MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.11.26. 09:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tassy Márk, Gulyás Attila, Pálvölgyi Krisztina, Pannonhalmi Apátsági Pincészet, 123rf.hu

Fedezd fel a legszebb hazai borvidékeket – 2. rész

Kirándulni az őszi napsütésben, kétségtelenül remek dolog, pláne, ha utunk színpompás szőlőültetvények és a hangulatos borospincék között vezet. Íme, öt gyönyörű környezetben fekvő borvidékünk, ahol a finom nedűk kóstolása mellett egy-egy túrával felfedezhetjük a környék különleges természeti látnivalóit is.

1. Bükki borvidék – Pincék és kaptárkövek

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Bükk déli lábánál, az Egri borvidéktől Miskolcig húzódó terület csak 1970-ben lett hivatalosan borvidék. A miskolci bor azonban már a középkor óta híres volt. Miskolc Avas városrészén már a 18. században több mint ezerötszáz pince volt. A 19. század második felétől borházak épültek a pincék fölé, ahová a városi lakosok szívesen jártak ki mulatni. Aztán, ahogy Európában sok más helyen is, a miskolci szőlőültetvények sorsát is megpecsételte az 1880-as évektől fellépő filoxérajárvány, amely után már nem telepítették újra a szőlőket.

 

Ha Miskolcon már nem is, a Bükkalján rengeteg szőlőültetvényt találhatunk. A Bükki borvidék jellegzetességei a riolittufába vájt pincék. Szép példáit láthatjuk például Bükkzsércen vagy Cserépfalun, ahol az Ördögtorony tanösvény fűzi fel a környék érdekességeit. A millenniumi kilátótól induló útvonal a Hór-völgyig halad, és érinti például a háromszintes „Berezdaljai pincesort”, a Suba-lyukat és a „Kisamerika-barlanglakásokat”. Ez utóbbi hely furcsa nevének eredetéhez a világgazdasági válságig kell visszamennünk, amikor a környék gazdagabb lakói Amerikába vándoroltak ki. A földönfutóvá vált szegények azonban csak a tufafalakba tudtak lakást vájni maguknak. Ahogy gúnyosan mondták róluk, ők csak „Kisamerikáig” jutottak.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A tanösvény névadója az Ördögtorony, egy riolittufából felépülő torony, egy kaptárkő, amelyből a Bükkalján eddig 38 lelőhelyen 72 darabot találtak. A kaptárköveken kis fülkék vannak, de hogy ezek hogyan, mikor és miért keletkeztek, máig nem ismert. Többféle teória is próbálja megmagyarázni eredetüket. Annyi biztos csak, hogy emberi kéz alkotta őket. A legismertebb kaptárköveket Szomolya határában találjuk, ahol egy tanösvény vezet végig bennünket a különös sziklák között. A Vén-hegy oldalában nyolc nagyobb kőkúpra tagolódó szikla van, összesen 117 kis fülkével.

 

2. Pannonhalmi borvidék – A borkultúra hazai bölcsője

 

Fotó: Pannonhalmi Apátsági Pincészet

 

A Sokorói-dombság hazánk egyik legrégibb borvidéke, amelyhez 13 település tartozik, és központjában a pannonhalmi főapátság áll. A bencés apátság nemcsak a kereszténység, de a szőlő- és borkultúra hazai bölcsője is egyben. A Géza fejedelem által 996-ban alapított monostorban már a kezdetektől folyt szőlőművelés és borkészítés. Erre utal az apátság alapítólevele is, amelyben a tized alá eső termények közt első helyen a szőlő áll. A szerzetesek kezdetben gyakorlatban is részt vettek a szőlőművelésben, és a fejlett szőlőművelés technológiájának elsajátításával és továbbadásával nagyban hozzájárultak a borok minőségi javulásához.

 

A Sokorói-dombság turisták által kevésbé látogatott terület, pedig akad itt látnivaló szép számmal. Például a nyúli Sárkánylyuk-vízmosás, avagy helyi nevén Szurdik. A 650 méter hosszú eróziós szurdokvölgy 40–60 méter széles, magassága néhol a 20–30 métert is eléri. Falába számos pincét mélyítettek, különösen szépek a Vaskapu utca pincéi. A falu leghíresebb pincéje az 500 méteres Sárkánylyuk pince, amely egykor dézsmapince lehetett. Itt gyűjtötték az egyháznak beszolgáltatott tizedet, valószínűleg ezért szokatlanul hosszú.

 

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

 

A környéken több túraútvonal is van. A Szent Márton-vándorútnak van egy Sokorót is érintő szakasza, de Nyúl község környékén két helyi útvonalat is kialakítottak, a Kökörcsin körutat és a Nyúli keresztutat. Ha szép kilátásban szeretnénk gyönyörködni, érdemes felkeresni a közeli Ravazdon a Sólyom Szilveszter-kilátót. Nem messze innen találjuk IV. Béla kútját. A legenda szerint a forrás vizével oltotta szomját a tatárok elől menekülő királyunk.

 

3. Soproni borvidék – Két keréken a Fertő mellékén

 

Fotó: 123rf.hu

 

A Soproni- és a Kőszegi-hegységet, valamint a Fertő tó környéki lankákat magában foglaló borvidék a kékfrankos hazája. A legenda szerint 1809-ben a soproniaknak Napóleon katonáinak kellett ingyenes kosztot és kvártélyt biztosítani. A katonák a napi fejadag mellett pénzért is vettek bort. Kék és fehér színű frankkal fizettek, mivel azonban a kék frank értékesebb volt, a helyiek inkább ezt kértek a borért. Állítólag ezért hívják azóta is a jóféle soproni bort kékfrankosnak.

 

Aki szeretne a Sopron környéki és a Fertő menti szőlőültetvényeket és borokat közelebbről is megismerni, az szervezett dűlőtúrán, traktorral is bejárhatja a meseszép vidéket. Ha inkább kerékpárral tennénk mindezt, mindenképpen Fertőrákos és Balf között tegyük, ahol tavaly év végén adták át az új kerékpárutat, amely a szőlőültetvények között halad, és kilátást nyújt a Fertő tóra is. Az útvonal elhalad a balfi ivókút mellett is, ahol megízlelhetjük a jellegzetes szagú balfi gyógyvizet. A szép eozinmázas kerámiakúta Zsolnay Porcelánmanufaktúrában készült. Fertőrákoson demes időt szánni a néhány éve megújult kőfejtőre, ahol a híres barlangszínház újjávarázsolása mellett egy, a terület természeti, kőzettani és őslénytani értékeit bemutató témaparkot is létrehoztak.

4. Hajós–Bajai borvidék – Hosszúlépés a kincses Bácskában

 

Fotó: Tassy Márk

 

A Duna–Tisza köze déli határvidékén, a Bácskai-síkvidéken, a buckákkal tarkított alföldi borvidéken sok évszázados hagyománya van a bortermelésnek. Egyes vélemények szerint, már a 11. században virágzó gyümölcs- és szőlőkultúra volt itt. Hajós közelében találjuk a borvidék legismertebb látnivalóját, Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját, a 24 utcából és 1200 présházból álló Pincefalut. A legrégebbi, ma is épségben megmaradt présház 1840-ben épült. Az utóbbi évtizedekben sok pincét vendégházzá alakítottak, így aki erre jár, nemcsak bort kóstolhat a présházakban, de meg is szállhat itt.

 

Fotó: Tassy Márk

 

A szintén sváb hagyományokat őrző Nemesnádudvaron is megnézhetünk egy kisebb, de szintén nagyon hangulatos pincefalut. Hajóson az érseki kastélyt se hagyjuk ki, ahol több kiállítás, például a homokhátsági szőlő- és borkultúrát bemutató tárlat is várja a látogatókat. A borvidék felfedezésének legjobb eszköze a kerékpár. Ha már errefelé járunk, érdemes a szomszédos Gemencre is átvinni a bringát. Gemenc kapujától, Pörbölyről indulva, a Duna töltésén kerekezve tárul elénk a meseszép ártéri világ. Útközben tehetünk kisebb kitérőket is, például a Nyéki-Holt-Dunánál létrehozott tanösvényhez vagy Bátára, ahol a Fekete Gólya Múzeumban ismerhetjük meg a Gemenci-erdő emblematikus madarát.

 

5. Tokaj-hegyaljai borvidék – Dűlőtúra Zemplénben

 

Fotó: 123rf.hu 

 

A Tokaj–Zempléni-hegyvidéken található, 27 települést magában foglaló borvidéken terem hazánk legismertebb bora, a tokaji aszú. XIV. Lajos állítólag ezekkel a szavakkal ajánlotta Madame de Pompadour figyelmébe a tokaji bort: „a borok királya, a királyok bora”. De nemcsak ő, I. Frigyes porosz uralkodó és az orosz cárok is nagy rajongói voltak a tokaji boroknak. Az UNESCO-világörökséggé nyilvánított tokaji kultúrtáj magterületéhez számos műemlék pince is tartozik. Például a borvidék legnagyobbja, a Sátoraljaújhely melletti Ungvári pince, amely az egykori, Ungvár felé menő kereskedelmi útvonal mellett épült ki, és 27 különálló pince összekapcsolásával egy 10 km-es, négyszintes pincerendszert alkot. 

Szintén a világörökségi táj része a Hercegkúton található kőporosi és gombos-hegyi pincesor is, ahol 80-80, hobbitlakásszerű pince több szinten, egymás fölött helyezkedik el.

 

Fotó: 123rf.hu

 

Az egyik leghíresebb pince Tokajban található. Hírnevét egy történelmi eseménynek köszönheti, ugyanis itt, a Rákóczi pince lovagtermében választották királlyá 1526-ban Szapolyai Jánost. A borvidéken nemcsak a bortermelésre, de a turizmusra is nagy hangsúlyt fektetnek. Tokaj és Mád környékén például dűlőtúrákat szerveznek, amelyek során a környék legszebb és legrégibb dűlőit lehet bejárni szakember vezetésével. A túra programjából természetesen a borkostólás sem maradhat ki.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. októberi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Barangolás a szőlőhegyek között – 1. rész

Borkostoló bakancsban

Öt csábító „borongolás” őszi hétvégékre – 2. rész

Bor, túra, boldogság





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617
18
192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...