Csepegő világörökség - A Dobsinai-jégbarlang

A jégbarlang szó hallatán már élből egy nem mindennapi látványosságra számítunk, ráadásul a Szlovák Paradicsomban található az egyik legjelentősebb: 2000 óta a Világörökség része. Alig vártuk, hogy körbenézhessünk a jégbirodalomban.

Szerző:
Hidvégi Brigi
2018. október 13.

A jégbarlang szó hallatán már élből egy nem mindennapi látványosságra számítunk, ráadásul a Szlovák Paradicsomban található az egyik legjelentősebb: 2000 óta a Világörökség része. Alig vártuk, hogy körbenézhessünk a jégbirodalomban.

Már emberemlékezet óta jégveremként ismerik a Dobsinai-jégbarlangot, ami feltehetően 5000-7500 évvel ezelőtt keletkezett, mégpedig úgy, hogy egy járat mennyezete beomlott, nagy, zsákszerű, ferde üreg jött létre, ahová beszorult a hideg levegő, a beszivárgó csapadék pedig jéggé fagyott.

A barlang a Szepes-Gömöri-karszt területén, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park szélén fekszik. Mi a Poprád és Rozsnyó közötti 67-es úton közelítettük meg, 3 euróért a parkolóban hagytuk az autót, és a tanösvényt követve kevesebb, mint fél óra alatt fenn voltunk a bejáratnál, ami a Duča-hegy északi lejtőjén 969,5 m tengerszint feletti magasságban található. A Bélai-barlanghoz hasonlóan itt is 9.30-tól indulnak turnusok másfél óránként egészen 14.00-ig, a belépőjegy és a fotósjegy ugyanannyiba kerül (előbbi 8 euró fejenként, utóbbi 10), a vezetés pedig szlovák nyelvű, amit ebben az esetben kicsit jobban sajnáltunk.

Üdv a jégkorszakban

A bejárattól az út sok-sok lépcsőn vezet lefelé, a barlang gyomrába, hatalmas jégbuckák között. Érdemes jól felöltözni, ugyanis 0-tól kb. -4 Celsius fokig terjed a hőmérséklet, ami korántsem nevezhető strandidőnek, akármilyen meleg is legyen odakint. Lent aztán mindenféle jégformációval találkozhatunk: oszlopokkal, sztalagmitokkal vagy éppen jégesésekkel - a jeges rész összterülete 9772 m2, térfogata több mint 110 100 m3, és a Nagy teremben a legvastagabb, a hivatalos oldal tanúsága szerint 26,5 m. A jégösszlet folyamatosan cserélődik, bár nem túl gyorsan, úgy nagyjából 1700-2000 évente. Érdekesség, hogy a barlang a Brandt-denevér és a bajuszos denevér legjelentősebb közép-európai telelőhelye, de rajtuk kívül még 10 másik denevérfaj is él itt.

A csillámló jéggel borított alagúton áthaladva úgy érezhetjük, mintha a jégkorszakba csöppentünk volna, de a dimbes-dombos részek is érdekes látványt nyújtanak.

Az azonban feltűnő, hogy a legtöbb helyen igencsak olvadt a jég, az oszlopok, amelyek - úgy tűnik -, valaha még összeértek, most néhol csupán hosszúkás kúpként magasodnak felfelé, és vizesen fénylenek. Vezetőnk csak kicsit beszélt angolul, így nem sikerült egyértelműen kideríteni, hogy a nemrégiben véget ért nyárnak vagy a globális felmelegedésnek köszönhető-e az olvadás, mindenesetre valószínűleg mindkettő hatással van rá.

Régen még korcsolyáztak is benne

Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja 1491 méter hosszú, szintkülönbsége 112 méter. Nagyjából fél kilométer a látogatható rész, így a túra nagyon rövid, arra számítsunk, hogy fél óránál többet nem fogunk bent tölteni. Ezzel szemben 1946-ig egész évben lehetett korcsolyázni benne - bár ez talán már nem lenne jó ötlet, tekintve az emberek általános romboló hajlamát.

Mi az utolsó látogatási napok egyikén, szeptember végén érkeztünk. A barlang sajnos októbertől zárva tart, úgyhogy aki szeretné megcsodálni, annak valószínűleg jövő májusig várnia kell.

Praktikus infók

Belépőjegyek


Felnőtteknek: 8 €
Gyerekeknek (6-15 év között): 4 €
Diákoknak és 60 év felettieknek: 7 €
Fotójegy: 10 € (állvány és vaku használata tilos)

Látogatás: május közepétől szeptember végéig indulnak túrák 9.30-kor, 11.00-kor, 12.30-kor és 14.00-kor hétfő kivételével mindennap

A hivatalos magyar nyelvű weboldalt ide kattintva érheted el.

Cikkajánló