MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.08.08. 13:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Gulyás Attila

Fergeteges szitkom készülhetne Körmendről és a kastélyáról

Nem vitás, hogy a körmendi Batthyány-Strattmann-kastély éppen olyan figyelmet érdemelne, mint hazánk leghíresebbjei, például a keszthelyi vagy éppen a fertődi. A városhoz és a Batthyányak szerény hajlékához ugyanis rengeteg jó sztori kapcsolódik, és ha a jövő évben belefognak az épület felújításába, kívül-belül nagyon impozáns lesz.

De addig is érdemes meglátogatni, főleg, ha Pintér György kalauzol körbe, aki parádés vezetést tart, és úgy teszi érdekessé a kastély minden bejárható zugát, hogy egy percig sem lehet unatkozni. A legérdekesebb és legszórakoztatóbb körmendi történetekből akár egy tévés sorozatot is lehetne gyártani, én műfajként a szituációs komédiát jelölném meg, és valahogy így képzelném el.

 

A körmendi kastély, mellette a felújított melléképületek. A tervek szerint hamarosan magát a főépületet is rendbehozzák

 

Pilot: A megszentségtelenített kápolna

 

Az eredetileg öttornyos épület anno végvárként funkcionált, de a török háborúk után sok társához hasonlóan ezt is fel akarták robbantani. Megmentői a Batthyányak voltak, akik 1600 után megvásárolták egész Körmend városát, és elintézték, hogy a vár épségben maradhasson. Kastéllyá alakították maguknak.

 

Alaprajz, pirossal az eredeti vár falaival, amelyek zöme a kastély része lett


A család hercegi ágának 1945-ig ez volt a lakhelye, akkor úgy döntöttek, hogy nem várják meg a szovjeteket, és elköltöztek. Abban a két hétben, amíg az épület üresen állt, a helyiek szépen kifosztották, vittek mindent, amit értek, amit pedig ott hagytak, azzal a szovjetek tüzeltek be később, akik 57-ig laktanyaként használták a kastélyt. Nagyobb kárt szerencsére nem okoztak benne, egyedül az erkélyt rombolták le, máig érthetetlen okokból. Az épület 61-től egy mezőgazdasági technikum (majd főiskola) kollégiuma volt, 79-től 2001-ig pedig egy középiskoláé, a múzeum pedig 1980-tól működött a főépületben. Ez az időszak kissé megviselte a kastélyt, már csak az átalakítások miatt is: zuhanyzót, kazánházat, étkezőt hoztak létre benne, szétfalazták, tönkretették a stukkókat, de legalább lakható állapotban megőrizték.

 

2001-ben újították fel a kápolnát, amit a szovjetek raktárnak, a kollégisták pedig diszkónak használtak


Tornyokból mára négy maradt, ezek közül az északnyugatiban található a kápolna, amit a Batthyányak hithű katolikusok lévén napi szinten használtak. Később a szovjetek is, de ők kevésbé magasztos célra: itt tárolták a meszet és a cementet. A kollégisták se imádkozni jártak ide. Középre pingpongasztalt állítottak, és bulikat tartottak benne, a karzatról lógatták be pecaboton a diszkógömböt. Amikor a 90-es években szó volt róla, hogy a helyiség újra kápolnaként üzemelne, a helyiek meg is jegyezték, hogy azért egy alapos újraszentelésre mindenképpen szüksége lesz. A kápolnát 2001-ben újították fel, Batthyány-Strattmann Lászlót boldoggá avatása után, de a falak sajnos azóta átvizesedtek, úgyhogy újra renoválásra szorul.

 

Második rész: Velocipéddel Párizsba

 

A kápolna melletti sekrestye a vár (igen, az még abból az időből való) legrégebbi látogatható része, itt most fotótörténeti kiállítást lehet megnézni. Egy velocipéd másolata szintén a teremben kapott helyet, amire egyébként fel is lehet ülni.

