MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.04.09. 09:12,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Shutterstock

Ilyenkor kap legkönnyebben lángra az erdő

A hóolvadás és a lombosodás közötti periódus az erdőtüzek szempontjából a legveszélyeztetettebb, és ilyenkor szinte naponta előfordul, hogy valahol lángra kap a növényzet. Sajnos az esetek többségében az ember a felelős, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egy kis odafigyeléssel megelőzhető a baj.

Fotó: Shutterstock

 

Az erdőtüzek kiváltó oka 99%-ban az emberi gondatlanság, esetenként a szándékosság. Sokszor a rét- és a tarlóégetés, az eldobált cigarettacsikkek, illetve a nem megfelelően eloltott tábortüzek jelentenek gondot. Az egészséges állapotot ilyenkor már nem lehet teljes mértékben visszaállítani; egy-egy tűzeset után nagyjából 100 évre van szükség a természet regenerálódásához. Ha tűz tombol a természetben, az élővilág egésze károsodik: még a felszínen tovasöprő lángok is komoly problémát jelentenek. Elpusztulhatnak a facsemeték, a csírázó növények, így az erdő következő generációja, a jövője semmisül meg, nem is beszélve az avar-, illetve talajlakó állatokról, hüllőkről, kétéltűekről, ízeltlábúakról. Az erdő életközössége, a szoros kölcsönhatás szenved csorbát – bármelyik eleme is sérül, az hatással van az egész ökoszisztémára. Egy másik rendkívül jelentős gond, hogy maga a talaj, az élet forrása károsodik, így a növények nem jutnak elég tápanyaghoz. Nem elhanyagolható, hogy a fák törzsét olyan hőhatás érheti, amely a szállítószövetek roncsolódását okozza, így hiába tűnik egészségesnek a növény, néhány hónapon belül nagy eséllyel elpusztul.

 

Nagy hangsúly van tehát a megelőzésen, a lakosság informálásán, amivel az erdőgazdálkodók, az erdészeti hatóság és a katasztrófavédelem foglalkozik. Ez már csak azért is kulcsfontosságú, mert az utóbbi évek során megnövekedett Magyarországon az erdőtüzek száma: 2012-ben 16 000, 2013-ban 4600, 2014-ben pedig mintegy 5800 erdő-, illetve vegetációtűz volt, amelyek terjedési sebessége és intenzitása is meghaladta az előző évtizedekben tapasztaltakat. Nem elég az alkalmak számát nézni, a leégett területek mérete is ijesztő, 2012-ben például 91 735 hektárt érintettek a tüzek. A Bugaci-ősborókás leégésének 2012-ben egy 1100 hektáros terület látta kárát, az oltás 6 napig tartott, a fény pedig még a világűrből is látszott; a 2007-es tűzvész során Budapest XV. kerületében közel 100 hektár vált a lángok martalékává.

 


A tüzek 40-50%-a 1 hektár feletti területet érint, és átlagosan 2–5 hektár ég le. Bár tűzgyújtási tilalom idején még a kijelölt tűzrakó helyeket is tilos használni, a kirándulók erre látszólag fittyet hánynak, mivel az esetek több mint fele ilyenkor történik.

 

Az erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyeken szabad tüzet gyújtani, kizárólag akkor, ha nem léptettek életbe tűzgyújtási tilalmat. Ez az időjárástól, az élő és a holt biomassza szárazságától, illetve a keletkezett tüzek gyakoriságától függ. Ilyenkor az erdőterületeken, a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetében lévő ingatlanok területén sem szabad tüzet gyújtani. Ideértendők továbbá a vasút és közút menti fásítások, valamint a parlag- és a gazégetés is. A tilalomról az országos közszolgálati média és az érintett hatóságok adnak tájékoztatást. A www.erdotuz.hu oldalon, továbbá az innen elérhető szakmai honlapokon mindig közzéteszik a tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot és térképet, amelyet napi rendszerességgel frissítenek.

 

 


Címkék: erdőtűz / tűz



HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...