MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2015.12.03. 12:00,   Szöveg: Nagy Loránd István,   Fotó: Shutterstock

Dolmányos varjú, a kétszínű károgó

Lassan fél évszázada lesz, hogy a főváros állandó lakosaként tekinthetünk e szürke-fekete tollazatú, rekedt hangú, országszerte viszonylag gyakori fészkelőre. Mindenevő szárnyasként az urbánus lét sem okoz neki gondot, a zárt erdőségeket viszont nagy ívben elkerüli. Vetési rokonával ellentétben nem telepesen fészkel, ráadásul természetvédelmi oltalomban sem részesül.

Fotó: Shutterstock

 

A verébalakúak (Passeriformes) rendjének varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó dolmányos varjú (Corvus cornix) testhossza 44–52 cm, szárnyfesztávolsága 82–100 cm, tömege 360–650 gramm. Ezen paramétereivel akár vetési (C. frugilegus) vagy kormos varjúként (C. corone) is eladhatná magát, kétszínű tollruhája viszont azonnal lebuktatná, így inkább nem kockáztat, s beéri az önálló faji státussal.

Utóbbi valószínűleg nem nyugtatja meg teljesen, ezért előszeretettel áll párba a kormos rokonnal, hogy aranyos – mindkét szülőfaj jegyeit magukon viselő – hibridekkel örvendeztesse meg a természetet és a terepi határozás szépségeinek hódoló madarászokat. Magyarországon általánosan elterjedt. Főként mezőgazdasági területekkel szomszédos erdőfoltokban, utak menti erdősávokban, ártéri ligeterdőkben és nagyobb parkokban telepszik meg.

 

Fotó: Shutterstock

Budapesten sem válogatós – vékony ágakból épített fészkét magas fák lombkoronájának csúcsába, olykor magasfeszültségű vezetékek tartóoszlopaira rakja. A tojó közel három hétig kotlik a 4-6 tojás alkotta fészekaljon, a család pedig a fiókák kirepülését követően is sokáig együtt marad. A dolmányosok elsősorban ízeltlábúakkal, férgekkel és csigákkal táplálkoznak, de talajszinten szaladgáló apróbb gerinceseket és sekély vizekben tevékenykedő halakat is képesek zsákmányul ejteni. Desszertként jöhetnek a különböző gabonamagvak, no és természetesen a dögök, amelyekből mindenfélére rájárnak, ha tehetik. A menü tehát több mint változatos.

 

Irány Budapest

A dolmányos varjú az 1970-es években jelent meg a fővárosban. Jól érzi itt magát, de nem azért döntött a beköltözés mellett, mert unatkozott volna vidéken. Leginkább az üldöztetés – vadászat, gyérítés, mérgezések, csapdázás – elől menekült, hiszen évszázadok óta mezőgazdasági kártevőként tekintenek rá (a gazdák). A város viszonylag nyugodt, bár erősen fragmentált élőhelyei jóval kevesebb kihívást tartogatnak, a lakosság szerveshulladék-termelésének köszönhetően pedig a „kukafalatok” is felkerülhettek az étlapjára.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015 novemberi számában.
 

És ilyen, amikor a dolmányos varjú házi kedvenccé avanzsál.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Haris, nemcsak bujkáló, de 2016 madara is

Érdemes kockára fagyni az Öreg-tónál - videóval

Még több madaras hír






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...