MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.08.27. 09:30,   Szöveg: Pálvölgyi Krisztina / TM,   Fotó: Koloszár András, Körmendy Zizi

Elleptek minket a bogarak

Ormányos, szarvas, dísz, lágy, ezüstös, foltos, feketevégű és sárgalábú. Képtelenség lenne felsorolni minden jelzőt ebből a gazdag formavilágból. Íme, a bogarak!

A Föld állatvilágának túlnyomó részét a rovarok teszik ki, közülük is a bogarak alkotják a legnépesebb rendet. Biztos lehetsz benne, hogy minden ötödik élőlény valamilyen apró fedelesszárnyú. Eddig közel 400 000 bogár kapott valamilyen tudományos nevet, azaz ennyit ismerünk, viszont különböző becslések szerint 1, vagy akár 100 millióra is tehető a még fel nem fedezett fajok száma. E cikkünk az előző rovaros összeállításunk folytatása, amit ide kattintva nézhetsz meg. A szerkesztőségünkbe érkezett bogárfotókat és szereplőiket pedig most mutatjuk be, sőt, cikkünkből azt is megtudhatod, mitől is lesz bogár egy rovar. Lássuk!

 

Aszat-púderbogár (Larinus sturnus)
Magyarországon nem védett

 

Fotó: Koloszár András


Ez az érdekes ábrázattal rendelkező kis, fekete alapon sárga foltos bogár egész Európában elterjedt, és mint a legtöbb púderbogár, ez a faj is a bogáncs és az aszatféléken található meg. Előfordulhat közönséges bojtorjánon, pókhálós bojtorjánon és búzavirágon is.

 


Pézsmacincér (Aromia moschata)
Magyarországon védett
Eszmei értéke: 5 000 Ft

 

Fotó: Koloszár András


Az egyik legszebb magyarországi cincért láthatjuk, nevét jellegzetes, fanyar illatáról kapta. Főként ártéri füzesekben terjedt el és júniustól augusztus végéig találkozhatunk vele. Szivárgó fanedvekkel táplálkozik, nappal a fűzfák kérgén mászkál, vagy néha virágokat látogat. Repülni is nappal, de rendszerint a délutáni órákban szokott.

 

Bogár vagy rovar?

Biztosan bogárral van dolgunk, ha a vizsgált kis élőlényre a következő tulajdonságok mindegyike együttesen igaz:
- a két pár szárny közül az első pár elvesztette erezetét és kemény, kitines szárnyfedővé módosult, ami befedi a hátulsó hártyás szárnyat, a közép- és utótort, valamint a potrohot
- előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt
- a szájszervek rágó típusúak
- teljes átalakulással fejlődnek
- a kifejlett egyedek csápja 11 vagy ennél kevesebb ízből áll


Tehát a fenti tulajdonságokból egy rovar esetén külön-külön és akár egyszerre több is igaz lehet, de egy bogár attól lesz bogár, hogy ezek mindegyike igaz rá.

 

 

Sárgalábú álcincér (Oedemera flavipes)
Magyarországon nem védett

 

Fotó: Koloszár András


Az álcincéreknek hozzávetőlegesen 100 nembe sorolt 1500 faja van és minden állatföldrajzi régióban előfordulnak. Magyarországon 26 fajuk fordul elő. A kifejlett álcincérek nagy része pollenfogyasztó, főleg tavasszal találhatunk rájuk lágyszárú növényeken, virágzó cserjék és fák (bodza, berkenye, kőris) virágzatán. A fajok másik része korhadó fákon, fakéreg alatt fordul elő. Mindenevő bogarak, és mivel habitusuk kissé emlékeztet a cincérfélékre, innen ered magyar elnevezésük is.


A képen látható combos példány egy hím sárgalábú álcincér, e faj nőstény egyedeit pedig úgy ismerhetjük fel, hogy azok hátsó lábának combja vékony.

 

 

Feketevégű lágybogár (Rhagonycha fulva)
Magyarországon nem védett

 

Fotó: Koloszár András


Ennek az okkerbarna, máskor sárga színű bogárnak a szárnyfedői nem takarják el teljesen a potrohát, hanem annak csúcsa mindig látható. Virágos rétek lakója, ahol a vadkömény, a murok, a podagrafű, az angyalgyökér és sok más növény virágain figyelhetjük meg. Az imágók és a lárvák ragadozó életmódot folytatnak, és főleg káros rovarokat pusztítanak. A kifejlett példányok magas tápértékű anyagokkal táplálkoznak, nektárt szívnak, vagy lágy kültakarójú rovarok, például levéltetvek testét fogyasztják.

 

 

Szemfoltos cincér (Mesosa curculionoides)
Magyarországon nem védett

 

Fotó: Koloszár András


Egész Európában (a nyugati szélek kivételével) megtalálható, keletre egészen Koreáig. Alapszíne fekete, de sűrű szőrzete miatt szürkének látszik. Magyarországon a hegy- és dombvidékek lombos erdeiben gyakori, de az alföldi erdőkben is előfordul. Lárvái lombhullató fák kérge alatt, illetve a fában élnek, általában mélyen, de a kéreg közelében is láthatók rágásnyomai. Életciklusa 2-3 évig tart. Tápnövényei közé tartoznak: jegenyefenyő, szelídgesztenye, mogyoró, bükk, fügefa, borostyán, dió, vörösfenyő, lilaakác. Nappal többnyire elrejtőzik, inkább éjszaka aktív.

