Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2019. október 14.

Boldog Özséb pilisi kilátója

A Pilis-tető 756 méteres magaslatán sajátos kettősségben fér meg egymás mellett az egykori légvédelmi bázis maradványa a pálos szerzetesrend vezetőjéről elnevezett kilátóval.

Pilisszentkereszt és „A mi kis falunk” környéke egyike azoknak a főváros közeli pilisi kirándulóhelyeknek, melyek jobb idő esetén hétvégenként szinte teljesen benépesülnek. A Két-bükkfa-nyereg legjobb parkolóhelyeit csak az időben érkezők foglalhatják el. Dobogókővel karöltve a három település triásza a legnépszerűbb túracélpontokkal büszkélkedhet. A Pilis-tető a családok közkedvelt kirándulóhelye is a könnyű megközelíthetőség miatt. A szintben vezetett zöld sáv vagy a kerékpározásra alkalmas és babakocsival is járható zöld háromszög aszfaltos útja megsokszorozza az idelátogatók számát.

 

A második világháborúban elesett katonák emlékműve


A zsúfoltságot elkerülendő, ezúttal kissé odébbtoltuk a kezdőpontunkat. A pilisszentléleki viadukt mellett, a faluból feltekergő, műutat keresztező piros sáv mentén indultunk neki. Az enyhén emelkedő ösvényen percek alatt elérhető a Pilis-nyereg pihenőpontja. Ha a fák takarásából a fejünk fölé is nézünk, akkor a Fekete-kő látványos sziklaletörését is megcsodálhatjuk. A Pilisben folyó II. világháborús harcokra és az elesett katonákra már eleink is gondoltak. 1953-ban, az életüket vesztett ukrán katonák emlékére avattak emlékművet, melyet a rendszerváltás után leromboltak. Az új építményt világháborús obeliszkké nevezték át.


Az árnyas tisztáson elhelyezett padok akkor is pihenőre csábítanak, ha még csak pár száz méter áll mögöttünk. Engedtünk a kísértésnek, és egy csoki erejéig időztünk. A Piliscsabai Természetjáró Egyesület „Pilisi vándorlás” elnevezésű túramozgalma a Visegrádi-hegységet is bevonva a tájegység széleskörű megismertetését tűzte zászlajára. A „PV”-pecsételőhelyet itt a nyeregben is megtaláljuk. Az úgynevezett Vörös úton tovább sétálva, a turistajelzést felfestők gondolatmenetét igyekeztem kifürkészni, nem túl nagy sikerrel. Nem először tűnik fel, hogy egy könnyen járható, széles erdei szekérút helyett mellette pár lépésnyire, a susnyásban jelölik ki a hivatalos csapást.


Elmélkedésemet az irányváltás szüksége függesztette fel, ugyanis a piros kereszt kaptatójához érkeztünk. A Pilis-nyereg 550 méteréről rövid szakaszon tettük meg a magasságkülönbség javát. A szép bükkerdő és a fák közt megbúvó sziklák elterelték ugyan a figyelmünket, de azért így is szuszogva érkeztünk meg a zöld sávra. Egy viseltes, régi térkép alapján tájékozódva egy határkövet is látnunk kellett volna, de ez vagy nincs már meg, vagy a mi figyelmünket kerülte el.

 

Az első kilátóhely Piliscsév és délnyugat felé


Délkelet felé sétálva megtaláltuk viszont szerencsére azt a „szép kilátás”-pontot, ami számunkra ennek a túrának a legfőbb vonzereje volt. Útvonalunk összes pontját már külön-külön bejártuk, de ez a kilátóhely eddig még kimaradt. A Piliscsabai Természetjárók viszont pontosan ismerik ezt a helyet, mert a Pilisi kilátások mozgalmukba be is illesztették. A felejthetetlen sziklaplatóról csodálatos kilátás nyílik Piliscsévre és a Pilisszentkereszti Erdészet csoda szép hegyeire. Nem is kívánhattunk volna ennél többet: pihenő egy napsütötte sziklán, 180 fokos panoráma kíséretében.

 

Alattunk Pilisszántó


Az Orosdy-rét 700 méteren elterülő tisztása szintén piknikezésre szólít, de ha itt is megpihennénk, akkor sosem érnénk a Pilis-tetőre. A zöld háromszög kerítés mellett húzódó rövid szakasza hamar leküzdhető, így nemsokára már a fennsík közepén találjuk magunkat. A platón gondolatban ismét visszamegyünk az időben, és a nyolcvanas évek rakétabázisán találjuk magunkat. Az 1981-ben, egy éjszaka alatt Börgöndről idetelepült honi légvédelmi tüzérosztály 1995-ig működött a Pilisben.

 

Az egykori rakétabázis a kilátóból
 

Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a helyszín kiválóan alkalmasnak bizonyult Budapest légterének pásztázására. Egy volt honvéd visszaemlékezése szerint a légi bázis ugyan kerítéssel volt védve, de a Kéken járó turisták és a sárkányrepülősök folyton összetűzésbe kerültek az őrködő kutyás katonával. A hetvenes években épült geodéziai torony betonhengere kinézetében jól illeszkedett a fennsík katonai bunkereihez. 2014-ben átépítették és kilátótoronnyá avatták.

 

A Boldog Özséb-kilátó
 

Ha valaki szétnéz a 17 méter magas torony legfelső szintjéről, az nemcsak a 360 fokos panorámát élvezheti, de rögtön meg is értheti, hogy miért volt alkalmas a terület a légtér széleskörű megfigyelésére. Egy ötletes építészeti megoldással megmaradhatott a meteorológiai megfigyelő, mivel a turistáknak elkészült egy fából ácsolt, hengerpalásttal határolt külső csigalépcső. A háborús történelmi tények mellett muszáj megemlékezni a kilátó névadójáról, Boldog Özsébről, a pálos rend megalapítójáról is. Az Esztergomban, káptalani iskolába járó Özséb már korán megkívánta a remetei életet, de azt csak később, a tatárjárást követően tehette meg. Lemondott kanonoki tisztségéről és a Kesztölc közeli Hármas-barlangba költözött.

 

Kilátás Budapest felé


A zöld háromszög visszafelé vezető széles, kiépített útja a Két-bükkfa-nyeregig vezet. Mi a Simon haláláig sétáltunk le, majd visszatérve a zöld sávra a Fekete-kő irányába tértünk át. A Pilisszentlélek fölött emelkedő meredek sziklaorr nevével ellentétben a mészkőnek köszönhetően világít a környezetéből.

 

A Fekete-kő csúcsán

 

Az észak felé nyíló kilátás itt is pazar, amit kihasználva 2016-ban Peták néven pihenőhelyet avattak. A Szentléleki-medencére táruló sziklaletörés Peták Istvánnak is a kedvenc kilátója volt. Az őszi erdő rozsdába váltó színei között sétáltunk vissza a műútig.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Pilisi kirándulások gyerkőcökkel

Elkezdtük a Pilisi Vándorlást a Potyautasokkal

Messzelátó - Boldog Özséb-kilátó

Nyáresti túra későn kelőknek Dobogókőtől Pajkaszegig

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.18.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább
Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

2024.04.16.

„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.

→ Tovább