Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2018. január 23.

Dobogókő Zsivány körútján

A vulkanikus eredetű Dobogókő és környéke, földtörténeti eredetéből adódóan mély szurdokvölgyekkel és merész sziklaformációkkal ajándékozza meg látogatóit. Kirándulóútjai közül, a Zsivány-szorosban is gigantikus méretű kőóriásokkal találkozhatunk. 

Dobogókőn, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján évtizedekre tekint vissza a turizmus. Kezdeti népszerűségét - többek között - Magyarországon elsőként működő sípályájának és menedékházának köszönhette, míg napjainkban könnyű autós megközelíthetősége, páratlan panorámájú kilátópontjai növelik látogatottságát. Különböző nehézségű túraútvonalai alkalmasak akár röpke kikapcsolódásra, vagy hosszabb bakancsos megmérettetésre egyaránt.

 


Körsétái közül ez alkalommal az izgalmas Zsivány-sziklákhoz vezetőt választottuk. Míg a főváros környékét és az Alföldet is sűrű köd borította, addig Pilisszentkereszt felett már sütött a nap. A parkoló fizetős ugyan, de így legalább nyugodt szívvel hagyjuk magunk mögött autónkat.

 


Ha a Nagykilátó-büfé-forralt bor háromszögénél többre vágyunk, akkor érdemes a szélrózsa minden irányába mutató jelzőtábla feliratait tanulmányozni. Az ajánlott körtúrákat külön-külön is teljesíthetjük, de felfűzhetjük egy nagyobb hangvételű kirándulás fonalára is. Mivel a Szakó-nyereg irányába vezető Szent Bernát-utat már bejártuk, úgy döntöttünk, hogy inkább a déli irányt választjuk. A kilátás felejthetetlen, mégis minden alkalommal itt kezdjük a látogatást, mivel a panoráma minden évszakban más arcát mutatja. A zord idő ellenére most is sokan időztek. Miután kigyönyörködtük magunkat, elindultunk a menedékház mellett. A báró Eötvös Loránd nevét viselő vendéglátó egység 1898-as átadása óta szolgálja a túrázók kényelmét. Nehéz ellenállni az épület előtt terjengő ínycsiklandó illatoknak, a bográcsokban különböző magyaros ételek rotyognak. Ebédidő szerencsére még nem volt, így könnyebb volt tovább menni. A Matyi büfé kínálatát már jóval könnyebben kerültük ki, bár itt is hosszú sorban várakoztak a melegítő italokra várva.

 


A kék, sárga, piros turistajelzések kombója mentén sétáltunk a Kanyargós-völgy és a sziklák irányába. A napokkal ezelőtt leesett kevéske hó foltosan ugyan, de fehérre festette a tájat, ami különösképpen kedvezett a hangulatunknak. A sok eladó, régi, elhanyagolt üdülő látványa kissé lehangoló, erőteljes kontrasztban áll a fényűző hétvégi házakkal. Az Őzike utcából végre betérhettünk az erdőbe. A Kakas-hegyet a piros körjelzésen közelítettük meg. A Kanyargós-patak fahídján átkelve, a térkép és a leírások szerint egy fenyvesnek kellett volna következnie, de egy kerítéssel határolt nyiladékon kívül sem a csörgedező vízzel, sem az erdő változásával nem találkoztunk. Az úgynevezett „római” út egyenesen a Zsivány-sziklákhoz vezet.

 


A Hideg-lyukat fakorlát védi, kutatási terület, és köveit még hólepel is fedte, így ennek a részletes megismerése is elmaradt. Mivel itt túl sokat nem láttunk, helyette ezért az előttünk magasodó sziklák felé igyekeztünk. Dobogókőtől kb. másfél kilométerre, 590 méteren található a kősikátor. Az ösvényről érdemes balra letérni, hogy a kis rézsű felett a kőtengert közelebbről is megszemlélhessük. A függőleges, helyenként 25-30 méter magas falak egy ferde hasadékot határolnak. A monda szerint IV. Béla sokáig rejtőzködött a kőóriások védelmében, és kincsei számára is itt keresett oltalmat. A szikla üregében elhelyezett értékeket később még az erre portyázó zsiványok sem lelték meg, viszont búvóhelyük biztonságából tartották rettegésben a környéket. Ennek a legendának köszönheti a hegység impozáns képződménye is a nevét.

 


Eredeti rendeltetése szerint kőfejtőként funkcionált, belőle származnak a pilisszentkereszti ciszterci monostor alapjai. Érdemes hosszasan időzni, ha az elrejtett kincseket nem is, de látványos fotótémát biztosan találunk. Óvatosan lépkedjünk, mert az avarral fedett, sáros hegyoldal veszélyes is lehet, könnyen meg is csúszhatunk. Ha van kedvünk, akkor egészítsük ki a piros kört a kékkel, és a műút közelében kerüljünk még egy kicsit. Továbbhaladva részesei lehetünk egy újabb szép kilátásnak. Kis kitérővel, egy dombocskáról egészen a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb-kilátóig tekinthetünk el. A pihenőpadon szép időben el is merenghetünk.

 

 

 


A visszakanyarodó ösvény is még jócskán viseli a 2014-es fagykárok nyomait, a fiatal szálfák helyenként kuszán meredeznek felettünk. A hegyoldalban fakadó Kamilla-forrás pár évvel ezelőtt új foglalást kapott. Rövidesen ismételten az Országos Kéktúra nyomvonalába csatlakozva, egy mélyúton kapaszkodtunk vissza a sziklák aljához. Az erdő sűrűje mögött ismét előttünk magasodtak a Zsiványok. Választhatjuk az eredeti utat is visszafelé, de nem érdemes, mert a Márton-rét tetszetős tisztásán keresztül is átvághatunk. Innen már egyenes, de szelíd emelkedő vezet a szánkópályáig. Beértünk a házak és a parkoló közé, ahonnan a műút mentén a buszfordulóig sétálhatunk. A keresztutcán kimehetünk a Rezső-körútra is, de az aszfalton maradva a Jezsuita Manréza épületén vezethetjük végig pillantásunkat. A Platán étterem is rendszeresen szabad tűzön főzött finomságokkal csábítja a megfáradt vándorokat. Végezetül forró teától remélhetünk enyhülést a téli hidegben.

 

 

 


Dobogókő gyakori látogatottsága ellenére megunhatatlan, számtalan turistaútja közül mindig kínál újat. Változatos arcai miatt minden évszakban más okot ad a kirándulásra, ezért mi is biztosan visszatérünk.

 

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább