. század fordulóján a mai Óbánya (AltGlasshütte) helyén indult meg keleti-mecseki erdei üveggyártás. Az üveghuták általában az erdőbe települtek, mert az üveggyártás során rengeteg fára volt a szükség, és könnyebb volt szekérrel homokot ideszállítani, mint a fát. A kemencék fűtése mellett a bükkfa hamujából készült hamuzsír előállításához is rengeteg fára volt szükség. A hamuzsír azért kellett, mert a mész mellett ez az anyag csökkentette a homok illetve a kvarckavics zúzalékának olvadáspontját, és gyorsította ezáltal az olvadást. Mivel a 18. századra Nyugat-Európában már jelentősen megfogyatkoztak az erdők, Magyarország azonban még volt elegendő fa, az ország egyik legfontosabb exportcikkévé vált a hamuzsír. Az erdőirtások mértékét látva azonban Mária Terézia 1755-ben elrendelte a hamuzsír exportjának tilalmát, majd 1761-ben annak korlátozását.

 

Fotó: Tóth Judit

 Meseszép bükkerdő az Óbányai-völgyben

 

Ha a fa elfogyott a huta közeléből, az üveggyártás új helyre települt. Óbánya után, 1762-ben a mai Kisújbánya (NeuGlasshütte) területén, majd 1780-as évek közepétől a Hosszúhetény területén található egykori Pusztabányán működött tovább a huta. Óbánya és Kisújbánya az üvegolvasztó műhely távozása után sem néptelenedett el, a hátramaradt irtásfalvak lakossága mezőgazdaságból illetve különböző háziipari tevékenységekből próbált megélni, ekkor alakult ki az óbányai fazekasság is.

 

Az üvegesek rögös útján

 

A kelet-mecseki üveghutákban a környékbeli lakosság használati eszközei mellett elsősorban a pécsváradi apát és a pécsi püspök részére készítettek üvegtárgyakat. Nagy felvevőpiacot jelentettek a borvidékek is, ahol a borkészítésben sokféle üvegtárgyra volt szükség.

 

Fotó: Tóth Judit

A hegyek közé szorított falu


A hutatelepülések élén a hutamester állt, ő bérelte az erdőt és az üveggyártás jogát az uradalomtól. Övé volt a település legnagyobb háza, körülötte egyszerű kis házikókban laktak a hutában dolgozó munkások családjukkal.

 

Fotó: Tóth Judit

 Századokkal ezelőtt az üvegesek is erre jártak

 

Az Óbányai-völgyön is áthaladó Üvegesek útja elnevezésű tanösvény tábláit olvasgatva sok érdekes dolgot lehet megtudni az egykori üveghuták életéről. A Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány által alapított Üvegesek útja a hosszúhetényi Üvegkiállítástól indul, a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán áthaladva, 23 km megtétele után ér vissza a kiindulási helyre. Az úton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét, alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját és a Kelet-Mecsek 18. századi hutáit.

 

A völgy leghíresebb sziklája

 

Reggel, mikor Óbányára értünk, még egy-két túrázó mozgott csak a faluban, de a faluszéli Pisztrángos-tavaknál már nagy munka folyt. A karsztforrások által visszaduzzasztott tavak egyikét épp leeresztették. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követve indultunk el a völgyben, mely egyre szűkebbé, sötétebbé és hűvösebbé vált, ahogy egyre beljebb haladtunk. Persze, a kánikulában ez egyáltalán nem jött rosszul. Itt kezdődik az 1977-ben létrehozott Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet is, melynek legféltettebb botanikai értéke a világon már csak itt élő bánáti bazsarózsa.

 

Fotó: Tóth Judit

 Az óbányai Pisztrángos-tó

 

Fotó: Wikipédia / mEGYA

 A bánáti bazsarózsa május-júniusban virágzik

 

A sétaút könnyen járható, bár néhol köveken lépkedve lehet csak átkelni a patakon. A patakmederben a víz néhol kisebb-nagyobb mészkőlépcsőkön, kis zúgóként kel át. Ezek a bukók forrásmészkő-kiválással alakultak ki, hasonlóan, mint a szilvásváradi Szalajka-völgyben. A kőzetek jellegzetes szürkés-sárga színét a hegyből kioldott mész márgatartalma okozza.

 

Fotó: Tóth Judit

 A Csepegő-szikla télen igazán látványos, bár cseppkő-szerű képződményeket most is látni

 

Hamarosan elértük a völgy egyik látványosságát, a Csepegő-sziklát. A kb. 30 méter széles forrásmészkő-lerakódást vízfolyások táplálják felülről, ezért „csöpög” belőle a víz folyamatosan, melyből cseppkőszerű formák is kialakulnak. A jelenség különösen télen látványos, amikor lelógó jégcsapok képződnek a vízből. A sziklát élénkzöld moha és páfrány borítja be, még ritka gímpáfrányt is láthatunk itt.

 

A tündérek meseszép lépcsője

 

Innen nem messze található a völgy másik látványossága, a Ferde-vízesés vagy Tündérlépcső, amit nem forrásmészkő-kiválás hozott létre, hanem a krétában lejátszódó szerkezeti mozgások. A vízesés lépcsős szerkezetű, amelynek 10-25 cm magas lépcsői az alapkőzet jura kori rétegei, melyeket a tektonikus erők billentették ki vízszintes helyzetükből.

