MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.04.28. 09:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Gulyás Attila

Fedezd fel Csákvár páratlan sziklaodúját

Hajdanán ősállatok laktak benne, a vadászat istennőjének szentélyeként is használták, ma pedig a Vértes talán leglátványosabb barlangja a Guba-hegy délkeleti sziklás oldalán megbúvó üreg.

Csákvár határában zöld barlangjelzést követve a Vértes hegység egy páratlan kuriózumát lelhetjük meg, amit bárki szabadon felkereshet. A legelők és szőlőföldek között vezető murvás útról már messziről is jól látszik az a sziklás hegyoldal, ahová alig pár méteres szintemelkedéssel felkapaszkodik az ösvényünk. Mielőtt a hegylábnál ehhez a rövid kaptatóhoz érnénk, a barlangjelzések mellett információs tábla is hirdeti a Csákvári-, vagy másik nevén Báracháza-barlang közelségét. Innen alig pár lépés, és máris elénk tárul a hegység második leghosszabb, ugyanakkor legismertebb sziklahasadéka, ami időkapszulaként őrizte meg az egykoron itt élt állatok és emberek nyomait.

 

Fotó: Gulyás Attila

Messziről is jól látszanak a barlangot rejtő sziklák


A Csákvári-barlang hírnevét elsősorban az itt talált rendkívül jelentős őslényleleteinek, valamint az ember számára is kényelmesen bejárható és látványos járatainak köszönheti. Felfedezéséhez nem kell barlangásznak lennünk, csupán egy fejlámpára van szükségünk, ha be akarunk pillantani a hegy belsejébe vezető izgalmas látványt nyújtó üregbe. Nem árt persze óvatosnak lennünk, hiszen a barlang bejáratánál csúszós köveken lépkedve egy nagyobb hasadék felett átkelve tudjunk megközelíteni a barlang bejáratát, valamint odabent is figyelnünk kell a változó belmagasság miatt, nehogy beverjük a fejünket.

 

A Csákvári-barlang bejárata


Még a laikusok számára is egyből feltűnhet, hogy a középső triász kori dolomitban létrejött barlang elsősorban nem a víz munkájának – bár ennek is szerepe volt benne –, hanem a tektonikus mozgás következtében kialakult törésvonalnak köszönheti létrejöttét. A sziklatömbbel szemben állva három szádát, azaz bejáratot figyelhetünk meg, melyek közül a bal oldali egy pár méteres különálló hasadék, tehát nem kapcsolódik a másik kettőhöz. A jobb oldali keskeny járatot egymásra borult kőtömbök alkotják, aminek szűk folyosóján éppen hogy elfér egy ember, és amely néhány métert követően csatlakozik bele a középső főjáratba. Voltaképpen ezt a kívülről is látványos főhasadékot nevezzük barlangnak, aminek cseppkőlefolyásokkal tarkított folyosója közel 40 métert hatol be a hegy gyomrába.

 

Fotó: Gulyás Attila

Helyenként a főjárat is összeszűkül, de akár utcai ruhában is végigmehetünk benne


A cseppkőképződmények mellett egyedi látványt nyújtanak a hasadék belsejében a belógó gyökerek is, melyek a sötétben, illetve az elemlámpa fényében kimondottan kísérteties hangulatot árasztanak. A járat egy hét méter magas kürtőben ér véget, ahol szintén kiválóan megfigyelhetők a hasadékbarlangokra oly jellemző hatalmas sziklafalak, melyeket az egymásra dőlő sziklák, kövek zárnak el a felszíntől.

 

Fotó: Gulyás Attila


Természetesen az itt élő ember már régóta ismeri ezt az üreget, melynek első írásos említése 1899-ből származik, híre viszont akkor ment a világba, mikor az itt zajló ásatások során páratlan őslénytani leletekre bukkantak. Mindez a múlt század húszas éveiben történt, mikor a neves tudós, Kadic Ottokár a környéket birtokló gróf Eszterházy Móric támogatásával nagyszabású feltárásokba kezdett. A barlang kitöltésének vizsgálata Kretzoi Miklós és munkatársai fejezték be az ötvenes évek elején, ekkor zárult le teljes egészében a barlang feltárása.

