MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.07.21. 09:00,   Szöveg: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás,   Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás, Gulyás Attila, Pálvölgyi Krisztina

Élmények a Balaton körül

Az északi partról vagy a déliről induljunk? Keleti vagy nyugati irányba haladjunk? Egynapos vagy többnapos túra legyen? Egyedül, családdal vagy barátokkal vágjunk neki a tókerülésnek? Merre induljunk, ha nem elég a 206 kilométer, vagy szeretnénk felfedezni a Balaton „hátországát” is? Minden kérdésre mi sem tudunk választ adni, de igyekszünk hasznos tippekkel, tanácsokkal ellátni a tókerülő bringásokat. 

Észak vagy dél? Kelet vagy nyugat?

 

Ezekben a kérdésekben legalább olyan nehéz dönteni, mint abban, hogy az északi vagy a déli part közül melyik a szebb, jobb, vagy épp hol lehet finomabb bort kapni. Nem is fogjuk senki helyett eldönteni a kérdést – el kell indulni, és a bringán ülve tapasztalatokat szerezni. Az alábbiakban azért néhány szemponttal megpróbálunk segíteni a kiindulópont kiválasztásában. Míg a déli part teljesen sík, az északi parton néhol hullámozva halad a bringaút; az uralkodó szélirány északnyugati, azaz keletről nyugatra haladva nagyobb eséllyel fog szemből fújni a szél; a déli part nagy része mind vasúton, mind autóval egyszerűbben megközelíthető, mint az északi. Mi – teljesen önkényesen – az óramutató járásával ellentétes irány mellett döntöttünk, és négy, körülbelül egyforma, nagyjából 50 km hosszú szakaszra osztottuk a teljes távot, időnként el-elhagyva a Balaton partját.

 

1. Keleti csücsök – Siófoktól Balatonfüredig

 

Siófokról indítjuk tehát a 206 kilométeres tókört. A déli part fővárosa rögtön egy strandolással csábítana, de mi inkább a főtéren kezdjük a túrát. A csinos kis teret a közepére állított víztorony uralja, és számtalan kávézó, fagyizó, étterem csalogatja az éhes vagy szomjas turistát. Mi inkább felmentünk a funkcióját vesztett, de gyönyörű építmény tetejére, ahonnan szemügyre vehettük aznapi túránk helyszínét, a Balaton keleti medencéjét. A kilátószintnél feljebb is van élet a toronyban: a kávézó mellett a legfelső szintet is érdemes meglátogatni, amely körbeforogva nyújt 360 fokos panorámát.

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

Siófoki víztorony. A város jelképévé vált építményt 2012-ben újították fel.

 

Keleti irányba indulva hamar elérjük a tó legkeletibb pontját Balatonvilágos és Balatonakarattya határában. Ezzel be is lépünk egyrészt Veszprém megyébe, másrészt a balatoni vörös homokkő birodalmába. A Balaton-felvidék jellegzetes kőzete majdnem egészen Badacsonyig kíséri utunkat. A jól megmunkálható kőzetet már a rómaiak is előszeretettel használták építőanyagként, majd évszázadokon át épültek belőle templomok, utak, bástyák, lakóházak, présházak. Balatonalmádi mintegy 6 kilométeres tanösvényét is a vörös homokkőről nevezték el.

 

Fotó: Gulyás Attila

Az „Óvári-messzelátó”, amely Balatonalmádi szőlőhegyén található

 

Akinek kedve tartja, Balatonalmádinál elhagyhatja egy kis időre a partot. Felsőörs felé ugyan le kell küzdeni egy kis szintkülönbséget, de a falu központjában álló prépostsági templom megéri a mászást. A templom a 13. század első felében épült román stílusban, és ma is őrzi Árpád-kori jellegét. Innen Lovas irányába érdemes továbbindulni, majd Paloznakon és Csopakon át, szőlők, présházak, pincék, és persze nyaralók között érjük el Balatonfüredet. Ha szeretnénk kikerülni a part menti nyüzsgést, egészen Aszófőig folytathatjuk utunkat, magunk mögött hagyva Füredet.

 

Térkép: Bagaméri Gergely

Térkép: Bagaméri Gergely

 

Mi azonban inkább a parton maradunk – a világért sem hagynánk ki például a rendezett csopaki strandot vagy éppen a Füred előtt mindig a 71-es út mellett kérődző szürkemarha-gulyát Így érjük el az északi part legnagyobb települését, többek között az Anna-bálról, a szívkórházról vagy a Tagore sétányról ismert Balatonfüredet. A csodás vízparti allén folyamatos a nyüzsgés, nyáron szinte biztosan valamilyen eseménybe botlunk – egyébként is szép számmal találkozhatunk különféle fesztiválokkal, eseményekkel a tó körül. Ha szeretnénk megpihenni az első szakasz után, kedvünkre válogathatunk a lehetőségek között: a Koloska-völgy ideális kiránduló- és piknikezőhely, a Lóczy-barlang a hegy gyomrának, míg a Bodorka Balatoni Vízivilág Látogatóközpont a tó mélyének megismerésére csábít, a szívkórház előtti téren pedig a füredi savanyúvizet kóstolhatjuk meg.

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

 

Szakasztipp: Paloznaki tekergő
Paloznak és környéke összesen 7 rövidebb-hosszabb (20–50 kilométeres) kerékpártúra-útvonallal csábít a környék felfedezésre. A paloznaki önkormányzat kerékpárkölcsönzőt is üzemeltet, ráadásul ha valaki egy nap alatt legalább öt pecsétet (vagy aláírást) gyűjt az útvonaljavaslatokban szereplő „Paloznaki tekergő”-partnerektől, akkor az érintett napon 50 százalékos kedvezménnyel használhatja a kerékpárt. Az önkormányzat emellett vendégházat is üzemeltet – túránk során mi is kipróbáltuk, csak ajánlani tudjuk mindenkinek!
 

 

2. A Balaton-felvidék lankái – Füredtől Szigligetig

 

Fotó: Gulyás Attila

Belső-tó, háttérben a tihanyi apátsággal

 

Balatonfüredet elhagyva szinte rögtön döntenünk kell, hogy betérünk-e Tihanyba – a balatoni körútról kerékpárút vezet a félsziget szívébe (levendulavirágzás idején ne hagyjuk ki a „szüretet” – az út menti levendulamezőn bárki szedhet magának egy csokorral). Mi vállaltuk a néhány pluszkilométert és az ezzel járó kevés szintet – egy egész napot is el lehet akár tölteni itt. A félsziget tulajdonképpen egy hatalmas geológiai múzeum. Nem is olyan régen, néhány millió évvel ezelőtt, az egész félsziget gyakorlatilag egy tűzhányó volt; az egykori vulkáni működés emlékét őrzi a mintegy 150 gejziritkúp is. A Levendula Házban mindent megtudhatunk erről az illatos növényről, a Belső-tó a horgászokat hívogatja, de kikerülhetetlen a félszigetet uraló bencés apátság is, amely több mint 950 éve magasodik sziklaszilárdan a Balaton fölé.

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

 

Azonban még sok van hátra a második szakaszból, ezért ideje felkerekedni. A következő megállóhelyünk Örvényesen a vízimalom ódon épületénél van, ahol az idős molnár miatt érdemes megállni, és ha már itt vagyunk, a szomszédos Huszár vendéglőben ehetünk egy kerékpárosmenüt, és lepecsételtethetjük Balatoni Bringakör Bizonyítványukat is.

 

Balatoni Bringakör Bizonyítvány és oklevél
Aki szeretne egy szép emléket a tókerülésről, a Balatontipp honlapjáról letöltheti a Balatoni Bringakör Bizonyítványt, amelybe megfelelő számú pecsétet kell beleütni az érvényes teljesítés érdekében. A teljesítők felkerülnek a honlapra, és oklevelet is kaphatnak.
 

Fotó: Gulyás Attila

Szentháromság-kápolna a Rókarántó dombján, mögötte a Badacsony uralja a tájat

 

Az egykori zánkai úttörőtábor bejáratánál a gyerekkel tekerők valószínűleg azonnal megállnak majd a haditechnikai parkban ácsorgó tankok és harci helikopterek láttán. Zánkára érve nagy dilemma elé kerülünk: folytassuk az utat a parton, avagy kerüljünk egy kicsit a Káli-medence felé. Vállalva elfogultságunkat, a partot magunk mögött hagyva, Magyarország egyik legszebb kistája felé vettük az irányt – de erről egy külön cikk szól. A Balatonhoz Révfülöpnél, Ábrahámhegynél és Badacsonynál is visszatérhetünk. Itt már a tanúhegyek uralják a tájat – a Badacsony, a Szent György-hegy, a szigligeti Várhegy, kicsit távolabb a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc emlékeztetnek a heves vulkáni működésre.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Badacsonyi borvidék is ezeknek a hegyeknek köszönheti létét: a napsütésnek kitett lejtők, a főként bazalt és bazalttufa alkotta talaj már a római korban virágzó szőlőkultúrát eredményezett. Badacsonytomajtól a kerékpárút egészen Tördemicig az úgynevezett Római úton halad, előbb hétvégi házak, majd egyre inkább szőlőültetvények és présházak között – lehetetlen nem megállni egy jó rizlingfröccsre. Szigligeten zárjuk túránk második szakaszát. Az egykor IV. Béla király tulajdonában álló vár sorsát egy villámcsapás pecsételte meg a 17. század végén.

 

Térkép: Bagaméri Gergely

Térkép: Bagaméri Gergely

 

Szakasztipp: Káli-medence
Ha Zánkánál letérünk a balatoni kerékpárútról, Tapolca felé kell venni az irányt. A település határában érdemes betérni a Gyógynövény-völgy Oktató- és Látogatóközpontba, pár kilométerrel arrébb a Hegyes-tű csábít egy kitérőre, míg Köveskálon több borászat kínálja jobbnál jobb borait. Innen visszakanyarodhatunk a Balaton felé, Kővágóörs irányába gurulva, de továbbmehetünk Szentbékkálla, illetve Mindszentkálla felé is, hogy Salföldön át térjünk vissza a tó partjára.
 

 

3. Suhanás a nyugati medence körül – Szigligettől Fonyódig

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

 

Talán ez egyik legszebb szakaszhoz értünk a harmadik napra: a Keszthelyi-hegység lábaitól Fonyód kikötőjéig haladva egyre többször kerülnek látómezőnkbe a tó fölé magasodó tanúhegyek. Balatonedericsen a családdal bringázók készüljenek egy újabb „kötelező pihenőre”: a gyerkőcöknek nagy élményt jelenthet egy vizit az Afrika Múzeumban. A Csodabogyós-barlangot is a közelben találjuk – rossz idő esetén, netán ha nyáron egy kis hűvösre (és kalandra) vágyunk, megcsodálhatjuk a föld alatti Függőkertet, a Szülőlyukat vagy a Meseországot, szigorúan barlangászoverallban, négykézláb vagy hason csúszva, szakképzett barlangi túravezetőket követve. Ez egyben persze azt is jelenti, hogy előre be kell jelentkezni a három barlangtúra valamelyikére.

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

 

Balatongyörökön a golfpálya mellett érdemes megállni, hogy egy pillantást vessünk a tóra: lélegzetelállító panorámában lehet részünk. Vonyarcvashegyen az új, part menti kerékpárút lett a kedvencünk, hiszen a víz mellett ötletes pihenőhelyeken fújhatjuk ki magunkat, este pedig napelemes lámpák világítják meg utunkat. Gyenesdiáson gyönyörű strandot találtunk, jó nagy játszótérrel – csalásoknak ideális választás lehet egy pihenőre.

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

Keszthely, Balaton-part

 

A játszótér Keszthelyen, a kikötő melletti sétányon is adja magát, a szülők pedig a Borbás Vince sétány árnyat adó fái alatt pihenhetnek meg kicsit. Nem mehetünk el szó nélkül a helyi látnivalók mellett sem: a Festetics-kastély klasszikus turistalátványosságnak számít, míg a családosoknak a vasútmodell-kiállítást és a vadászati gyűjteményt ajánljuk.