 

Fotótörténeti kiállítás és egy velocipédmásolat a sekrestyében, utóbbira fel is lehet ülni

 

Az apropó, hogy pont 130 évvel ezelőtt két körmendi fiatalember, Udvary Jenő és Feri két ilyennel tekertek el egészen Párizsig, akkor volt ugyanis a világkiállítás, amikor az Eiffel-tornyot is avatták. A legények 17 nap alatt érték el az úti céljukat, amiből 10 napig szakadt az eső, úgyhogy nem lehetett könnyű dolguk. Hazafelé úgy döntöttek, elugranak Torinóba, és meglátogatják Kossuthot, aki akkor ott élt emigrációban. Az államférfinak nagyon tetszettek a járgányok, állítólag annyi volt csak velük a gondja, hogy nincs szép magyar nevük. Ő a vasparipát javasolta. Még abban az évben megalakult Körmenden a Vasparipa Egylet, ami azóta is létezik, bár a tagok ma már nem velocipédeken, hanem inkább motorokon ülve gyűrik a kilométereket.

 

Harmadik rész: A megmentett festmény

 

A díszlépcsőház a Batthyányak idején a vendégek fogadására szolgált, és tele volt festményekkel, drapériákkal, zászlókkal

 

A kastély díszlépcsőháza az egyik legreprezentatívabb tér, ami egykor a vendégek fogadására szolgált, és a hercegi lakosztályokba vezetett. 45-ig drapériák, festmények, zászlók díszítették, aztán jött a műbírálat, a bírákat pedig nem máshogy nevezték, mint a „3. Ukrán Front 27. hadserege” – meséli Pintér György. Fene az ízlésükbe, a kastélyban megmaradt festményeket végül mind tönkretették, egy kivételével. Az történt ugyanis, hogy a szovjetekkel érkezett egy idős körmendi bácsi is tolmácsként, és azt állította, hogy a képen II. Katalin orosz cárnőt lehet látni, háttérben a Névával és a Péter-Pál erőddel – valójában viszont Mária Teréziáról, a Dunáról és a pozsonyi várról van szó, de semmi gond, a lényeg, hogy a festmény most is ott díszeleg a lépcsőházban, épen, egészben.

 

A díszteremben egyébként sokkal több a festmény, ezeket most kölcsönadták egy kiállításra. Szemből az érdekes történettel büszkélkedő erkélyre lehet kijutni


A díszterem egykor a bálok helyszínéül szolgált, a család itt étkezett, és a karácsonyfát is rendszerint ebben a helyiségben állították fel. A szovjetek persze nem kímélték, a parkettát például eltüzelték, a falakat fehérre meszelték, és parancsnoki irodának nevezték ki. Szerencsére Batthyány-Strattmann László lelkes amatőr fényképész is volt, és számos fotón megörökítette a termet, így könnyű volt visszaállítani a 60-as években, amikor a felújítására került sor. A falakat a család tagjairól készült festmények díszítik, bár jelenleg csak kettő látható, a többit egy tatai kiállításra adták kölcsön.


Megtudjuk, hogy Batthyány Lajos nádor (tehát nem a miniszterelnök – ő a grófi család tagja) fejezte be a kastély építését, de a helyiek nem nagyon szívelték, mert háromszorosára emelte az adót, hogy tudja finanszírozni az építkezés költségeit. A körmendiek lázadni nem mertek ellene, de egy ügyvéd segítségével levelet írtak Mária Teréziának az áldatlan állapotra panaszkodva. Azt nem tudni, végül kinél járt az üzenet, de visszakerült Vas megyébe, egyenesen a főispán kezébe, azzal a határozott paranccsal, hogy azonnal intézkedjen az ügyben. Baj csak egy volt: a főispáni tisztséget úgyszint Batthyány Lajos töltötte be, és le is csukatott mindenkit, aki név szerint szerepelt a levélben, beleértve az ügyvédet, akinek valójában semmi köze nem volt a dologhoz, csak a munkáját végezte. Szerencsétlen 22 év múlva halt meg a börtönben.