 

A főjárat végén hatalmas kürtő és a felszíni növényzet belógó gyökerei láthatók


Annak idején az itt fellelt leletegyüttes egész Európában nagy feltűnést keltett, és egy ideig a világ legrégebbi, 8–9 millió évre tehető barlangi faunájaként tartották számon. Több mint nyolcvan állat csontmaradványát rejtette az évmilliók alatt felgyülemlett talajréteg, de a helyenként másfél méter magas kitöltés az egykor itt élő ősember csontjait is megőrizte. Az ásatások során a legfelső rétegek ma is élő állatok maradványait tartalmazták, mint például a barlangi medve, dámvad, vagy a fácán, az alatta elterülő szürkésbarna agyagrétegben viszont már ritkább csontok is előkerültek. Ilyen a barlangi hiéna, a gyapjas orrszarvú és a tarándszarvas.

 

Fotó: Gulyás Attila

Látványos cseppkőképződményeket több helyen is megfigyelhetünk

 

A fedőréteg alatt elterülő jóval idősebb fehéresszürke, helyenként rozsdabarna homokos mészmárgaréteg rejtette a barlang hírnevét jelentő leleteket. Ezek között olyan kuriózumokat is találunk, mint a háromujjú ősló (Hipparion primigenium), a kardfogú tigris, a gyapjas orszarvú, az őszsiráf, a gumósfogú őselefánt és egy, a mai medvékhez hasonló ragadozó (Simocyon hungaricus). A kiemelkedő leletegyüttessel büszkélkedő üreg Csákvár nevét is beemelte a paleontológia nevezéktanába, ugyanis az itt leírt alsó pannonvégi gerinces őslénytani szintet csákváriumnak nevezték el. Állatokkal egyébként napjainkban is találkozhatunk a barlangban, hiszen denevérek téli, illetve nappali szálláshelyéül szolgál, de akár siklókkal is összefuthatunk.

 

Fotó: Gulyás Attila

Bal oldali sziklahasadék


Ennek a barlangnak a hírnevén és látványos járatain túl van még egy érdekessége. A fő hasadéktól balra nyíló üreg előtti sziklafalon kb. két méter magasan római kori, latin nyelvű feliratot olvashatunk. Az erősen megkopott szöveg magyarul: „Dianának szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretoriánusok veteránusa fogadalmát szívesen teljesítette. A. Constantinus saját költségén állította.” Mindez arra enged következtetni, hogy a barlang az időszámitásunk első századában szakrális hely volt, ami Dianának, a vadászat istenének volt a szentélye. Sajnos a falakon más feliratokat is olvashatunk, ami karcok és firkák képében a vandáloknak állít emléket.

 

Még olvasható a római kori felirat


A zöld turistaúthoz csatlakozó barlangjelzés nem csupán a sziklahasadékhoz vezet el minket, tovább követve az ösvényt, felérhetünk a barlang feletti magaslatra, ahonnan elsősorban a Zámolyi-medencére nyílik kilátás. Keleti irányban ráláthatunk Csákvárra és a föléje magasodó Haraszt-hegyre is, amit egy tanösvényen bejárva érdemes felfedezni.

 

Kilátás a Guba-hegyről

 

A Csákvári-barlangot akár autóval is könnyen meg lehet közelíteni, de érdemes a járművet még a présházak alatti dűlőúton leparkolni, ahol egyébként paddal, asztallal ellátott pihenőt is találunk. Innen is csupán két perc sétára van a barlang, és még két percre a panorámás dombtető. A barlang szabadon látogatható, de ügyeljünk arra, hogy ne hagyjunk magunk után nyomot. Ne szemeteljünk, ne rongáljuk értékeit, télen pedig ne háborgassuk az itt alvó denevéreket. A sziklák között megbúvó védett növényeket pedig ne szakítsuk le, ha haza akarjuk vinni őket, azt fényképen megörökítve tegyük!

 

 

 

Kapcsolódó cikkek: 

Benéztünk a pamlag-völgyi szörny barlangjába

Kikeleti körtúra a Haraszt-hegyen

Völgyből völgybe a Vértesben

A Vértes legpazarabb tájain






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...