A bükkaljai kis falu, Kács és annak környéke tele van érdekességekkel. Itt él például két fokozottan védett csigafajunkból az egyik, de vannak itt barlanglakások, egy óriási sziklába vájt kőhodály, sőt hajdan még egy vár is áll itt.
Kutatók elsőként jelezték öt inváziós meztelencsigafaj jelenlétét. A friss eredményeikkel így hétre emelkedett az új vagy eddig bizonytalan adatokkal alátámasztott hazai meztelencsigafajok száma.
„Állandó hőfokú forrásokban (langyos hévizekben) és azok kifolyásaiban köveken, a fenéken vagy vízi növényeken, rendesen tömegesen él, pl. a tatai angolkert forrásainak kivezető árkában a kövek már messziről sötétlenek a rájuk telepedett csigák tömegeitől” – áll Soós Lajos 1943-ban megjelent, A Kárpát-medence Mollusca-faunája című művében. Ma más a valóság: cikkünk főszereplőjének már csak négy természetes populációja él a világon, amelyek közül az egyik Kács nevével fonódott össze.
Nagyon figyelmesen kell járnia annak, aki lencsevégre akarja kapni hazánk fokozottan védett puhatestűinek egyikét, mivel a korábban pannon endemizmusnak tartott dobozi pikkelyescsiga valóban parányi, mindennapjainak jelentős részét pedig lágy szárú növények leveleinek fonákján vagy az avarban ténykedve tölti.
Magyarország puhatestűinek egyik viszonylag nagy termetű, jellegzetes háza alapján más fajokkal gyakorlatilag összetéveszthetetlen képviselője.
Nem, nem egy újabb utcán vagy köztéren rendetlenkedő személyről van szó. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mostantól kiemelt figyelmet fordít rá és élőhelyére, kitalálod, mi az?
Azt például tudtad, hogy a csiga a házának a kanyarodási irányát anyai ágon örökli?
Ennek a csigának türkizkék teste pazar látványt nyújt az erdei avarban. Egyesek szerint ez Európa legszebb meztelencsigafaja. Hazánkban védett, és nevével ellentétben nemcsak kék színű lehet, a fehérestől a sötétkékig sokféle árnyalatban előfordulhatnak, de a fémes csillogás mindegyik közös jellemzője.
A természet még most, a 21. században is számos izgalmas rejtélyt tartogat. Japán kutatók például egyes tengeri csigafajoknál felfedezték, hogy azok képesek saját fejüket leválasztani, majd nemhogy mindezt túlélik, de a fejükből új testet is növesztenek. Vajon hogyan csinálják, és legfőképp, miért?
Elsősorban a települések közelében lehet találkozni mindkét most előkerült, invazív meztelencsigafajjal.
Egy friss felmérés szerint milliárdos károkat okozhat a spanyol meztelencsiga Magyarországon, ez az egyik legagresszívebben terjedő konyhakerti kártevő hazánkban.
A spanyol meztelencsiga agresszívan terjed, és nagy károkat okoz a konyhakertekben. Szakemberek most összeállítottak egy kérdőívet, melynek kitöltésével te is segítséget nyújthatsz a védekezési stratégia kidolgozásában.
Visszatelepítették a fekete bödöncsigát eredeti élőhelyére, a Sály falu melletti Vízfő-forrásba, ahonnan korábban kipusztult, de további természetvédelmi beavatkozások kellenek, hogy fenn is maradjon.
Hóban táncoló fák, albínó őz és egy csiga belseje. Ijedségre semmi ok, még mindig a Földön vagyunk, csak épp szemfüles természetfotósok képein keresztül csodálkozhatunk rá a természet különös pillanataira.
Vannak magányos farkasok, és van, aki falkában érzi jól magát. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Lássuk, ki melyik mellett tette le a voksát, legalábbis egy pillanat erejéig, amelyet a Varázslatos Magyarország fotópályázat alkotói el is csíptek.
Párban szép az élet! Barátság, szerelem, no meg egy kis nézeteltérésből fakadó tolltépés, esetleg az életösztön teremt interakciót vadász és zsákmánya között. A természet ezek nélkül a duók nélkül eltűnne, ettől kap életre, így kerek a világ. A Varázslatos Magyarország fotópályázat képeiből válogattunk.
