Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2019. január 9.

Évkezdő börzsönyi körtúra

A Nagyirtáspuszta és Nagybörzsöny közötti, széles panorámákban gazdag körtúra nemcsak az ünnepi „bejglisokk” leküzdésére alkalmas, de végigjáróját felejthetetlen túraélményben is részesíti.

A Börzsöny nyugati lábánál, az Árpád-korig visszanyúló múltú, egykoron Bersen nevet viselő község nemcsak gazdag történelmi látnivalói, de a hegységbe induló számtalan túraútvonala révén is nagy népszerűségnek örvend a kirándulók körében. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, a Börzsönybe mélyen benyúló külterületi részeit (Kisirtáspuszta, Nagyirtáspuszta) a kisvasút fűzi egységgé.

 

 

Az általunk választott túra egy-két erősebb, rövidebb kaptató ellenére átlagos nehézségűnek mondható 16 kilométeres útvonal, indítható akár Nagybörzsöny felől, akár Nagyirtáspusztáról.

 

Az év végi fokozott szénhidrátterhelés időszakában könnyen találunk kifogást az időjárás miatt, amikor a kimozdulás és otthon ülés között választunk. Az újév első, napsütéses, így kedvezőnek tűnő napján győzött a túravágy a lustálkodás felett. Ugyan a téli időszak rövidebb nappalai miatt kissé korábbra kellett állítani a vekkert, de a hosszú kihagyás miatt így is várakozással telve indultunk neki.

 


Budapest felől érkezve a nagyirtáspusztai végpont hamarább elérhető, ezért emellett döntöttünk. A wellness szálloda melletti parkolóban biztonságban tudhatjuk az autónkat. A Szobot Nagybörzsönnyel összekötő, tavasztól őszig üzemelő erdei vasút története az 1900-as évekre vezethető vissza. A kezdetben ipari célokat szolgáló keskeny nyomtávú vasút teljes hossza több lépcsőben épült meg. Személyszállításra az ötvenes években először a déli szakaszát használták, majd 1969-től a nagybörzsönyi oldalt is beüzemelték. A mai pályarendszert 2016-ban fejezték be, és egyike lett Magyarország leglátványosabb erdei vasútjának. Üzemidőben kellemes alternatíva lehet a túra egyik szárát zötykölődve megtenni.

 


Az állomástól a kék kereszt jelzésen indultunk neki. Szezonon kívül elég elhagyottnak tűnik a vidék, legfeljebb a hotel vendégei lézengenek a környéken. Fiatal erdőben kanyarog az út, majd egy meredek csapáson rövidítve széles szekérúton vezet tovább. Időnként balról kivillan a kilátás, majd egy öreg tölgy állja utunkat. Egy órányi, fokozatosan emelkedő gyaloglást követően az első jutalom a Nagy-Koppány széles, füves tisztása. A 180 fokos panoráma magáért beszél, még a téli kopárság ellenére is látványos.

 


Az égiek is nekünk kedveztek, mert a kilátást napsütés koronázta. A Duna vékony sávját a Pilis és a Visegrádi-hegység kontúrozza, de a Márianosztra feletti Kopasz-hegy is kivehető. A tízóraihoz is alkalmasnak találtuk a helyszínt, így a látóhatárt fürkészve fogyasztottunk az elemózsiánkból. Az 548 méteres csúcsról lefelé menet is érdemes vetni még néhány pillantást a Dunára, mielőtt ismét az erdő sűrűjébe érünk.

 


A panoráma nem vész el teljesen, időnkét még kibukkan mellettünk a nyereg felé haladva is. Az utunkat keresztező kék és a Letkésről érkező kereszt jelzéseket elhagyva a Kis-Koppány kopasz tarfoltja ígér újabb élményt. A déli kilátás itt délkeletivé válik, teret engedve a végeláthatatlan börzsönyi erdőknek. A Gömbölyű-kő meredek oldalában, jobb kéz felől a ligetes tisztáson tekinthetünk az északkeleti tájra. A Sas-hegyen keresztül lejtmenetben követtük a piros utat, ahol legalább 170 méter szintkülönbséget ereszkedtünk a Róth-erdőig.

 


Az Ipolytölgyesre leágazó piros négyzet után már egyenes út vezet Nagybörzsöny határába. Egy nagy réten átvágva előttünk már a falu tornya, körülöttünk pedig a környező hegyek. A kellemesen kialakított környezetű horgásztóról lerí, hogy ez az itt lakók kedvenc kikapcsolódási helye. A jéghártyával fedett tó januárban nem éppen a pecások paradicsoma, ennek megfelelően rajtunk kívül nem volt ott egy lélek sem. Miután megettük a szendvicseink maradékát, tovább indultunk a falu felé.

 


Az első házak mellett elhaladva a Szent István-templom felé vettük az irányt. Hazánk egyik legszebb, épen maradt román temploma az Árpád-korban épült. Az egykor nagy jelentőségű bányaváros templomai között a Bányásztemplom vált dominánssá, ezért a Szent István-templom csak kápolnaként vett részt az egyházi életben. A kőkerítésen kifüggesztett látogatási rend ellenére zárt kapukat találtunk, ezért az épület részletes megszemlélésére nem volt alkalmunk.

 


Az idő mindeközben jól elszaladt felettünk, ezért lépteinket megszaporázni kényszerültünk. Elhaladtunk még a barokk stílusú Szent Miklós-templom, és a már említett torony nélküli Bányásztemplom, valamint a tájház mellett is. A kihalt falun könnyedén vágtunk át. A kisvasút itteni végállomása előtt, a sárga kereszt az erdőbe vezet. Nehezen követhető jelzések mentén kapaszkodtunk fel a hegyoldalra, majd folyamatosan emelkedve a Hosszú-bércen át gyalogoltunk Nagyirtáspuszta felé. Az eddig uralkodó tölgyerdőt gyönyörű bükkös váltotta.

 


A tolmács-hegyi rakodó aszfaltján keresztül vágva, változatlanul szép szálerdőben jutottunk a Tolmács-hegyet jelző háromszög jelzésig. A felhős ég és a lemenő nap mellett itt már nagy csodára nem számítva kaptattunk fel a hegytetőre. Számításaink szerint az orom nem hozott már többet, mint az eddigi élményeink, ezért rövid pillantásokat követve ereszkedtünk le a hegyről. Innen már tényleg csak egy ugrás Nagyirtás, ahol kissé dideregve, egy jó forró teára vágyva zártuk évkezdő túránkat.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kikelet a Börzsöny csúcsain

Körtúra a Börzsöny legszebb útvonalán

Két keréken a Börzsönyben

Lélegzetelállító túra a Börzsönyben 

 

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább