MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2017.03.29. 14:40,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter

Dél-börzsönyi kilátások

Egy túra, ahol egyszerre gyönyörködhettünk a Dunakanyar páratlan látványában, a dél-börzsönyi táj változatosságában és a tavasz pompázatos hírnökeiben.

A börzsönyi tavasz egyik klasszikusnak számító túráját rendezte meg múlt szombaton a BTHE csapata. Idén is a Börzsöny egyik leghangulatosabb településéről, Zebegényből indították a túrát több résztávval. Mi most is a leghosszabbat, a 40 km-es távot választottuk, hogy minél több beleférjen a tájból és a kilátásokból, na meg a tavaszi hangulatból.

 

Fotó: Lánczi Péter

Zebegény


Már a kora reggeli órákban látszott, hogy egy remek túranap előtt állunk. A párás idő ellenére a napsugarak élesen sütöttek át az erdő fái között, és az enyhe hőmérséklet is csak arra biztatta az embert, hogy ezen a napon a szabad levegőt válassza. Aki ezt tette, az nem csalódott, mert a zölddel, sárgával, lilával és fehérrel ébredező természet nemcsak a tél szürkeségében elfáradt és egyhangúvá vált erdőt újította meg, hanem minket is.

 

Fotó: Lánczi Péter

Trianoni emlékmű


Az első kilátást már rögtön a Zebegény feletti kálváriadombról megcsodálhattuk. A stációk és a kápolna mellett itt találjuk a trianoni emlékművet is, amit a 30-as években kezdtek építeni, de végül sosem fejezték be az eredeti tervek szerint. A második világháborút követően a nemkívánatossá vált emlékműveket sok helyen elpusztították. A helyiek ezért a 60-as években vaslépcsőkkel és korlátokkal átalakították kilátóvá. Szerencsére a Trianon-emlékmű napjainkban felújítva és eredeti funkciójában áll a dombtetőn. De hogy zavartalan kilátásban is részünk lehessen, 2014 óta egy faszerkezetű kilátót is építettek az emlékműtől alig száz méterre.

 

Fotó: Lánczi Péter

Az új kilátó


Sárga jelzéseken ereszkedtünk völgyekbe, emelkedtünk hegyoldalakban és kanyarogtunk gerinceken, miközben hol a fák között, hol egy sziklás kiszögellésről nyílt pompás látvány a Dunakanyarra és a szemközti visegrádi hegyekre. A Szent Mihály-hegy oldalában kopár lombok közt már aranysárga a kikelet, és a meredek hegyoldalt odvas keltikék tarka szőnyege borítja. Itt-ott még a hóvirág is felbukkan, de már csak elvétve és az árnyékosabb részeken.

 

Fotó: Lánczi Péter

 Juliánus kilátó

 

Fotó: Lánczi Péter


A kilátásos túránkat már szinte az elején megkoronáztuk a Hegyes-tetői panorámával. A hegytetőn álló Julianus barát-toronyból 360 fokban tekintettünk a tájra, melynek látványát a meredek hegyek közt kanyargó Duna teszi páratlanná. Nagyobb részt ennek az egyedülálló kilátásnak és az épület impozáns, bástyaszerű formájának is köszönheti a népszerűségét a kilátó, melyet a Turista Magazin olvasói januárban az év kilátójának választottak.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás a Juliánusról


A toronytól a Köves-mezőn keresztül vágtunk át a Kapu-hegyre és a Gubacsi-hálásra. Utóbbiról ereszkedve újból megcsodálhattuk a visegrádi hegyeket és a Dunát, ahogyan fordultában körbeöleli a Szentendrei-szigetet. Innen Kismaros kertjei között tettünk egy visszafordító kanyart, majd a Só-hegyre felkapaszkodva és annak gerincén vettük az irányt a Rózsakunyhó felé, ami egykor olyan vadászok menedéke volt, mint Kittenberger Kálmán és Fekete István.

 

Fotó: Lánczi Péter


Az író visszaemlékező elbeszéléseiben meghitten szól erről az erdei menedékről, amit egykoron a híres oroszlánvadász barátjával használtak, ha többnapos vadászatra érkeztek, vagy ha csak a szabadba vágytak a város forgataga elől. Miután a túra egyik frissítő pontja itt volt, ezért a kis kunyhóba is benézhettünk, mely valóban olyan szűkös, ahogy azt Fekete István lefestette. Ez annak ellenére is így van, hogy most a bútorzat és a berendezés is csak minimális.

 

Fotó: Lánczi Péter

Rózsakunyhó


Mielőtt a Gál-hegy és a Nagy-Morgó gerincén újabb kilátásban volt részünk, jelzetlen úton kitérőt tettünk a Nagy-Kelemen-hegyre, ahol a Kittenberger Kálmán által építtetett és használt magaslest is érintettük. Később megint Kismarosra ereszkedtünk, hogy aztán egy újabb visszafordítóval a Csömöle-völgyben folytassuk az utat.
A völgyben az olvadás után most már csak szelíden csordogáló patakon többször is át kellett kelnünk, melynek medrét a levonuló ár igencsak kimélyítette. A patak és az erdő törmelékei között szalamandrát is láttunk, ami a még hűvös tavaszi időben csak lomhán próbált elrejtőzni a kíváncsi szemek elől.

 

 

Fotó: Lánczi Péter

Kittenberger Kálmán magaslese

 

Fotó: Lánczi Péter

Csömöle-völgy


Énekesmadarak harsány nászindulója közepette értünk ki a völgyből, majd Zebegény irányába indultunk, kilátással a Magas-Börzsöny csúcsaira. Persze, innen még messze volt a cél. Előtte érintenünk kellett a Bibervárat, melyből mára szinte semmi sem maradt. A hangulatos Toronyalja-horgásztó tövében álló meredek kis dombon aligha állhatott igazi erősség. Inkább csak egy őrtorony lehetett, ami egykoron az utat figyelte, és amit csak a későbbiekben kereszteltek várra.

 

Fotó: Lánczi Péter

Pusztatorony, avagy a Bibervár egyetlen megmaradt falamaradványa

 

Továbbhaladva szántóföldek szélén vágtunk át a tavaszi szélben a kék jelzésre, ami Törökmező felé vezetett bennünket. Az elmúlt évek alatt komoly szórakoztató élményközponttá fejlődött Törökmező, ami most is gyerekzsivajtól és hangos zenétől zengett. Ezért nem is időztünk itt sokat, a pecsételés után már a zöld jelzésen folytattuk az utunkat. Innen már csak öt kilométer volt hátra a Vizes-árkon keresztül a célig, amit én túratársammal kényelmes tempóban, a következő túráról és új tájak meghódításáról beszélgetve tettem meg.

 Fotó: Lánczi Péter

 

Fotó: Lánczi Péter


Túl voltunk 40 kilométeren és egy kiváló tavaszi túranapon, ami nem szűkölködött sem látványban, sem élményben, annak ellenére sem, hogy nem először jártunk ezen a teljesítménytúrán és vidéken. Aki csak teheti, az most, az elkövetkezendő pár hétben menjen ki a szabadba, és tapasztalja meg saját maga is a természet újjászületését, mert az erdő ilyenkor a legváltozatosabb, és a lombosodás előtt a legtöbb állatot is ilyenkor lehet megfigyelni.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

MESSZELÁTÓ – JULIANUS-KILÁTÓ

DÉL-BÖRZSÖNYI KALANDOZÁS A TÖRÖKMEZŐTŐL A HEGYES-TETŐRE 

TAVASZI VIRÁGZÁS – ELSŐ FELVONÁS






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...