 

Fotó: Tóth Judit

 A Ferde-vízesés vagy mesebeli nevén, a Tündérlépcső

 

Hajdan a völgyben 28 vízimalom működött, az üveggyártáshoz ugyanis sok vízre is szükség volt. A hutához közel volt a békasótörő malom, amelyben a kvarctartalmú köveket zúzták össze, a fűrészmalmokban pedig az üveg szállításához szükséges faládák deszkáit vágták.

 

Fotó: Tóth Judit


A Ferde-vízesés után dr. Péceli Endre emlékkövéhez érkeztünk, aki Kisújbánya háziorvosa és neves lokálpatriótája volt. Az emlékkő mellett egy különös feszület áll, melyen Krisztus-szobor testéből jelentős darabok hiányoznak. Ennek oka, állítólag az, hogy a szocializmus alatt egy helyi vezető itt gyakorolta a célbalövést.

 

Skanzen az erdő közepén

 

Hamarosan beértünk az erdő közepén rejtőző Kisújbányára, az egykori sváb faluba, mely mára üdülőfaluvá vált. A szép, tornácos házak egyik legszebbike a település közepén álló Faluház.

 

Fotó: Tóth Judit

A kisújbányai faluház


Innen egy falépcső vezet fel a közeli dombra, melynek tetején a 1794-ben az itt élő német üvegfúvók egy Szent Mártonról elnevezett kápolnát építettek. A völgyön keresztülhalad az Európai Szent Márton kulturális útvonal. A Szombathelytől Toursig vezető út Európa legnépszerűbb szentjének életét és kultuszának emlékeit mutatja be.

 

Fotó: Tóth Judit

 A Szent Márton-kápolna Kisújbányán

 

Az itteni üveghuta 1809-ig működött, ezután a lakosság tehéntartásból illetve faklumpák és más faeszközök gyártásából próbált megélni. A mostoha életkörülmények miatt a falut 1970-ben utolsó lakói is elhagyták. Megértem őket, mert bár csodaszépnek tartom a völgyet, de huzamosabb ideig azt hiszem, nem tudnék itt élni, a széles alföldi látóhatárhoz szokott szememnek meglehetősen szűk itt a belátható élettér. Az elnéptelenedett település házait később városiak vették meg, akik számára szerencsére fontosak a hagyományos értékeket, és eszük ágában sem volt a szép tornácos házak helyett kacsalábon forgó nyaralókat építeni.

 

Fotó: Tóth Judit

 

Ameddig a szem ellát

 

Kisújbányától már nincs messze az 524 méteres Cigány-hegy, melynek tetején egy kilátó áll. Így, bár már jócskán elmúlt dél, és ezt gyomrunk is jelezte, úgy döntöttünk, előbb felszaladunk a hegyre, és csak utána ebédelünk. Az út felfelé nem hosszú, bár elég meredek. A kilátóból meseszép körpanoráma nyílik a Mecsekre. A közelben a Zengő magaslik, a távolban a Misina-tető tévétornyát és a Villányi-hegységet is látjuk. Innen számos lehetőség nyílik a túra folytatására, például Márévár, Magyaregregy vagy a Zengő felé, de mi ezúttal a kényelmesebb megoldást választottuk, és visszamentünk Kisújbányára, hogy elfogyasszuk rég várt ebédünket.

 

Fotó: Tóth Judit

 A 2007-ben újjáépített Cigány-hegyi-kilátó

 

Fotó: Tóth Judit

 Kilátás a hegytetőről

 

A település egyetlen fogadójában letelepedtünk egy diófa alá. Életemben nem ettem még akkora kenyérlángost, mint amit itt kaptunk. Teli hassal legszívesebben leheveredtünk volna egy kis délutáni sziesztára, de vissza kellett indulnunk, mert el kellett érnem az aznapi utolsó buszomat Bonyhádon. Kisújbányán meglepően sok holland és belga családdal találkoztunk, ennek oka valószínűleg az, hogy a közelben több hollandok által üzemeltetett szálláshely is van.

 

Fotó: Tóth Judit

 

Visszatérve Óbányára, még kicsit bóklásztunk a faluban, és mint már oly sokszor, most is hangos fohászkodásba kezdtem egy uniós pályázatért, amit a „Meseszép magyar települések légvezetékeinek föld alá helyezéséért” írnak ki. Mert mennyivel jobb lenne, ha a kék eget és a házak homlokzatát nem vezetékek sűrű hálózatán keresztül lehetne csak látni.

 

Fotó: Tóth Judit

A hangulatos Óbánya. Csak azok a vezetékek ne lennének!


Egy hűsítőre még betértünk az óbányai kocsmába, ahol egyik asztalánál helyi öregurak, egy másiknál egy túrázó család beszélgetett. A háttérben szólt a tévé, az egyik kereskedelmi adó délutáni reality-sorozata ment éppen, amivel engem ki lehet kergetni a világból. De most valahogy még ez sem zavart. Pitypang szörpömet iszogatva csak mosolyogva bambultam magam elé, és ha tehettem volna, hosszan elnyújtottam volna még ezt a pillanatot.

 

Fotó: Tóth Judit

 

Fotó: Tóth Judit

 Bármerre indulhatunk, csalódni egészen biztosan nem fogunk

 

Az Óbányától a Cigány-hegyig tartó körtúra nem túl hosszú, alig tíz kilométer, és kedvező időben bárkinek ajánlható. Nehéz terepviszonyok nincsenek, látnivaló viszont annál több.

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Óbánya, ahol elvarázsol a Keleti-Mecsek

Roki ma is közöttünk van

Messzelátó-Balázs-kilátó (Orfű)

Eláll a lélegzet is-Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegyen





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...