Ma már nemcsak Budapesten, de a legtöbb a vidéki nagyvárosban is részt vehetünk tematikus városnéző sétákon. Szegeden megismerhetjük például a fűszerpaprika történetét, a századforduló legkedveltebb kávéházait, megnézhetjük az alsóvárosi napsugaras házakat vagy a szecesszió legszebb épületeit. Mi ez utóbbi séta útvonalát jártuk be.
Január 20-án lenne száz éves dr. Sterbetz István nemzetközi hírű ornitológus, vadász-és szépíró. Neve elválaszthatatlanul összefonódott a Dél-Alföld természetvédelmével.
Ezek az eurázsiai sarkvidék tundráin költő kedves kis madarak aránylag ritka vendégeknek számítanak nálunk. Idén pedig a vártnál korábban jelentek meg a kardoskúti Fehér-tónál.
Az enyhe időjárás sok részlegesen vonuló madarat télire is itt marasztalt a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin, de már szép számmal tértek vissza olyanok is, amelyek ősszel mégis elrepültek melegebb területekre.
Miért éppen Nagymágocs? Külsős szerzőnk szerint azért, mert ez a település és környéke egy igazi kis ékszerdoboz, amelyet szinte alig fedeztek még fel. Itt található az Alföld egyik legszebb kastélya, kedves, vendégszerető emberek lakják, és természeti kincsekben is bővelkedik. Mi kell ennél több egy klassz kiránduláshoz?
→ Tovább
Az első szürkemarha-borjak érkezésével megkezdődött az ellési szezon a sóstói és a Montág-pusztai telepeken. Reményeik szerint mindkét állattartó telepen több mint 200 borjú fog születni ebben a ciklusban.
Egyre több daru időzik a kardoskúti Fehér-tónál. Ha mostanában a Dél-Alföldön tervezünk kirándulni, érdemes lesz összekötni egy darunéző túrával a kiruccanást, mert a több ezres darucsapatok alkonyati behúzása a tóra egészen különleges látvány.
Bár a Hortobágyon még mindig százezer felett van a darvak száma, a szegedi és a kardoskúti Fehér-tó, illetve Pusztaszer környékére is napról napra egyre több madár érkezik.
A szokásosnál jóval több vetővirág bújt elő augusztus utolsó napjaiban a kardoskúti Fehér-tó melletti löszfolton, amelynek egyik oka az idei súlyos aszály. De sok más szokatlan érdekességgel is büszkélkedik ez az apró védett virág.
Árpád-kori alapokon, valamikor Mátyás király idején emelték. Dúlta tatár, pusztította török, mégis mindig újjászületett. Óföldeák festő ecsetjére kívánkozó erődtemploma párját ritkító épített örökségünk, amely hófehér falaival, hetyke harangtornyával az oly sokat szenvedett alföldi magyarság élni akarásának jelképe is egyben.
→ Tovább
Kvízünk ezúttal az Alföld déli részére kalauzolja a játékos kedvű országjárókat. Kérdéseink Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megye természeti és kulturális értekeivel kapcsolatosak. Indulhat a virtuális utazás?
Az enyhe tél végi időjárásnak köszönhetően a szokottnál korábban jelentek meg a vándormadarak a hazai tájakon. Egyre népesebb csapatokban érkeznek a Dél-Alföldre is, ahol ezekben a napokban az intenzív madárvonulás miatt érdemes az eget kémlelni.
Idén a szokásosnál kevesebb erdei fülesbagoly választotta telelőhelyül a dél-alföldi településeket. Vajon mi lehet az oka?
A napokban 60 kilométer széles görgőfelhő vonult végig az égbolton Békéscsaba-Hódmezővásárhely vonalon. A jelenség - bár félelmetesnek tűnik - ilyen formájában nem veszélyes.
Jellemzően Észak-Amerika és Észak-Szibéria sarkvidékein fészkelő madár bukkant fel a szegedi Fehér-tónál. A mostanival együtt csupán nyolc alkalommal figyelték meg Magyarországon.
Magyarországon rendkívül ritkán észlelt gatyáskuvikot gyűrűztek meg a szegedi Fehér-tónál. 1951 óta a faj csupán két példányára került itthon jelölőgyűrű, és 2019-ig csak 15 megfigyelési adata volt.
Az Alföldi Kéktúra soron következő szakaszán ezúttal az öttömösi Petróczi-iskolától gyalogoltunk bő 22 km-en keresztül Ruzsáig. A túrabeszámoló első részében meséltünk a Petróczi-iskoláról, a Dugonics-erdőről és a Back-kápolnáról. Most következzen a folytatás.
→ Tovább
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén fészkelő fehér gólyák idén is sok száz fiókát neveltek fel, volt olyan fészek, amelyben öt fióka nevelkedett.
Az Alföldi Kéktúra soron következő szakaszán ezúttal az öttömösi Petróczi-iskolától gyalogoltunk bő 22 km-en keresztül Ruzsáig. Útközben lakott területet nem érintettünk, utunk nagy része erdőben vezetett az egykor betyárok járta léniákon, ösvényeken.
→ Tovább
Idén tavasszal a dél-alföldi térségben nagyon kedvezően alakultak a feltételek a partimadarak számára. A bíbicek és a kanalasgémek viszonylag korán, már márciusban megérkeztek, hamar fészket raktak, így most már fiókáikat etetik. A madárvártákból kis szerencsével megpillanthatjuk a fiókákat tápláló és vezetgető párokat.
