MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.02.10. 07:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Gulyás Attila

Egy megújult túramozgalom: Vértesi Tájjáró

Tizenöt év múltán újra életre kelt egy nagy múltra visszatekintő, majdnem teljesen elfeledett túramozgalom, amely a vérbeli kilométer-gyűjtögetők számára kihagyhatatlan élményekkel szolgál. 

Keresztül-kasul a Vértesen: akár ez is lehetne a Vértesi Tájjáró túramozgalom alcíme, miután hét különálló túraútvonalával és felkeresendő látnivalóival nem csupán bejárja, de alaposan meg is ismerteti velünk a hegység természeti, történelmi és kulturális értékeit. Közel 150 kilométeren keresztül erdőkben, vadregényes szurdokokban és sziklás ösvényeken fedezhetjük fel a hegység látványos és változatos formáit, állat- és növényvilágát. Az erdő mélyén álló várromok, valamint a települések különböző kulturális intézményeinek felkeresésével a Vértes vidékének izgalmas és gazdag történelmét ismerhetjük meg. A hét hosszabb-rövidebb utat magában foglaló túramozgalmat a Vértes páratlan hangulata teszi egyedülállóvá, de kétségtelenül a szervezők által kiválasztott nyomvonalak azok, amelyek bejárásával nemcsak igazi természetjáróvá, de a környék ismerőjévé is válunk.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Vértest hosszában átszelő Országos Kéktúra és a Közép-dunántúli Piros túra szakaszai a hegység fő turistaútvonalai, amelyek egyben a Vértesi Tájjáró részei is. A kultikus kék és piros utak mellett három zöld jelzést is követünk a túráink során, de a Vértesi panoráma-tanösvényen szintén végighaladunk. Ezekről az utakról és a főbb látnivalókból adunk egy kis ízelítőt, hogy bemutassuk a túramozgalmat, illetve hogy felkeltsük az érdeklődést a sokszínű Vértest iránt.

 

Kéktúra a Vértesben

 

A vértesi szakaszán 47 km-es kék út már önmagában is rengeteg szépséget és élményt tartogat. Szárligettől a szinte újjáépített váráról elhíresült Csókakőig olyan vadregényes szurdokokat érintünk, mint Mária-szakadék, a Gánt feletti Pap-völgy, az Antal-árok, avagy a Csókakő feletti, sziklaóriásokkal büszkélkedő Vár-völgy. Az Északi-Vértes nem túl magas, de meredek hegyei között megbúvó Vitányvár romantikus romjainak látványa minden történelmet kedvelő túrázó fantáziáját beindítja. A romos falak közt nem csupán a várral kapcsolatos mondák és legendák történetei elevenedhetnek meg előttünk, de a páratlan kilátást is élvezhetjük a környező hegyekre. Utunk során várromot Várgesztesen is találunk, de a gazdátlan, rossz állapotban lévő, kerítéssel körbevett épület sajnos igen szomorú képet fest. Nem is oly régen turistaház üzemelt itt, és a vár tetejére is fel lehetett menni, igaz, a kilátás nagy részét a környező fák már régen is kitakarták.

 

Fotó: Gulyás Attila

Bélyegzés Kőhányáson

 

A kékről egy kis kitérővel érdemes a felkapaszkodni a Csáki-vár romjaihoz, viszont Csókakő messziről is ragyogó erőssége a turisták kihagyhatatlan úti célja. Falairól páratlan kilátás nyílik a Zsámolyi-medencére, de a környék sziklás hegyoldalaira is, amelyek a hegység déli peremét képzik. Utunk során érintjük az egy utcából álló, közigazgatásilag Gánthoz tartozó Kőhányást, ahol a festői kápolna mellett pihenő- és pecsételőhely is fogad minket. Várgesztesen és Gánton pedig egyaránt találunk szállást és meleg ételt, tehát ezeken a helyeken a vándorok mindig tudnak frissíteni.

