A hullócsillag-vadászathoz elengedhetetlen a tiszta égbolt, egy jó fotós felszerelés állvánnyal, alapos tervezés, hogy mikor és hol érdemes lesben állni, megfelelő technikai felkészülés és sok-sok türelem.
Kaszás Gergőnél ezek a feltételek mind adottak voltak, amikor ezeket a szerkesztőségünkbe beküldött képeket készítette. Ezúton is köszönjük neki!
A fotók mind idén készültek, de nemcsak a mindenki által ismert Perseidákat láthatod most, hanem tavaszi hullócsillagokat is mutatunk. Gergő a képek elkészítésének körülményiről írt nekünk.
A Perseidák meteorraj vadászatára indultunk a Visegrád feletti Prédikálószékre, de sajnos a Börzsöny felett nagyon erős felhősödés volt. Így a déli fekvésű oldalról, a Vadálló-kövekről próbáltam megörökíteni a hullócsillagokat.
Kattints a fotóra a nagyobb képért!
Az elkészült panorámafotó, amin a Tejút is szépen kirajzolódik, 29 képből áll. A fotóhoz szükséges „képszeletekre” próbáltam annyit exponálni, hogy legalább egy hullócsillag rákerüljön, ez maximum 10-15 fotó lehetett, mivel a föld forgása miatt sokáig nem játszadozhattam, hiszen akkor lehetetlen lett volna összeilleszteni a végleges képet.
A panoráma összeillesztése során előnyben részesítettem azokat a képeket, amin láttam meteort, így az összes hullócsillag, amit elcsíptem ezen az estén, mind egy fotóra került. Utómunkánál a radiáns meteorjai minimális geometriai korrigálásra és beforgatásra szorultak. A fotón alul látható egy repülő is, illeve fölötte valószínűleg egy műhold, de a többi fénycsík egy-egy meteor a Perseidák rajból.
A következő kép Kiskőrös mellett készült idén augusztusban. Hullócsillag nélkül is kedvelem a magányos fa kontra csillagos égbolt fotókat, de itt extraként egy óriási Perseida meteor pont a fa fölé pottyant.
Kattints a fotóra a nagyobb képért!
A fotó érdekessége, hogy a horizonton látható citromsárga fény nem fényszennyezés, hanem a felkelő nap első fényei, ugyanis a fotó 3 óra 44 perckor készült, és ekkor a csillagászati értelemben vett sötét már rég elmúlt. Ezért is látszik a fotón az égbolt inkább kék színűnek. A kép jobb oldalán pedig az Androméda galaxis is jól megfigyelhető.
Az egyik legismertebb meteorraj, amiről elsőként egy Kr. u. 36-ban Kínában tett megfigyelés tesz említést. A rajról számos kínai, japán és koreai feljegyzés származik a 8-11. századból, de ezután nem igazán találni említésre méltó adatot egészen a 19. századig, amikor újrafelfedezik ezt gyönyörű égi jelenséget. Egészen pontosan 1835-ben Adolphe Quetelet Brüsszelben tett feljegyzésében említi újra ezt az augusztusban megfigyelhető, Perseus csillagképből érkező meteorrajt. És ekkortól hívják Perseidáknak is. A népnyelvben Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett meteorok első tagjai már július közepétől megfigyelhetőek. Az óránként megjelenő hullócsillagok száma fokozatosan nő, augusztus elején 5, majd 10-ére már akár 15 meteor is látható. A megfigyelési maximumhoz közeledve rohamosan nő a meteorok száma, és a csúcs időszakában 50-80, de akár 100 feletti hullócsillagot is megfigyelhetünk. Ezután hirtelen csökken az aktivitás, augusztus 20-a után óránként már egy Perseidára számíthatunk.
A harmadik fotó Kiskunhalas közelében készült május közepén. Ebben az időszakban a Éta Lyridák meteorrajból láthatunk pár szép fényeset, amikor tiszta idő esetén fürkésszük az éjjeli égboltot.
Kattints a fotóra a nagyobb képért!
A fotón a Tejút centrumát láthatjuk három meteorral és pár átsuhanó műholddal. A kép 6 fotót, azaz 6 x 20 másodpercnyi anyagot tartalmaz. A kép részletgazdagságát a tiszta időnek, a nyugodt légkörnek és a fényszennyezéstől mentes területnek köszönheti.
Az április 20-a környékén érkező aktívabb Lyridák meteorraj az ismertebb. Az Éta Lyridák szintén a Lant csillagképből érkezik, és május elejétől a közepéig látható a Földről. Az éjszakánként 1-3 meteor általában halványabb, mint a korábban érkező Lyridák tagjai. A raj szülőégiteste a C/1983 H1 (IRAS-Araki-Alcock) üstökös, amely 1983. május 11-én 4,67 millió kilométerre haladt el bolygónk mellett, ez a harmadik legközelebbi üstököstávolság a történelmi idők folyamán.
Hogy igazából egész évben láthatsz hullócsillagot?
Mivel az augusztusi kiemelkedő aktivitást mutató Perseidák kapja a legnagyobb figyelmet, lehet sokaknak újdonságként hathat, hogy az év bármely napján megpillanthatunk egy hullócsillagot a tiszta éjszakai égbolton. Hogyan is gondolhatnánk, hogy augusztuson kívűl nem történik semmi a világűrben? A világegyetem állandó változásban van, bolygók, üstökösök, naprendszerek születnek és pusztulnak el folyamatosan, így meteorrajból is akad jó pár. Íme egy naptár, ahol megnézheted, mikor, melyik meteorraj halad el és figyelhető meg éppen a Föld közelében: kattints ide.
Hogy a meteor, meteorit és a meteoroid ugyanaz, de mégse?
- meteoroidnak nevezik azt a viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd testet a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük. Amikor egy bolygó légkörébe lép, a meteoroid a súrlódás hatására felhevül és részben vagy teljesen elpárolog.
- meteornak vagy hullócsillagnak nevezik a légkörbe belépő meteoroidot, ami a légkörbe belépve, a légellenállás okozta súrlódás hatására felforrósodik és fényt bocsát ki, illetve fénycsóvát húz maga után. Ez maga a meteor vagy hullócsillag.
- meteorit az a világűrből származó természetes objektum, ami a Föld (vagy egy másik égitest, például a Hold, a Mars stb.) felszínével való ütközéskor nem semmisül meg.
Röviden tehát a meteoroid az, ami az űrben mozog, meteor az, ami a légkörbe beérve hullócsillagként fénycsíkot húz maga után, meteorit pedig az, ami végül földet is ér.
Források: Wikipédia, bootesvoid.com (Pető Zsolt meteoros blogja)
Kapcsolódó cikkeink:
Harminc nap alatt a Tejút körül
Galaxisvadász akcióban - Interjú Bagi László asztrofotóssal
Az éjszaka, ahogy még sosem mutattad
