Bringás csúcsélmény a Himalájában

A világ legmagasabb csúcsainak otthont adó hegységben kegyetlen időjárás uralkodik télen. Aki ott él, annak szinte nap mint nap meg kell küzdenie az életéért és a túlélésért. A téli Himalája nem a hívogató arcát mutatja a hegyikerékpárosoknak. Egy svájci fiatalember, Claude Balsiger viszont olyannyira kedveli e zord vidéket, hogy nem csak nyáron biciklizik előszeretettel égbe nyúló bércei között. A befagyott Zanszkár folyó jegén - pionírként - több hétig taposta a pedált, de a hegyi-kerékpározás magassági világrekordját is ő tartja. Nem mindennapi himalájai élményeiről beszélgettünk vele.

Szerző:
Szatmári Zoltán
Fotó:
Martin Bissig
2015. december 30.

A világ legmagasabb csúcsainak otthont adó hegységben kegyetlen időjárás uralkodik télen. Aki ott él, annak szinte nap mint nap meg kell küzdenie az életéért és a túlélésért. A téli Himalája nem a hívogató arcát mutatja a hegyikerékpárosoknak. Egy svájci fiatalember, Claude Balsiger viszont olyannyira kedveli e zord vidéket, hogy nem csak nyáron biciklizik előszeretettel égbe nyúló bércei között. A befagyott Zanszkár folyó jegén - pionírként - több hétig taposta a pedált, de a hegyi-kerékpározás magassági világrekordját is ő tartja. Nem mindennapi himalájai élményeiről beszélgettünk vele.

 

Hogyan és mikor vált szenvedélyeddé a hegyi-kerékpározás?

Az ezredforduló jeles esemény és meghatározó időszak volt számomra, hiszen akkortól élek szoros kötelékben a kerékpárommal. 2005-ig rengeteget utaztam, és nagy nehézséget okozott minduntalan meghozni a döntést: utazás vagy biciklizés. Mindkettő a szenvedélyemmé vált, így elhatároztam, hogy összekötöm a kellemeset a hasznossal, és együtt valósítom meg a kettőt.

Honnan jött a hatezer méter fölötti bringázás ötlete?

2007-től sokat utaztam egyedül a Singletrailen a Himalájában, és különleges kihívásokat kerestem. Közel két évig jártam a Ladak (Ladakh) környéki felföldet. Számtalan négy- és ötezres hágót szeltem át, de egyetlen hegycsúcson sem jártam. A Rupshu völgyét keretező, finoman ívelt hegyek között jött az ötlet, hogy megpróbálok feljutni az egyikre - persze biciklivel.

Mi a lényeges különbség a sík vidéken, illetve a hatezer méteres magasságban történő kerékpározás között?

Körülbelül 5300 méteres tengerszint feletti magasságban az élet rendkívül keménnyé válik. Ott már „gyilkos dolog” biciklivel úton lenni, különösen akkor, ha az oxigénben ritka levegőben felfelé nyomod a pedált. Ilyenkor rendesen zihál a mellkasod, és a tüdődbe áramló minden egyes oxigénmolekuláért valósággal meg kell küzdened.

 


Hogyan készültél a kemény kihívásra?

Annak érdekében, hogy bírjam a fizikai igénybevételt, közel két hónapig akklimatizációs edzéseket tartottam drótszamáron, négyezer méter fölötti magasságban. Rendkívül nagy hangsúlyt fektettem az állóképességemre, hisz a Himalája vidékein ez az a fizikai tényező, amely nélkül ellehetetlenül a túlélés. Továbbá a több ezer méteres hágókon a hegyikerékpáros technikai tudásomat is folyamatosan csiszolgattam.

A magassági rekord eléréséhez mennyi időt vettek igénybe az előkészületek?

Gondosan tanulmányoztam a hegyvidéket kerékpárosszemszögből: igen időigényes feladat volt, bár szép kihívásnak bizonyult. Ez több évig tartott. Magára a 6175 méteres világcsúcskísérletre fizikálisan egy évig készültem.

Hogyan lehet egyáltalán hatezer méteres magasságban hegymenetben tekerni?

A megfelelő koncentráció és a jó fizikai állóképesség elengedhetetlen csakúgy, mint a kiváló technikai tudás és az egyensúlyérzék, hiszen ebben a magasságban már nem léteznek utak.

 



Az expedíciók során mely tényezők jelentették a legkeményebb kihívást?

A fizikai és a pszichés alkalmasság alapvető fontosságú. A siker kritériuma a megfelelő mentális felkészültség és a terhelhetőség. Átlagon felüli kitartással, akaraterővel kell rendelkezned, hogy el tudd viselni a viszonylag hosszú ideig tartó mostoha körülményeket. Idetartozik a sátorban történő alvás, a kegyetlen (olykor mínusz 20-25 °C-os) hideg, valamint a fáradtságérzés és a kimerültség megfelelő kezelése.

Melyek azok a nehézségek, amelyekkel a Himalája hegyvonulatai között, bringázás során számolni kell?