 

Piros úton

 

A Közép-dunántúli Piros túra 43 kilométeren keresztül, viszonylag elenyésző szintemelkedéssel kanyarog Szártól Mórig. A hangulatos erdei ösvényeket hol nyílt erdészeti utak, hol süppedős, löszös terep váltja, attól függően, hogy éppen a Vértes melyik részén járunk. A kevéske kilátást tartogató túra során érdemes egy pár száz méteres kitérőt tennünk a piros háromszög jelzésen a körtvélyesi kilátópontra, ahonnan a hegység belsejébe pillanthatunk be. A közeli völgyben megbúvó Szép Ilonka-forrás a Vértes azon kevés helyei közé tartozik, ahol vizet tudunk vételezni. A forrás mellett egy közelmúltban épített faházikó és egy felújított padgarnitúra teszi kényelmessé az erdei pihenést.

 

Fotó: Gulyás Attila

Majkpusztán a kastély mellett a remetelakokat is megcsodálhatjuk 

 

Majkpusztán a felújított Esterházy-kastélyt és a „néma” kamalduli szerzetesek remetelakásait csodálhatjuk meg a hatalmas jegenyékkel és más pompás növényekkel díszített parkban, de a közelben fekvő halastó és a műemlék vízimalom is egyedi látnivalót tartogat. Az Oroszlánytól Mórig tartó szakasz vegyes képet fest a tájról. Fiatal akácosok, kiszáradt feketefenyvesek és gyertyánosok váltják egymást. Sok helyen látszanak az évtizedeken át tartó bányászat és a helytelen erdőgazdálkodás nyomai, de a természet gyógyító munkája szépen lassan kezdi helyreállítani ezeket a részeket. Sőt, vannak olyan szakaszok, ahol kimondottan hangulatos erdőrészekben gyalogolhatunk, illetve egy-két (vízimadaraknak is otthont adó) látványos bányatavat is érintünk.

 

Fel a Zuppa-tetőre

Fotó: Gulyás Attila

Kilátás a Zuppa-tetőről Szárligetre

 

Szár és Szárliget között, a hegység peremén találjuk a mindössze 384 méter magas, de környezetéből markánsan kiemelkedő Zuppa-tetőt. A fehér sziklákkal tarkított hegytetőről elénk táruló panoráma a rövid, mintegy 6,5 kilométeres kirándulásunk csúcspontja. Dél felé a Zámolyi-medencét és a Velencei-hegységet szemlélhetjük, szemben a Nagy-Csákány erdős és meredek oldala emelkedik, északnyugaton pedig Szárliget utcái látszanak, illetve a háttérben, kisebb-nagyobb hegyek mellett, Tatabánya is feltűnik. Keleti irányban a fák közt rálátni a Nagyegyházi-sziklákra és a Lófingató-hegyre. A Zuppa-tető csúcsát és egyben koronáját egy kereszt és egy zászlótartó rúd jelképezi.

 

Csákberénytől Pusztavámig

 

Nemcsak hosszában, de széltében is átkelünk a Vértesi Tájvédelmi Körzeten. A hegység déli peremén található Csákberényből indulva a zöld turistaúton érünk át a nyugati oldalon fekvő Pusztavámra, és ezen a 19 kilométeres úton is ízelítőt kapunk a Vértes roppant változatos növényvilágából. Délről indulva árvalányhajas hegygerincekre kapaszkodunk fel, aztán tölgyesben és bükkösben haladva fedezzük fel az erdő fái közt megbúvó történelmet.

 

A Gerencsérvár nem tartozik a leglátványosabb várromok közé, de a zöld lombok között némán álló falak és a Vár-forrás igazán megéri a kitérőt. Nem is gondolnánk, hogy a mára csak sziklákra emlékeztető, habarcsos kőkupacok között 1440-ben az ellopott Szent Korona is megfordult. Szerencsére a Vértes várairól és történelméről több könyvet is fellapozhatunk, amelyek olykor sokkal szórakoztatóbbak, mint a történelemkönyvek száraz adatai. Mielőtt a vártól Pusztavám felé vennénk az irányt a zöld vár jelzésen, egy 2 kilométeres kitérőt is tehetünk a hajdani Vértesszentkereszt látványos kolostorromjához, amelyről azért fontos tudni, hogy kerítéssel elzárt területét csak meghatározott időpontban lehet látogatni.

