MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.12.12. 09:00,   Szöveg: TM,   Fotó: Fotó: Gutter Krisztián, Gulyás Attila

Festői falvak, amelyeket mindenkinek látnia kell

Ezúttal olyan szép és különleges magyarországi falvakat mutatunk be, amelyeknek nemcsak a hangulata varázsol el, de a környékükön sem fogsz unatkozni.

Számos gyönyörű település van Magyarországon, de a legszebbek talán azok a falvak, amelyek hangulata már az első séta alkalmával meglepi és magával ragadja a látogatót. A Magas-Bakony dombok által övezett völgykatlanában fekvő Bakonybél pont ilyen. A település valóban nem szűkölködik látnivalókban. Dombok, virágos mezők, takaros porták, izgalmas tájház, csillagda és ősfás monostori arborétum. A település északkeleti részén található Köves-hegy kilátópontjáról nézelődve pedig könnyen megérthetjük, miért tartják a falut a Bakony egyik gyöngyszemének. A völgyben szépen lapulnak egymás mellett a piros és palatetős házikók, a láthatáron dombok hullámzanak. Megtekintésre ajánlott még Bakonybél déli végén található Szent-kút, vagy Borostyán-kút és környéke: a kápolna és kálváriája a kis tóval igazi léleknyugtató hely. A faluból rövid túrával eljuthatunk a vadregényes Kertes-kői-szurdokba, vagy felkapaszkodhatunk a Bakony legmagasabb pontjára, a Kőris-hegyre, de a Hubertlaki-tó sincs elérhetetlen messzeségben innen.

 

Bakonybél látképe a Köves-hegyi kilátópontról

 

 

A Bükk-vidék gyöngyszeme kicsit kilóg a sorból, hivatalosan ugyanis Lillafüred nem önálló település (közigazgatásilag Miskolchoz tartozik), fekvése és a kínálkozó látványosságok miatt viszont nem lehetett kihagyni az összeállításunkból. Az 1890-es években határozták el, hogy Felsőhámor mellett kormányüdülőt hoznak létre, amit az építtető gróf Bethlen András unokahúgáról, Vay Erzsébetről neveztek el, akit Lillának becéztek. Az így született Lillafüreden 1925 és 1929 között emelték Lux Kálmán tervei alapján a híres Palotaszállót. Itt zubog alá Magyarország legnagyobb esésű, mintegy 20 méteres vízesése is, amelyet a szállóval egy időben alakítottak ki. Közelében található a világviszonylatban is ritkaságnak számító Anna-barlang, ahol az egykori növényzetet a Szinva patakból kicsapódó mészréteg vonta be, látványos képződményeket létrehozva. Ha megtetszett a program, ne hagyd ki a Szeleta- és a Szent István-barlangot sem. Gyerekekkel is megéri kiegészíteni a környéken tett kirándulást azzal, hogy felpattanunk hazánk egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútjára, vagy ellátogatunk a kalandparkba, ahol a libegőzéstől kezdve a zipline-on keresztül a kötélpályáig számos kikapcsolódási lehetőség közül választhatunk. Ha pedig megéheznénk, vegyük a Garadna völgyében található pisztrángtelep felé az irányt!

 

Fotó: Gutter Krisztián

Jégbe fagyott Lillafüredi-vízesés a Palotaszállóval

 

 

A mintegy kilencven lakosú Vágáshuta elsősorban a fekvése miatt kitűnő célpont. Ha képeslapra illő panorámára vágysz, a Zempléni-hegységben rejtőző településben és környékében biztosan nem fogsz csalódni. Már szerkezete is igen egyedi, a domborzat tagolja három részre: a völgyben található a Dolina nevű településrész a középületekkel és a Fő utcával, a Kispart és a Nagypart pedig dimbes-dombos területre épült. A falu a nevében is őrzi a 18. században telepített üveghuta emlékét, első lakói a huta munkásai voltak. Az oktatási házban most üvegtárgyakat bemutató kiállítással várják a látogatókat. Az itt élő szlovák nemzetiségiek ma is ápolják a hagyományaikat, a népdalkör mellett szlovák tájház is működik a faluban. Vágáshutától akár Sátoraljaújhelyig is túrázhatunk egy egynapos kirándulás keretében, ahol a Zemplén Kalandparkban Kelet-Közép-Európa leghosszabb bobpályáját és Magyarország leghosszabb ülőszékes libegőjét találjuk. Ha közelebbi úti célt választanánk, érdemes felkeresni a falutól 3 kilométerre található, 581 méter magas Fekete-hegyet, ahol körpanorámás kilátóból nézhetünk szét.

 

Fotó: Gulyás Attila

Vágáshuta hangulata minden évszakban varázslatos

 


 

Mátraszentimre 1948 óta tulajdonképpen magában foglalja Mátraszentistvánt, Mátraszentlászlót, Bagolyirtást, Fallóskutat és Galyatetőt is, és ezek így együtt igazi turistaparadicsomot alkotnak a Mátrában. Ha például síelésre gondolunk, elsőként valószínűleg az elmúlt években számos fejlesztésen átesett Mátraszentistváni Sípark fog eszünkbe jutni, ahol 10 különböző nehézségi fokú pálya közül lehet választani. A sípark közelében találod a híres „Három falu templomát”, amelyet 1942-ben szenteltek fel. A zöld négyzeten elérhető Csörgő-patak és Csörgő-szurdok remek alternatíva lehet, ha vadregényes helyszíneken szeretnél túrázni. Előbbi a medrében lévő, egymáshoz ütődő rengeteg kavics hangjáról kapta a nevét. A Csörgő-, a Gedeon- és a Hutahelyi-patak összefolyásánál fekvő tisztáson emléktábla jelöli a hajdan itt álló üveghuta helyét. Ágasvárat értelemszerűen a várkedvelők fogják igazán értékelni, de azok közül is csak az igazán elkötelezettek, a 13–14. században itt magasodó építménynek ugyanis már csak kevés nyomát lehet felfedezni. Ha lazább programhoz támad kedved, jó program lehet a piszkéstetői obszervatórium, amely előzetes egyeztetést követően bárki számára látogatható, de benézhetsz a szlovák tájházba vagy a néhány éve megnyílt ásványmúzeumba is.

 

Fotó: Gulyás Attila

A mára jelképpé vált „Három falu temploma” 1938 és 1942 között épült terméskőből

 


 

Itt még nincs vége. Ha szeretnél még több mesés faluval megismerkedni, lapozd fel a december–januári Turista Magazint!
 

A DECEMBER-JANUÁRI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED.
 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...