 

Negyedik rész: A csellel visszaépített erkély

 

Az eredeti erkélyt a szovjetek lerombolták, a mezőgazdasági iskola diákjai építették vissza

 

A díszteremből nyíló, nagy erkélyhez kapcsolódik az egyik legérdekesebb történet. Az eredeti homokkőből készült, és nagyjából ugyanúgy nézett ki, mint a mostani. 1950-ben a szovjetek parancsnoka – máig sem tudni, mi okból – úgy döntött, már nem kell neki, és tankokkal bedönttette a tartóoszlopokat. Amikor a mezőgazdasági iskola ide költözött, a diákok elhatározták, hogy megpróbálják visszaállítani az erkélyt. Felkerekedtek, hogy meglátogassák a mezőgazdasági minisztert, de végül csak a helyetteséhez jutottak be. Petőházi Gábor először üvöltözött velük, hogy mégis mit képzelnek, de hamar kiderült, hogy ez csak színjáték a titkárnője előtt, aki jelentett a főnökéről a titkosszolgálatnak.

 

Az egykori oszlopokat tankokkal döntötték le


Amikor a fiúk kifelé tartottak, az egyébként Körmendről származó Petőházi odasúgta nekik: ha írnak egy kérvényt, amiben nem említik a Batthyány-kastély nevét, akkor még megbeszélhetik a dolgot. Így is történt, az egymondatos dokumentumba csupán ennyi került: a kollégium lakói építészeti kísérletbe szeretnének fogni a vasbeton alkalmazását illetően. Fél év múlva megvolt a szükséges 3 millió forint, és két évig rá sem néztek a kastélyra, így sikerült rendben befejezni az építkezést. Persze eljött a nap, amikor megérkezett az értesítés, hogy hamarosan jön egy államtitkár, aki majd átvágja a nemzeti színű szalagot a helyszínen. A kollégisták nagy ötlettel álltak elő: népünnepélyt szerveztek az udvarra, amire meghívták a környék összes párt- és állami vezetőjét, még a szombathelyi laktanya orosz parancsnokát is, és abban bíztak, hogy az államtitkár így majd nem mer botrányt csinálni. Igazuk lett, és az erkély azóta is áll.

 

Ötödik rész: A csavargó Kossuth-szobor

 

A múzeum első felében mindent megtudhatunk Körmend történelméről. A jégkorszaki mamutfogtól kezdve a madárpreparátumokon keresztül a gránátgyújtózsinórokból készült karácsonyfáig és az egyik eredeti velocipédig ezernyi dolgot felsorakoztattak itt, ami a városhoz és a helyiekhez kapcsolható. Ami nincs üveg alatt, azt meg is lehet fogni, így nem vagyunk teljességgel arra kárhoztatva, hogy kizárólag vitrineken keresztül bámuljuk a kiállítási tárgyakat. 

 

A főtér északi sarka a kastély erkélyéről


Az egyik fotó a körmendiek Kossuth-szobrát ábrázolja, amiről kiderült, hogy igencsak kalandos élettörténettel büszkélkedhet. 1907-ben, amikor nyakra-főre készültek a Kossuth-szobrok az országban, Körmend is rendelt egyet. Az alkotás vonattal érkezett a fővárosból, a képviselőtestület nagy ünnepélyesen, glancba vágva várta az állomáson. Ám a szobor nem érkezett meg, készítője ugyanis rossz szerelvényre tette fel, úgyhogy Kőszegen kötött ki. A kőszegiek frászt kaptak, mivel fogalmuk sem volt, ki rendelt Kossuth-szobrot, és pláne, hogy ki fogja kifizetni, Körmenden pedig kétségbe voltak esve, hogy hová lett a drága szobor. Végül sikerült információt cserélniük, úgyhogy két nappal később Kossuth nagy csinnadrattával elfoglalhatta az őt megillető helyet. 45-ben szovjet hősi emlékműre cserélték, őt pedig méltatlanul kitelepítették a 8-as főút mellé. Csak a 90-es évek elején hozták vissza a főtérre, de már nem az eredeti helyére, oda ugyanis szovjet katonákat temettek. A tér sarkára helyezték – karjával éppen arra a pontra mutat, ahol egykor állt.

 

Hatodik rész: Sikeres és kevésbé sikeres Batthyányak

 

A második kiállításon tüzetesen megismerhetjük a Batthyány családot. Egy tablósoron a kastély urainak képeit helyezték el, kezdve Batthyány Ferenccel, aki 45 ezer tallérért jutott hozzá a birtokhoz (a településsel együtt). Utódját, Ádámot törökverőként és bivalyfejűként is emlegették, és az ábrázatát nézve ez nem is csoda. Ha éppen nem harcolt, akkor ivott, úgy mondják, hogy a napi boradagja 7 liter körül mozgott. A feleségéé 4 liter volt, így valószínűleg könnyen megtalálták a közös hangot. Nem úgy, mint Batthyány Kristófék: a férj egyszer harci buzogánnyal ment neki az asszonynak. A nő egyébként túlélte, a házaspár viszont szétköltözött.

 

A törökverő (és borissza) Batthyány Ádám


A hadvezérek után hivatalnokok következnek, egy ideig pedig a második Batthyány Ádám özvegye, Strattmann Eleonóra viszi a család ügyeit. Az ő fiuk Károly, aki elsőként hercegi rangot kapott Mária Teréziától. A királynő ráadásul rábízta a fiai katonai nevelését is. „Hogy ez hogy sikerült, azt inkább hagyjuk, mert szegény II. József minden háborút elvesztett, amibe belecsapott, még azt is, amit saját maga ellen vívott, az pedig már művészet” – mondja György, aztán elmeséli, hogy 1786-ban II. József serege Karánsebesnél hosszú hadoszlopban menetelt, amikor is az alkonyatban a csapat egyik fele töröknek nézte a másikat, így egymásnak estek. Amikor az igazi törökök néhány nap múlva megérkeztek, nem értették, hogyan kerül oda az a rengeteg hulla, amikor ők még el sem kezdték a harcot...


A famíliából említésre méltó még Fülöp, aki az egyetlen Batthyány, aki szobrot kapott a város főterén. A reformkor egy elfelejtett alakjaként tarthatjuk számon, pedig ő volt az, aki Széchenyi után a legnagyobb összeget, 50 ezer aranyat ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémia alapítására, illetve kiadatott egy gazdasági szótárt, és számon kérte saját német nyelvű hivatalnokain, megtanulták-e a megfelelő kifejezéseket magyarul.

 

Nem csak vitrin alatt találhatóak kiállított tárgyak, ebbe a könyvbe például nyugodtan bele lehet lapozni


Külön tárlatot rendeztek be filmvetítéssel Batthyány-Strattmann Lászlóról, a szemorvosról. László 1870-ben született, és már fiatalon eldöntötte, hogy doktori pályára lép, ami valószínűleg annak volt köszönhető, hogy gyerekként végigélte édesanyja halálos betegségét. Sebész és szemész diplomát szerzett, és 1902-ben megnyitotta saját magánklinikáját, ahová olyanok is járhattak, akik nem volt pénzük orvosi ellátásra. 1920-tól a körmendi kastélyba rakta át a telephelyét. Több mint 1500 szürkehályogműtétet hajtott végre, nagyrészt sikerrel. A klinikáján minden ingyenes volt, az ellátás, a szemüveg, a műtét és a gyógyszerek is, sőt, egy dokumentumban leszögezte, hogy ha a beteg rokonnal jön, aki segít az ápolásban, az illető kapjon fizetést. 1931-ben, rákban hunyt el. 2003-ban boldoggá avatták.

 

Bónusz rész: Sisi, az influencer

 

A kastély egyik melléképületében cipőgyár működött, most pedig többek között cipőkiállítást lehet megnézni a főépületben

 

Mivel 1958-tól 2001-ig a kastélyhoz tartozó egyik melléképületben cipőgyár működött (Savaria, majd Marc), adta magát, hogy berendezzenek egy cipőkiállítást is. Itt megtudhatjuk, hogy hogyan festett egy hajdani cipészműhely, de szemügyre vehetjük a szegedi papucsok gyűjteményét, és olyan különlegességeket is, mint az arab fürdőpapucs, az indián mokaszin vagy az ijesztően kicsi kínai női lótuszpapucs.


