Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2016. június 6.

Budai botanikai túra

Budapest XII. kerületében létezik két olyan természetvédelmi oltalom alatt álló, érintetlen, kis zöld sziget, ahol nemcsak a levegő jó, de a panoráma is megkapó, és számos botanikai unikum otthona.

Gazdagrét és Sasad tízemeleteseinek árnyékában vannak beépítetlen területek, ahol még hallható a madarak csicsergése, és csak távolról hallatszik fel a város zaja. Ilyen a Farkasréti temető szomszédságában lévő Ördög-orom és a közeli Rupp-hegy, amelyek kivételes flórával büszkélkedhetnek. Több mint hatszáz növényfaj, köztük 44 védett talál itt otthonra a betondzsungel közepén. A XII. kerület Magasút városrészén elhelyezkedő, alig 18 hektár nagyságú Ördög-orom a Farkas-völgy és az Irhás-árok között magasodik.

 


Az egykori kőfejtőben köszörűkövet bányásztak, így került felszínre az addig rejtve maradt alapkőzet, a dolomit, amely bizonyítéka a Budai-hegyek triász időszaki eredetének. A terület 1982 óta élvez védettséget, amit főleg geológiai egyediségének köszönhet. A tűzköves dolomit felszíni megjelenését a kiépített geológiai tanösvényen szemlélhetjük meg. A zöld háromszög jelzés a temető sarkától követhető. A Farkas-völgyben haladó Edvi Illés útról a tanösvény mindkét vége megközelíthető. Ha nem lenne aszfaltburkolat, akkor akár azt is képzelhetnénk, hogy egy erdei ösvényen haladunk, az összeérő lombkorona vadregényessé teszi a környezetet.


Az alsó információs táblánál induló szakasz elég meredek, sziklás, a morzsalékony kövektől kissé nehezebben járható. A kényelmesebbek akár kocsival is felmehetnek a hegy tetején lévő Nőszirom utcáig. Lefelé már kényelmesebb a sétaút. A szikla legmagasabb pontja is csak 317 méter, ezért kis jóindulattal is csak dombnak nevezhetjük. Nehezebb terephez nem szokott túracipővel is kellemes kirándulást ígér. A zöld jelzés és a vele haladó Mária-út kékje jól követhető, eltévedni nem lehet.

 

  


Miután kikerültük az autó behajtását akadályozó sorompót, egy darabig még kerítés szegélyezi az utat, majd jobbról egy kis réten padok és asztal szolgálják a pihenést. Az első tábla helytörténeti információkat ad. Mellette az 1872-ben létesített háromszögelési pont, amelyből Buda városa többet is elhelyezett a fontosabb kiemelkedésekre. Pár méter megtétele után a kis kitérővel elérhető fakorlát mögül lehetőség van megcsodálni az első panorámát, amely megalapozza a túra hangulatát. Nem vagyunk túl magasan, mégis messzire ellátni a budai villák felett. Alattunk, a hegy gyomrában, a második világháború idején kivájt óvóhely-labirintus található, amelynek bejáratát az önkormányzat mára lezáratta a szemetelők és a nemkívánatos látogatók elől. Utunk során az épen maradt gerincen sétálva mindkét oldalon elő-előbukkannak a környező házak.

 


Érdemes azonban a lábunk elé és mellé is nézni, mivel a terület növénygazdagsága is maradandó élményt nyújt, védett példányokat is felfedezhetünk. Az ibolyás gérbics halvány, lilás színű virágai észrevétlenül rejtőzködnek a fák árnyékában. A pompás kosborok már elvirágoztak, nőszőfüvet pedig még nem találtunk. A nagyezerjófű virágzásának utolsó napjain is ontja illatát.

 

  


Utunk csúcspontján, a sziklatetőn, korláttal védik a körbetekintő bámészkodókat. Amerre csak nézünk, elragadó a kilátás. A Széchenyi-hegy tévétornya alapján könnyen tájékozódhatunk, ha ámulatunkban elvesztettük volna az irányt. A Gellért-hegy Szabadság-szobra fókuszálható a fényképezőgép lencséjén keresztül.

 


A tanösvény állomásain előrehaladva egyre kopárabb a talaj, nyilvánvaló, hogy dolomitsziklán lépkedünk. A Farkas-völgy feletti oldalon elérjük az Ördög szószékét. Alattunk a mélység kissé félelmetesnek tűnik, a meredek sziklafal mentén lelátni az útra. Pár fénykép erejéig időzünk csak itt, a tervezett útvonal felénél járhatunk. A több méter magas sziklaoszlop mellett már lépcsőket vájtak az útba a könnyebb járhatóság érdekében. Szükség is van rájuk, a korláttal együtt. Az utolsó két tájékoztató tábla már levezet minket a dombról. A végső meredek szakaszt óvatosan magunk mögött hagyva ismét az Edvi Illés úton találjuk magunkat. A Rupp-hegy irányába indulunk tovább.

 


Mehetünk akár a térkép szerint jelzett turistautakon is, de kellő helyismeret birtokában le is rövidíthetjük a távot. A házak között nincs túl sok látnivaló, ezért megszaporázzuk a lépteinket. A Rupp-hegy a budaörsi Csíki-hegy legkeletibb tagja. Lakott területtel szinte teljesen körbeölelt, magányosan álló kiemelkedés. A környékbeliek előszeretettel látogatják, de városi viszonylatban kevésbé ismert. Nevét Rupp Györgyről kapta, aki budai polgárként birtokolta. Rövidke, 5 állomásos tanösvényen járhatjuk körbe. Egyes területei fokozottan védettek, ezért az önkormányzat figyelmeztető szalaggal korlátozza a bejárhatóságot. Az itt élő védett növényeket is hosszan lehetne sorolni, ezért óvják a területet 1977 óta fokozott mértékben. A 257 méter magas dombocska tetejéről Budaörsre nyílik kellemes kilátás. Nagy látványosságot a hely ugyan nem ígér, de az biztos, hogy Budapest zaját hátrahagyva, békés környezetben kapcsolódhatunk ki akár hétköznap is, ha van egy szabad óránk.

 


Végezetül mondhatnánk, hogy egy délután alatt két hegyet másztunk meg, ami igaz is, de kirándulásunkat a megtett út hossza alapján inkább csak kiruccanásnak lehetne nevezni, a túrától messze állt. Az viszont biztos, hogy két gyönyörű természeti hely megismerésével lettünk gazdagabbak.


Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább