MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.10.07. 07:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Parádfürdői Állami Kórház, Francz Ilona

Források, huták, kastélyok

A Mátra északi lábánál fekvő Parád és Parádsasvár nagyon közel vannak egymáshoz, történetük pedig több szálon, a gyógyvíz, az üveggyártás és a Károlyi család révén is összefonódik. A Turista Magazin októberi számában ezekben a falvakban barangoltunk.

Parádfürdő a timsós gyógyvíznek köszönheti létrejöttét. Az itteni gyógyvíz nemcsak összetétele, de előállítása miatt is egyedülálló, hiszen azt a kőzetből áztatják ki. A kórház fölötti Fehér-kő oldalában ma is látható még a két 19. századi, timsós tó kör alakú medencéje, amelyekben hajdan a kőzetekből kiázó gyógyvizet tárolták.

 

Fotó: Parádfürdői Állami Kórház

 

A gyógyvízben rejlő lehetőségeket a terület birtokosai is felismerték. Ahogy nőtt az érdeklődés, úgy fejlődött a fürdőtelep is. Szállodák, éttermek, ivócsarnokok, fürdőházak épültek, és sétautakat is kialakítottak a betegek számára. A régi épületek közül még ma is láthatunk néhányat.

 

1847-től Parád és környéke közel száz éven át a Károlyi család birtokában volt, amelynek tagjai az itteni falvakat számos szép épülettel gazdagították – egy részüket Ybl Miklós tervezte. Ilyen például a ma is szállodaként üzemelő Erzsébet Szálló, a kórház melletti volt Ybl Szálló, amelyet később átépítettek, de a neves építész munkája volt a palotákra emlékeztető Cifra Istálló is. Érdemes elsétálni a Károlyi család egykori kastélya felé is, mely a Parádi-Tarna jobb partján, egy magas dombhát tetején áll.

 

Fotó: Francz Ilona


A szomszédos Parádsasváron is áll egy Károlyi-kastély, a falu névadója, a mesébe illő Sasvár. Az 1800-as évek végén épült, neoreneszánsz vadászkastélyt szintén Ybl Miklós tervezte. A kastély közelében fakad a híres Parádi víz, és ma is áll még a forrás fölé épített díszes ivócsarnok.


A Mátra északi oldalán meghúzódó falvak történetében nemcsak a gyógyvizek, de az üveggyártás is fontos szerepet játszott. A 18. században a terület akkori birtokosa, II. Rákóczi Ferenc létesített üveghutát Parádóhután, amely később Parádsasvárra települt át. Az üveghuta később gyárrá fejlődött. A gyár már nem működik, de üvegművesek még mindig dolgoznak a faluban. A Turista Magazin október számában róluk is mesélünk.

 

OKTÓBERI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, ELŐFIZETNI PEDIG IDE KATTINTVA TUDSZ RÁNK.

 

Kapcsolódó cikkek:

Kék úton a Mátrában és a Bükkben

Mindent a Mátráról-megjelent tematikus számunk

Tarjánka-szurdok-rejtett vadon a Mátrában

Vadregényes romok a Mátrában: a siroki vár


 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...