Amiről a sokat látott Bél-kő regél
Egy monumentális, csonka bükki bérc, amelynek térképről leolvasható helynevei és a messziről is lenyűgöző látványt nyújtó, meredélyes tájsebei egyaránt kíváncsivá teszik az embert. Mi történhetett ezzel a heggyel?
Egy monumentális, csonka bükki bérc, amelynek térképről leolvasható helynevei és a messziről is lenyűgöző látványt nyújtó, meredélyes tájsebei egyaránt kíváncsivá teszik az embert. Mi történhetett ezzel a heggyel?
A Bükk-fennsíkot délről az úgynevezett „bükki kövek” (például Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A barlangokkal és felszíni karsztos formákkal tarkított vad sziklakolosszusok kialakulása sokáig vitatott volt a szakemberek körében. Írásunkban ennek nyomába eredünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
→ TovábbEger felől Szilvásvárad felé autózva egy pillanatra tátva marad az ember szája, amikor egy útkanyarulatnál egyszerre csak megpillantja Bélapátfalva piros cserepes tetői felett a Bél-kő jellegzetes, szinte műremekké faragott monumentális tömbjét.
→ TovábbEnnek a tragikus sorsú hegynek közel egy évszázadon át fúrták-faragták minden porcikáját, sziklagerincének eredeti szépsége a múlt ködébe vész, de még ilyen állapotában is az ország egyik legszebb, legkülönlegesebb hegyorma.
→ TovábbKevés olyan kilátóhely van a Bükk-fennsík lábánál, ahonnan a Bél-kő harmonikaszerű sziklapárkányai pazarmód jól mutatnak a tájban. Az egyik ilyen a Bükkszentmárton határában lévő, dombtetőn megbújó Szent Márton-templom, amelynek ódon külleme mellett a története is érdekes.
Vasárnap délelőtt a kezdődő rekkenő melegben Szarvaskőn toporgunk a Bükk lábainál, hogy az elkövetkező három napban átszeljük Magyarország legnagyobb átlagmagasságú karszthegységét az OKT kék sávján. A mostani penzumunk nem a nagy távolságokról fog szólni, hisz a három nap alatt alig 40 km-et teszünk meg, a leghosszabb túránk is csak alig 21 km-es lesz. Viszont a rövidségért bőven kárpótol majd a szintemelkedés (cca. 1800 m) és a várhatóan életre szóló élmények ebben a csodavilágban.
→ TovábbBélapátfalván áll az ország egyetlen épségben maradt középkori ciszterci apátsági temploma. Az épület műszaki állapota mostanra nagyon leromlott, ezért szükségessé vált teljes rekonstrukciója. A munkálatok márciusban kezdődnek.
A Bél-kő tanösvény tetején lévő kilátóhelyet március elején zárták le, mert – feltételezhetően rongálás miatt – balesetveszélyessé vált. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a korlátot kijavították, így a kilátópont újra látogatható.
Egy monumentális bükki csonka bérc, melynek térképről leolvasható helynevei és a messziről is lenyűgöző látványt nyújtó meredélyes tájsebe egyaránt kíváncsivá teszi az embert: mi történt ezzel a heggyel?
Bizonytalan ideig nem látogatható a Bél-kő tanösvény tetején lévő kilátóhely, ami feltehetően rongálás miatt vált balesetveszélyessé.
A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.
→ TovábbHa Bükk, akkor tél, ha tél, akkor hó és süvítő szél, ha zimankó, akkor Cserepes-kői barlangszállás.
→ TovábbHogy miért maradt ki eddig a repertoárunkból a Bükk varázslatos sziklaformációja? Talán pontosan azért, mert a hegység említésére még a csapból is a Bél-kő folyik. Nagyot hibáztunk, mert a hófehér mészkőcsúcsok, a holdbéli fennsík és a panoráma felejthetetlen volt.
Rengeteg szép őszi fotót kaptunk tőletek az elmúlt hetekben A nap fotója felhívásunkra, de mivel sokat nem tudtunk ezekből megmutatni nektek, most egy kis összeállítást készítettünk a legjobbakból.
Lassan kezd feltárulni a felszín alatt rejtőzködő világ, apadnak a vizek, kopaszodnak a fák. Az október csodás színekkel, formákkal és megható állati sztorikkal mesél az életről.
A kéktúrasorozat negyedik részében a Bükk téli hangulatából kapunk ízelítőt. Nem érdemes kihagyni.
Néhány hete ismeretlen elkövető horogkereszteket festett a Bél-kő szikláira. Az átlagember legelső reakciója ilyenkor nyilvánvalóan a felháborodás, de az eset azért elgondolkodtató is: ki és miért tesz ilyesmit? Honnan jön a késztetés, ami arra sarkall valakit, hogy belerondítson a szép, harmonikus természeti környezetbe? Fontos kérdés az is, hogyan lehetne elkerülni a rongálásokat, ha megelőzhetők egyáltalán. Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal beszélgettünk a téma kapcsán az emberi természetről, a sztereotípiákról és a civilizáció velejáróiról.
Ha akarod, részt vehetsz egy városi túraversenyen vagy egy éledező állat- és növényvilágot figyelő kiránduláson a természetben. Hajnalmadár, mohamezők, rétisasok és denevérek a hétvége főszereplői.
Vannak helyek, amiket akkor is szeretünk, ha negyven fok van, de akkor is, ha lóg az eső lába. Főleg akkor, ha a népszerű kirándulócélpontokkal ellentétben viszonylagos nyugalomban élvezhetjük egy tó látványvát vagy a táj szépségét. Lássuk, mit tartogat számodra Andó-kút, Szomolya és Bél-kő.
A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen - a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag.