Elvarázsolt világ, ahol lelassul az idő - Mohos-tőzegláp

Erdély szívében, a vadregényes, medvék lakta erdők s hegyek számos különleges látnivalót nyújtanak a vándornak, de amit a Csomád keleti oldalában találunk, az egy elvarázsolt világ, egyedi élővilággal és lassan csordogáló idővel. Ez a Mohos-tőzegláp (románul Tîrnovul Mohos), amelyhez hasonló természeti csoda nem sok van a világon.

Szerző:
Kovács Réka Rhea
Benecz „Paraferee” Ferenc
Fotó:
Kovács Réka Rhea
Benecz „Paraferee” Ferenc
2015. október 27.

Erdély szívében, a vadregényes, medvék lakta erdők s hegyek számos különleges látnivalót nyújtanak a vándornak, de amit a Csomád keleti oldalában találunk, az egy elvarázsolt világ, egyedi élővilággal és lassan csordogáló idővel. Ez a Mohos-tőzegláp (románul Tîrnovul Mohos), amelyhez hasonló természeti csoda nem sok van a világon.

A Mohos-tőzegláp területe fokozottan védett, az Európai Unió Natura 2000 elnevezésű ökológiai hálózatának része, így a lápra lépés kizárólag az óránként induló vezetett túra keretei köüzött engedélyezett.

A lápban falapok alkotta járdán tehetünk egy rövid túrát. A tőzegszőnyegre a tó széléhez közeli részeken, ha a túravezető erre engedélyt ad, lehetőség nyílik rálépni (a vezető jóváhagyása nélkül meg se próbáljuk, ő tudja, hol bírja el a súlyunkat), ami „idegbizsergető” érzést nyújt. Egyrészt a tudat, hogy a társaink lépteitől lomhán hullámzó, átázott vastag szőnyeghez hasonló tőzeg alatt akár több méternyi víz van, másrészt maga a tőzegmohaláp teherbírásának feltételezett nagysága okozhat izgalmakat.

 



A láp belsejében, magunk mögött hagyva a fenyőfákat hatalmas, tükrökhöz hasonló tószemekben gyönyörködhetünk. Körülöttük a növénytakaróban karnyújtásnyira ritka, a jégkorszakból fennmaradt, csak itt élő növényeket is láthatunk. Így megleshetjük az örökzöld közönséges tőzegrozmaringot (Andromeda polifolia), a fekete mámorkát (Empetrum nigrum), a Romániában csak itt élő kereklevelű harmatfüvet (Drosera rotundifolia), valamint a vörös és fekete áfonyát is.

 


A különleges állatvilágából néhány, csak a láp területén élő pók- és (szerencsés esetben) kígyófaj képviselőivel lehet találkozni, de bejár ide a környék erdeiben nagy számban előforduló medve vagy őz is (utóbbi csak akkor, ha a nyári szezonban turistáktól hangos nyüzsgése elcsitul). A tó rendkívül savas, a vulkáni hamutól és jelentős szervesanyag-tartalmától éjfekete vizében halak nem élnek meg.

 



A 40-50 perces túra során pár száz méter mélyen besétálunk a lápba, körbejárhatjuk a legnagyobb tószemet, majd a nyugati oldalon ismét fenyőfák között lépdelve hagyjuk el a területet. A lápot övező füves területen szintén szívesen bújnak meg kígyók, így a visszautunkon is érdemes betartani a vezető intelmeit, és nem letérni az ösvényről!

 



A Mohos-tőzegláp megközelíthetősége autóval országúton -a végén fizetős parkolóval -, avagy Tusnádfürdő felől, a Csomád erdején keresztül, pár órás, fárasztó gyalogtúrával lehetséges. A láp mellett érdemes időt szakítani lejjebb fekvő testvérének, a Szent Anna-tónak a megtekintésére, illetve ha az időjárás is engedi, a benne való fürdőzésre (számítsunk arra, hogy a nyári forróságban is jéghideg a tó vize).

 

Ha erre járunk, a láp megtekintése kihagyhatatlan, az élmény pedig leírhatatlan. A túra kialakításának köszönhetően a legkisebbek és az idősek is végigjárhatják, de legyünk óvatosak, semmit ne szedjünk vagy tépjünk le, illetve sose térjünk le a kijelölt ösvényről, hacsak nem ad erre engedélyt a vezetőnk!
 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2012 novemberi számában.



Kapcsolódó cikkeink:

Tőzegmohás láprét Szőcén

Rejtett kincseink - hazánk kevésbé ismert természeti csodái

Cikkajánló