A Himalája hegységrendszere gigantikus területet ölel fel, amelyet igen változatos - olykor rendkívül eltérő - adottságok jellemeznek. Én az idő nagy részét Ladakban és környékén töltöttem. India ezen területén viszonylag elviselhető körülmények fogadtak, Tibetről azonban már nem mondanám ugyanezt. Ott lényegesen nehezebb viszonyok közepette kellett taposnom a pedált - elég csak az engedélyeket említenem, amelyek beszerzése időigényes folyamat, de a helyi rendőrség is igen szigorú a külföldi látogatókkal szemben. Nepálban túl meredekek a hegyek, ami rendkívül nehézzé teszi a hegyi-kerékpározást. Ennek ellenére Nepál egyes helyei biciklivel kiválóan járhatók.

Voltak olyan pillanatok, amikor úgy gondoltad, itt a vég, feladod?

2010-ben, az első világrekord-kísérletemet a súlyos árvíz és a természeti katasztrófák miatt - a karnyújtásnyira lévő csúcs előtt - kényszerültem feladni. Bevallom, ez a tény elkeserített, de annak örültem, hogy ép bőrrel megúsztam a nem mindennapi kalandot. 2011-ben kétszer is úgy belepett minket a friss hó, hogy több mint egyhetes kényszerpihenőt kellett beiktatnunk, de a nehézségek ellenére sosem gondoltam, hogy feladom az eredeti tervemet.

 



Melyik csúcsot szemelted ki magadnak, amelyen végül sikerült elérned a hegyi-kerékpározás magassági világrekordját?


A Himalája számos csúcsának mind a mai napig nincs neve. Az általam kinézett 6175 méteres hegynek sincs: ez a csúcs a Rupshu völgye fölé magasodik Tso Kar és Tso Moriri állóvize között.

 

Milyen időjárás fogadott, illetve milyenek voltak a kerékpározás feltételei a rekordfelállítás során?

 

Néhány napig váltakozva hó és eső nehezítette az előrejutást, de a csúcskísérlet napján szép tiszta idő volt a térségben, bár a széllel akkor is meg kellett küzdeni. A csúcson aznap is bőven nulla fok alatti értéket mutatott a hőmérő.

Milyen érzés világrekordernek lenni?

Nem éreztem eufóriát, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltam boldog. Büszke vagyok arra, hogy elértem a célomat: feljutottam a kiszemelt csúcsra. Nem a rekord miatt vállalkoztam a kalandra. Számomra az élmények a meghatározók, nem a rekordok. Az expedíciók során szerzett benyomások mélyen belém vésődtek - mind a mai napig formálják az életemet, a személyiségemet. Ezekből az utakból rengeteget tanultam. Életre szóló tapasztalatokat gyűjtöttem.

 



Akkor nem mondható rád, hogy rekordhajhász vagy…
 

Ellenkezőleg, engem a rekordok sosem érdekelnek, inkább igazi élményhajhásznak tartom magam.

Kik vettek részt veled az expedíciókon?


A barátommal, Martin Bissiggel utaztam, aki profi fotós, így ő készítette a csodálatos felvételeket, továbbá két helyi vezető segítette a munkánkat. Nélkülük nem tudtam volna megvalósítani az álmaimat.

 

Hány expedíciót szerveztél eddig, és melyik jelentette számodra a legmeghatározóbb élményt?


Eddig mintegy 25 alkalommal jártam a Himalájában. Az útjaim közül kétségkívül a befagyott Zanszkár folyó jegén történő kalandozás gyakorolta rám a legnagyobb hatást.

 



Te vagy az első ember, aki a befagyott Zanszkáron kerékpározott. Milyen élményekkel gazdagított ez a kaland?

Utólag visszagondolva: az egész egy „őrült vállalkozás” volt. A jégen mínusz 25 °C-os hidegben kerékpároztam hetekig. Csak ilyen zord időben biztonságos a folyó jegén biciklizni, ám Tundup, a helyi vezetőnk, mindennek ellenére is több kritikus helyen megvizsgálta a jég minőségét. A csontig hatoló hidegben gyakran felerősödött a szél, ami a hidegérzetre „rátett még egy lapáttal”. E felejthetetlen utazás igazi adrenalinfröccsöt jelentett számomra, s újra is szívesen átélném.

Milyen kalandok várnak még rád?

Jelenleg nem tervezek expedíciókat, inkább a barátaimmal szeretném élvezi a hegyi-kerékpározás örömeit a Himalájában, de távlati terveim között szerepel egy „Mountain Bike Club” alapítása a világ legmagasabb hegyei között.

 

 

Claude Balsiger
30 éves svájci fiatalember. Ő tartja a hegyi-kerékpározás magassági világrekordját 6175 méteres tengerszint feletti magassággal. Kommunikációs szakember, hindi nyelvet tanul az egyetemen.

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

Az interjú megjelent az Turista Magazin 2014. december - 2015 januári számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Magyarok a Nun csúcsán

Így segít a Hópárduc felesége a gyerekeknek
 

Cikkajánló