Megérkezett az első fekete gólya Gemencbe
Úgy tűnik, a gólya jól érzi magát nálunk: a madarat a fészkét szemlélve pillantották meg, ahol békésen pihent.
Úgy tűnik, a gólya jól érzi magát nálunk: a madarat a fészkét szemlélve pillantották meg, ahol békésen pihent.
A Dél-Amerikában honos nutria az ország több pontján jelen van már. A Dráva mentén 2023 végén figyelték meg az első példányt, azóta számos közeli vízfolyás mellett is észlelték jelenlétüket.
A kismadár már több napja kuksolt a virágok között a belegi vasútállomás ajtajától másfél méterre, amikor elvitték.
Tömegesen fordul elő jégkorszaki maradványfajunk a dél-mezőföldi lápréten, így virágzáskor sárgába borul az élőhelye. Védett, és bármennyire szép, nem szabad leszedni!
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa húsvét előtt kapta a telefonhívást, hogy kismókust találtak valahol. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy egészen másról van szó.
Nárcisznapot tartanak április utolsó vasárnapján Babócsán, ahol a Basa-kertben festői látvánnyal és illatozó nárciszszőnyeggel nyűgözi le a látogatókat Európa egyik legnagyobb egybefüggő virágzó nárciszmezője.
A nemzetipark-igazgatóságok munkatársai ezúttal olyan kevésbé ismert kiránduló célpontokat, ösvényeket ajánlanak nekünk, amelyek márciusban talán a legszebbek, mégse tudunk róluk.
Védett vadvirágunk több száz főből álló állományára bukkant a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
Az első halászsasok a napokban érkeztek Magyarországra, ahol elsősorban a nagyobb halastórendszerek térségében tűnik fel egy-egy példány. Ez a nálunk ritkán felbukkanó fokozottan védett madár nemcsak szép, de vadászati technikája is igen látványos.
Ez a bájos kis virág szerepelt már kétforintos hátlapján, napjainkban a villányi borok védjegyeként tűnik fel a palackcímkéken. Egy friss fotó szerint pedig a januári „tavaszban” virágba borult egyetlen magyarországi élőhelyén. Tudod, melyik ez a fokozottan védett növényünk?
Átadták Pécsett a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felújított székházát, Natura 2000 bemutató múzeumszobáját és az újonnan épült Pintér-kerti panorámakilátót.
Bács-Kiskun megyében két természetvédelmi területet, a dávodi Földvári-tavat és a karapancsai erdei tavakat hozták rendbe, valamint a Duna–Dráva Nemzeti Park részét képező Berzencei-réteken sikeres vízháztartás-javító beavatkozásokat hajtottak végre.
A Cigány-hegyi-kilátót és az Óbányai-völgy turistapihenőjét is újjávarázsolták.
Voltatok már madárgyűrűzésen? Én még sosem, de akkora élmény volt, hogy már a madárgyűrűző tábort fontolgatom. Ha szereted a madarakat, ha nem, ez akkor is tetszeni fog. Nehogy kihagyj egy ilyen tapasztalatot, elmondjuk, miért.
Szentától nem messze, Kaszó község határában található egy kevesek által ismert, de annál látványosabb hely. Magyarországon egyedülálló terület, fűzlápok, zsombékosok, úszólápok, gyékényesek vízi birodalma, a mérsékelt égövi őstermészet egy megmaradt kis szigete sajátos mikroklímával és növényvilággal. A Belső-Somogy zöld szívében, a Baláta-tónál jártunk.
A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Üde rétek tanösvénye mentén most kezdtek virágozni a gyönyörű kockásliliomok. A védett növény mára Európa-szerte megfogyatkozott, épp ezért Dráva menti állományát is évről évre felmérik a nemzetipark-igazgatóság munkatársai.
A fagyok még csak most jönnek, egyes helyeken azonban már találkozhatunk egy-egy kósza hóvirág- vagy tőzikefolttal. De mire fel ez a nagy sietség?
A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kameracsapdája vadmacskát, aranysakált és vidrát is rögzített már, most pedig egy szarvasrudli bóklászik előtte.
Az öt sír közül most a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata kezdődött meg.
Országosan nő a szalakóták száma, hála a Magyar Madártani Egyesület (MME) projektjének, most újabb megyében fészkel bizonyítottan a színpompás madár.
Nemrégiben nyitotta meg újra kapuit Magyarország egyik leglátványosabb kastélya.
Összegyűjtöttük a kedvenc magyarországi kilátópontjainkat.