 

 

Ezüstös levélbarkó (Phyllobius argentatus)
Magyarországon nem védett

 

Fotó: Koloszár András


Az alapszínében amúgy fekete ezüstös levélbarkó élénkzöld, fémesen csillogó színét a testét borító pikkelyek adják. Magyarországon a leggyakoribb ormányosbogár-faj, hazánkban szinte minden erdős területen gyakori. Elegyes lomberdők, elvadult parkok és öreg kertek lakója, főleg gyümölcsfákon található, fenyőféléken ritka, de ott is előfordulhat. A kifejlett bogarak a leveleket fogyasztják, a fenyőtűket pedig a hegyükön kezdik ki.

 

A bogarak legjei

A legnagyobb - Óriáscincér (Titanus giganteus), 170 mm hosszú Brazíliából ismert bogárfaj

A legnehezebb - Góliátbogár (Golianthus sp.), 100 grammos súlyával érdemelte ki ezt a címet

A legkisebb - Paránybogár (Scydosella musawasensis), ez a bogár 325 mikrométer "hosszú" (1 mm = 1000 mikrométer)

 

Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), ami 2017-ben a Magyar Rovartani Társaságtól megkapta az Év rovara címet. 

 

Nagy fenyvesdíszbogár (Chalcophora mariana)
Magyarországon védett
Eszmei értéke: 5 000 Ft

 

Fotó: Koloszár András


Teste 23-32 mm hosszú, hazánk legnagyobb díszbogárfaja. Előtora és középtora szorosan illeszkedik egymáshoz. Hazánkban a Dunántúlon őshonos (Bakonyalja, Mecsek, Nyugat-Dunántúl), valamint telepített fenyvesekben is gyakori. Az imágókat kivágott vagy lábon álló, de elhalt fákon találjuk, kedvelik a meleget és a napfényt, nagy hőségekben a legaktívabbak, és ilyenkor igen gyorsan repülnek. Tápnövényeiken napoznak, mászkálnak vagy virágokat látogatnak.

 

 

Tölgymakkormányos (Curculio glandium)
Magyarországon nem védett

 

Fotó: Koloszár András


Hazánk tölgyeseiben mindenhol elterjedt és nagyon gyakori. Ez a kedves és ártalmatlannak tűnő bogárka a tölgy makktermésének fő károsítója. Ezen kívül tápnövénye lehet még a szelídgesztenye, a bükk, a mogyoró, sőt a cseresznye és a kecskerágó is. A nőstények a makkokba rakják le petéiket. A lárvák a makk belsejében fejlődnek, majd kirágják magukat, és végül a talajban bábozódnak be. Az imágók a következő évben kelnek ki, és mivel a bábozódási idő és az imágók kikelésének időpontja változó, tavasztól őszig bármikor találkozhatunk kifejlett példányokkal.

 

Tudtad, hogy az ormányosok vannak a legtöbben?

Az ormányosbogár-félék (Curculionidae) a bogarak rendjének legnépesebbje. Világszerte mintegy 50-60 ezer faja található meg, ezzel kiérdemelte a legtöbb fajt számláló rovarcsalád címet. Magyarországon több, mint 900 fajukat ismerjük, de ez a szám folyamatosan emelkedik. Nevüket ormányszerűen megnyúlt fejükről kapták, és ez az ívesen az előtor alá hajló nyúlvány tulajdonképpen a szájszervük. Formája rendkívül változatos, a hosszú és hegyes végűtől a rövid és tömzsi változatig minden előfordulhat. A barkóknak nevezett fajok ormánya rövidebb, széles és lapos, más fajoké akár testüknél hosszabb is lehet.

  

Csalán-levélbogár (Dlochrysa fastuosa)
Magyarországon nem védett

 

Fotó: Körmendy Zizi


Előfordulhat Nyugat-, Közép-, Kelet-Európától egészen Japánig. A vizenyős, nyirkos helyeket kedveli, egész nyáron árvacsalánon és más ajakos virágokon találkozhatunk vele. Ez a keménynek tűnő apró bogár egy teljesen ártalmatlan jószág.

 

 

Orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis)
Magyarországon védett
Eszmei értéke: 50 000 Ft

 

Fotó: Körmendy Zizi


Ennek a bogárnak a különleges kinézetét az előtorán található szarvszerű képződmény adja. A hímeknek jóval markánsabb ez a kidudorodása, és ahol nekik „szarvuk” van, a nőstények homlokán csak kisebb púp díszlik. A szarvnak egyébként nincs különösebb szerepe, mérete rendszerint attól függ, hogy a lárva milyen mennyiségű és minőségű táplálékhoz jutott. Eredetileg Magyarország tölgyeseiben sokfelé elterjedt, de az öreg erdőállományok csökkenésével a szabad természetben alaposan megritkult. Ma már legbiztosabban fafeldolgozó üzemek körül bukkanhatunk rájuk, előfordulhatnak talajon készített faszerkezetekben (a még fából készült játszótéri játékoknál, tölgyfakorongból készült járdáknál). Tölgyön kívül másféle fában is kifejlődhet, pl. akácban. Az imágók csak alkonyatkor bújnak elő, meleg estéken szárnyra kelnek, és mesterséges fényforrásoknál is előfordulhatnak.

 

Az év rovara

A Magyar Rovartani Társaság első alkalommal 2011-ben hirdette ki az Év rovarát. A kampány célja, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét felhívja egy-egy rovarra. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti. A védett vagy védendő fajok bemutatása a természetvédelem eszméjét terjeszti, egyben pedig a rovarvilágnak, mint a természet védelemre érdemes részének jelentőségére is felhívja a figyelmet.


Az eddigi Év rovarai:
2011: Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)
2012: Imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa)
2013: Citromlepke (Gonepteryx rhamni)
2014: Földi poszméh (Bombus terrestris L.)
2015: Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)
2016: Mezei tücsök (Gryllus campestris)
2017: Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Így néznek ki közelről - A rovarok

Baglyok, a szimpatikus ragadozók

Felismered ezeket a madarakat? - Kvízjáték!





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617181920
21
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...