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

Balatonfenyvesi kisvasút

 

A bringaúton továbbhaladva a Balaton legcsendesebb sarkára érkezünk: a délnyugati csücsök szemmel láthatóan a tó perifériáját jelenti. Látnivalóból ugyan az eddigieknél talán kevesebb van, cserébe viszont érezhetően nyugodtabb itt az élet, mint bárhol máshol a parton. A balatonfenyvesi kisvasúton azért érdemes utazni egyet; sajnos már csak Somogyszentpálra juthatunk el az 50-60 éves szerelvényekkel, keresztülutazva a Fekete István regényeiből ismert Nagy-berek megmaradt részein.

 

Térlép: Bagaméri Gergely

Térkép: Bagaméri Gergely

 

Szakasztipp: Hévízi kitérő
Keszthelyről végig kerékpárút vezet Hévízre – ősszel, télen az adott napi szakasz letekerése után jólesik egy fürdés a meleg vizű tóban. Hévízről továbbvezet a kerékpárút Alsópáhokra, ahonnan szinte már csak egy ugrás a Kis-Balaton, a zalakarosi fürdő vagy éppen a Kápolnapuszta bivalyrezervátuma, de erről egy másik cikkben írunk majd részletesen.
 

 

4. Déli pihenő Somogyországban – Fonyódtól Siófokig

 

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

A balatonboglári Gömbkilátó

 

Az utolsó szakasz Fonyódtól Siófokig vezet a déli parton. Míg az eddigi szakaszokon találkozhattunk egy-két kisebb emelkedővel, itt legfeljebb a szél nehezítheti a táv legyűrését. Sokak szerint a déli part egyetlen előnye az, hogy jól látható az északi – természetesen ez nem igaz, itt is találni érdekességeket, látnivalókat, bár kisebb számban, mint a túlparton. Elsőként Balatonbogláron érdemes megállni egy kicsit – csak előbb fel kell tekerni a településen található dombra, ahol egy érdekes struktúrájú kilátó kelleti magát. A boglári Gömbkilátó előéletét valószínűleg kevesen ismerik: a budapesti Városligetből került ide, ahol az 1963-as Budapesti Nemzetközi Vásár idegenforgalmi pavilonjaként funkcionált. A Xantus János nevét viselő szerkezetbe korábban panorámapresszót is terveztek, valamint beüvegezése is felmerült – de talán nem baj, hogy a tervekből nem lett semmi. Így is megéri megmászni a mindössze 165 méter magas Vár-dombot. Innen csendes, kis forgalmú utak csábítanak rövid kitérőre a somogyi dombok felé – szinte bármelyik déli parti településről tehetünk egy túrát az egyik észak–déli irányú völgyet követve.

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

 

Érdemes meg-megállni a parton, visszatekinteni az északi partra, a Balaton-felvidék szelíd lankáira, a tanúhegyek mogorva tömbjeire a csillogó vízfelszín túloldalán. Emellett számos strand, szabadstrand kelleti magát errefelé; Balatonföldváron a kikötő és a vasútállomás rendezett környéke hívogat egy kis pihenőre árnyas fáival.

 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

Szoborpár a fonyódi kikötőnél

 

Siófokról a Sió mentén kerékpárút vezet a szomszédos Siójutig, ahonnan akár Balatonszabadi, akár Ságvár felé visszatérhetünk a Balatonhoz. A Sió csatornáról nehezen tudtuk elképzelni, hogy hajózható – pedig nem egy balatoni hajó a Duna felől került a tóra. Az viszont szemmel látható volt, hogy a kócsagok, a gólyák (és a horgászok is) kedvelik a vízfolyást.

 

Térkép: Bagaméri Gergely

Térkép: Bagaméri Gergely

 

Szakasztipp: A leginkább gyerekbarát szakasz
A Balaton déli partja a legjobb választás, ha gyerekekkel, családdal szeretnénk belekóstolni a tókerülésbe. Teljesen sík a terep, de több helyen lehet kilátókat találni (Fonyód, Balatonboglár, Siófokon a víztorony); a víz mindenhol sekély, és számos szabadstrandot találunk a part mentén. Siófokon a sóstói Family Beach, Balatonbogláron a Platán szabadstrand, Balatonlellén a Napfény strand szolgáltatásai kedveznek talán leginkább a gyerekekkel érkezőknek. Bármelyik strandot is választjuk, érdemes korán érkezni, mert hamar megtelik a part, és persze elsőként a fák környéke „telik be”. Ha sok lenne már a tekerésből a gyerekeknek, Zamárdiban a kalandpark kínál izgalmakat, Balatonföldváron a hajózási múzeumban pedig bárki hajóskapitánynak érezheti magát.
 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