A tárlat része Sisi egyik feltűnően vékonyka fűzős cipellője is. Erzsébet királyné hatalmas divatdiktátornak számított a maga idejében, és egyszer kiejtette a száján, hogy „széles lábfeje csak a mezítlábas parasztasszonyoknak van”. Attól fogva a lányoknak 8-10 éves koruktól fáslizták a lábát, hogy szép karcsú maradjon. Sisi cipője mellett viszonyítási alapnak ott díszlik Jászai Mari 39 és feles topánkája is (bár szélesnek az sem mondható). 

 

Sisi cipője kevesek lábára menne fel

 

Ne hagyd ki a sétát a kastélyparkban!

Ne egy szokványos angolparkra, hanem inkább egy vadregényesebb kis erdőre készülj, ha szeretnéd bebarangolni a 35 hektáros területet, ami egyébként szabadon látogatható. Eredetileg, a 18. században persze nagyobb volt a park, azóta le-lecsíptek belőle, és különböző objektumokkal építették be a cipőgyár mögötti részen, amiket előreláthatólag jövőre fognak lebontani, hogy a kastélytól egyenesen át lehessen sétálni.

 

A híres platán, ami még ma is él és virul, pedig már 200 éves


Ha a kastély portáján beszerzel egy térképet, minden érdekességet könnyedén megtalálhatsz. Érdemes megnézni a hatalmas, 200 éves juharlevelű platánt, ami 35 méter magas, 50 méteres koronaátmérővel büszkélkedhet, a törzsterülete pedig nem kevesebb, mint 9 méter.

 

Az obeliszket Batthyány Fülöp állíttatta, a tetején a család címerállata, egy pelikán a fiókáival


A kert központi részén található a 20 méter magas obeliszk, amit 1810-ben állíttattak a Batthyányak az őseik emlékére. A tetején címerállatuk, a pelikán látható, amint a csőrével tépi a mellét, és a vérével a fiókáit eteti – nem túl idilli, de annál erőteljesebb kép. A parkban több szobor is látható ezen kívül, a két legjelentősebb a Vertumnus-t és Pomonát, valamint a Zephirus-t és Florát ábrázolóak. Az első azért is különösen fontos, mert Körmend legértékesebb szobra, és 1780-ból származik.

 

A vadászlak interaktív kiállítótere, ahol a gyerekek például a fafajokról és a madarakról tanulhatnak játékos formában


Ha már a parkban jársz – főleg, ha gyerekkel –, mindenképp nézz be a két éve szépen felújított vadászlakba. Bent többek között interaktív játékok és várkerttörténeti kiállítás vár, és megismerheted a természettudományokkal foglalkozó Batthyányakat is.

 
 

Folytatása következik

 

A főépület felújításához a tervek szerint jövő évben kezdenek hozzá

 

A kastélyépülettel U alakot formázó melléképületek közül négy már megújult, és hamarosan mind sorra kerül, a főépületet pedig másfél-másfél milliárd hazai és uniós forrásból hozzák rendbe: tatarozzák a homlokzatot, kicserélik a nyílászárókat, renoválják a tetőt, és a szigetelésre is gondot fordítanak. A földszinten új kiállítótermek lesznek, a tárlatok modernebbé, interaktívvá válnak. Körmendet addig is útba ejtheted, például most, augusztusban: a város idén 775 éves, amit számos programmal ünnepelnek, többek között a kastélyban is.

 

 

Hasznos információk
Nyári nyitvatartás:
(május 1-től október 31-ig):
Hétfő: zárva
Kedd-vasárnap: 10-18 óra
 
Téli nyitvatartás:
(november 1-től április 30-ig)

Hétfő: zárva

Kedd-szombat: 10-16 óra

Vasárnap: zárva

 

Belépő árak:

Felnőtt: 1200 Ft

Diák és nyugdíjas: 600 Ft

 

További információk a kastély oldalán.

(

Kapcsolódó cikkeink:

Folytatódik a nyíregyházi Kállay-kúria fejlesztése

2020 végéig nem látogatható a Wenckheim-kastély

Kultúrprogram a Velencei-tó mellett: a kápolnásnyéki Halász-kastély

Legendás fák nyomában Héderváron






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...