 

Csákvártól a rugógyárig

 

Fotó: Gulyás Attila

Vérteskozma festői látképe

 

A környék másik zöld jelzésű útja a hegység keleti részét tárja fel egy 30 kilométeres túrával. A Csákvárt és környékét megkerülő ösvény zömében völgyekben és hegyek oldalában kanyarogva vezet szinte szintemelkedés nélkül egészen a rugógyári célunkig. Persze fordítva is teljesíthetjük a távot, amely során két olyan csodás helyet is érintünk, mint a Vitányvár és a Szép Ilonka-forrás, amelyeket a kék és a piros jelzésen már korábban is felkerestünk. Ezek mellett új felfedeznivalók is várnak ránk, amelyek főleg a mesebeli falvak kedvelőit fogják lázba hozni. A festői környezetben fekvő egyutcás Vérteskozma ma üdülőfalu. Egységes és rendezett portáival, kertjeivel a vértesi táj páratlan kincseként gyönyörködteti az itt megpihenőket és az áthaladó turistákat. Természeti látnivalóként a Sárkány-lyuk-völgyben vezető, Köves útra keresztelt, hangulatos ösvény szolgáltat egyedi túraélményt.

 

Csákberényi körutazás tanösvénnyel

 

A Csákberényből induló két különálló, nem túl hosszú utat akár egy túranapba is belesűríthetjük. A zöld kereszten haladva – az egyébként kevés természetes kilátást tartogató Vértes – csodálatos, sziklás terepről tekinthetünk le a Zámolyi-medencére és a Móri borvidék szőlőire. A táj egyik legszebb panorámáját a Kopasz-hegy sziklagyepes környezetéből szemlélhetjük, amely nagyszerű piknikezőhely is egyben. Az egykor szebb napokat látott Maurer-kunyhótól északi, majd keleti irányba fordulva az Ugró-, avagy másik nevén Köves-völgy izgalmas sziklaüregeit és barlangjait érintjük egy vadregényes ösvényen, amely végül visszavezet Csákberénybe.

 

Fotó: Gulyás Attila

Vadászati és erdészeti múzeum Csákberényben

 

A csupán 4,6 kilométeres Vértesi panoráma-tanösvényt a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumtól indulva járhatjuk végig. A túramozgalom kiírásában szereplő múzeum a tanösvény mellett önmagában is egy felkeresendő pont, amely a vértesi vadgazdálkodás és erdészet történetét hivatott bemutatni. A tanösvény köves ösvényén nem csupán egy kellemes sétát tehetünk a környéken, hanem az információs táblák segítségével megismerhetjük a hegység lejtőire, völgyeire jellemző természetes és ember alkotta környezetet. A talajviszonyoktól és domborzattól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, bükkösök és cseresek váltják egymást.

 

Hasznos tudnivalók a túramozgalomról
Bárki csatlakozhat a túramozgalomhoz, csupán be kell szereznünk a Hegyek Vándorai Turista Egyesület által kiadott igazolófüzetet. A túrák útvonalait időkorlát nélkül, bármilyen irányban, akár szakaszolva, de csak gyalogosan lehet végigjárni, amelynek tényét a füzetben meghatározott módon kell igazolni. Ha az igazolásra nincs más mód, a helyszínen készített – a túrázót és a felkeresendő pontot egyaránt ábrázoló – fotót is elfogadják. Azoknak a túrázóknak, akik 2017. december 31-ig teljesítették az Országos Kéktúrát vagy a Közép-dunántúli Piros túrát, nem kell ismételten bejárniuk azok útvonalait, csak a teljesítésük számát és idejét kell beírniuk a megfelelő helyre. A felkeresendő látnivalók, intézmények esetében a szervezők csakis a füzetbe beragasztott belépőjegyeket fogadják el igazolásul, ugyanis ezen helyek megismertetése a cél, nem csupán a bélyegzőlenyomatok begyűjtése. A teljesítés után az igazolófüzetet az egyesület címére kell eljuttatni, majd az elbírálás után az arra jogosult postai úton megkapja a túramozgalom egyedi fémjelvényét, amely egy vérbeli jelvényvadász gyűjteményéből semmiképpen sem hiányozhat.

A Vértesi Tájjáró igazolófüzetét a Hegyek Vándorai Turista Egyesülettől (www.hvte.hu) szerezheted be.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. áprilisi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolódó cikkeink:

A Vértes legpazarabb tájain 

Várak és romok a Vértesben – 1. rész

Várak és romok a Vértesben – 2. rész

Hetvenhét kilométer a Vértesben

Két keréken a Vértesben

Fehér sziklák a Vértes alján 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. július
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...