 

Az út, amelyen gurultunk
  • A Balaton körüli bringaút változatos formákat tud ölteni: helyenként igazi bringasztrádával találkozhatunk, máshol gyalog- és kerékpárúton tekerhetünk, megint máshol kis forgalmú utcákon vezetnek a zöld-sárga táblák. Az út minősége is változatos: van, ahol tükörsima aszfalton suhanhatunk, sok helyütt azonban a fák gyökerei szétvetették már a vékony aszfaltréteget. Az útvonal kijelölése általában egyértelmű, de helyenként – elsősorban az északi parton, ahol kanyargósabb az útvonal, mint délen oda kell figyelni, de igazán eltévedni nem lehet.
  • Ami a domborzatot illeti, a déli part teljesen sík vidéke Balatonaligánál ér véget keleten, rögtön egy combosabb emelkedővel. Persze nem kell megijedni, nem a Kékest kell megmászni: a legmagasabb pont nem egészen 200 méterrel van a tengerszint felett, Balatonakarattyán. Az északi parton több helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb emelkedőkkel (és persze az azokat követő lejtőkkel), de egyik sem jelent leküzdhetetlen kihívást a tókerülő bringás számára.
 

Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás

 

Praktikus tanácsok
Éhezni-szomjazni biztosan nem fog senki sem a Balaton mellett – még szezonon kívül is sok helyen találunk nyitva boltokat, éttermeket, főleg a nagyobb településeken, nyáron pedig szinte minden pedálfordulatra esik egy vendéglátóipari egység. Ettől függetlenül persze nem árt csomagolni az útra egy szendvicset, egy kis csokit, illetve megtölteni a kulacsot. Ami a bringát illeti, elsősorban nagyobb településen érdemes szervizeket keresni, ha baj lenne. Persze egy alap szerszám- és ragasztókészletet valamint pumpát érdemes magunkkal vinni. Ha nem saját kerékpárral indulnánk útnak, számos kerékpárkölcsönző közül válogathatunk az északi és a déli parton is. Több kölcsönzőben nemcsak a bringák, hanem a Balaton körüli hosszabb-rövidebb vezetett túrák közül is válogathatunk.

Fotó: Pálvölgyi Kriszta Őslevendulás a tihanyi Csúcs-hegyen

 

Ha épp leszállnál a bringáról – élmények a Balaton körül
Számtalan látogatóközpont, kalandpark várja a megfáradt, de érdeklődéséből mit sem vesztett bringásokat. Ezekből szemezgetünk az alábbiakban.

Északi part:
• Állatsimogatós: Salföld Major (mindenki imádni fogja)
• Illatozós: tihanyi Levendula Ház Látogatóközpont; Zánka: Gyógynövény-völgy Látogatóközpont
• Evezős: Tapolcai-tavasbarlang (rossz idő esetén kerülendő, minden északi parton nyaraló ide próbál bejutni)
• Nosztalgiázós: Fekete István-emlékhely, Fenékpuszta (csak bejelentkezéssel látogatható)
• Egy kis Amerika: Kápolnapusztai Bivalyrezervátum
• Mi úszik a Balatonban? Bodorka Balaton Vízivilág Látogatóközpont (Balatonfüred)
• Mi úszik a Balatonon? Vitorlázeum, ahol mindent megtudhatsz a vitorlásokról (Balatonfüred)

Déli part:
• Adrenalinbomba, ha a bringázás után még van erőd: Zamárdi Kalandpark
• Te is hajóskapitány lehetsz: balatonföldvári hajózási múzeum
• A forgó kilátó: a siófoki víztoronyban forgó körpanorámás teraszon ihatsz egy jó kávét
• Gömbkilátó Balatonbogláron: önmagáért beszél

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. júniusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Azt hiszed, mindent tudsz a Balatonról? – kvíz

Tihany mediterrán ösvényein

Bor, túra, Csopak 

A szigligeti strandtól a Balaton váráig 

 

 

  

 

  

 


 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Nagy Patrícius:
Csillagkapu
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...